Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2022.05.19

A szatmári holokauszt

12.-zsidok-david-csillaggal.jpg

Zsidók Dávid csillaggal*
(forrás: http://fn.hir24.hu/csucsfogyaszto/2010/02/12/kiderult_ki_maradt_ember/)

1940-ben, amikor a II. bécsi döntés eredményeként Szatmárnémeti is visszakerült Magyarországhoz, a város lakosságának 1/3-a volt zsidó. 1941 nyarán a magyar hatóságok Szatmárnémetiben is összegyűjtötték a hontalannak nyilvánított zsidókat. Egyes források szerint 1941 augusztusában a városból Kamenyec-Podolszkijba deportáltak száma elérte az 1000 főt. 1942-1944 között a 25 és 45 év közötti zsidó férfiakat behívták munkaszolgálatra, sokan közülük Ukrajnában, a keleti fronton estek el. 1942 őszétől megkezdődött a 45 évnél idősebb zsidók munkaszolgálatra való behívása is. A szatmáriakat a Nagybányán található X. Munkaszolgálati táborba vitték el. „Musszosoknak” nevezték őket. Saját ruhájukban vonultak be és ezekben végezték a napi tevékenységet. Elsősorban út és vasút építésére voltak beosztva. A munkaszolgálat sok emberáldozatot követelt.

11.-munkaszolgalatosok.jpg

Munkaszolgálatosok, forrás: http://fn.hir24.hu/csucsfogyaszto/2010/06/03/sir_szelen_is_szebb/

1944. március 19-e után Magyarország német megszállás alá került. Ez megpecsételte a zsidók sorsát is. Április folyamán Észak-Erdélyben is hatályba léptek mindazok a magyar kormányintézkedések, amelyek a zsidóság kifosztását célozták. A faji törvények alapján zsidónak minősülő lakosokat kizárták a szakmai szervezetekből, elbocsátották a közintézményekből, megtiltották számukra az utazást stb. A helyi hatóságoknak megparancsolták, hogy készítsék el a zsidó lakosság teljes névjegyzékét. Zár alá kerültek a zsidó magánvagyonok, árukészletek, munkagépek, berendezések, majd át kellett adniuk értékeiket és készpénzüket. Április 5-étől kötelezték a magyarországi zsidókat is a 10x10 cm-es sárga csillag viselésére, majd megindult gettóba zárásuk és deportálásuk.
Észak-Erdély az ún. II. gettósítási és deportálási zónát képezte, amely két csendőrkerületre volt felosztva: a IX. számú kolozsvári kerülethez Bihar, Szatmár, Szilágy, Kolozs, Szolnok-Doboka és Beszterce-Naszód, a X. számú marosvásárhelyihez pedig Maros-Torda, Csík, Háromszék és Udvarhely vármegye, tehát Székelyföld tartozott. Az ebben a zónában foganatosított intézkedések részletes tervét az 1944. április 26-án Szatmárnémetiben, illetve az április 28-án Marosvásárhelyen tartott szigorúan titkos tanácskozásokon véglegesítették. E megbeszéléseken – amelyeken Endre László belügyminisztériumi államtitkár, „a magyar Eichmann” elnökölt – a helyi civil hatóságok és rendfenntartó szervek vezetőivel ismertették a „zsidótlanítási műveletek” részleteit és forgatókönyvét. A kolozsvári kerületben Szatmárnémeti, Nagyvárad, Szilágysomlyó, Kolozsvár, Dés és Nagybánya, a marosvásárhelyiben pedig Szászrégen, Marosvásárhely és Sepsiszentgyörgy lett kijelölve nagyobb gettók helyszíneként.
Szatmárnémetiben a zsidók gettózásának és deportálásának a feladata Csóka László polgármestert, Rogozy Pap Zoltán alpolgármestert és dr. Pirkner Ernőt, a polgármesteri hivatal jegyzőjét illette. A város vezetőinek szakszeű kiképzése céljából maga dr. Endre László államtitkár érkezett a városba 1944. április 26-án. A magyar hatóságok úgy döntöttek, hogy Szatmár megyében két gettót létesítenek: egyet Szatmárnémetiben (ez volt a jelentősebb) és egyet Nagybányán.
Csóka László 1944. május 3-án kiadta a zsidók kijárási tilalmáról szóló rendeletét. A városban kijelölt gettó területén kívül élő zsidók május 4-étől csak reggel 9-11 óra között hagyhatták el lakhelyüket. A szatmári gettót a Zrínyi (Retezatului), Petőfi, Báthory (Martirilor Deportaţi) és Tompa (Petru Bran) utcák által közrefogott körzetben alakították ki. A „kampány” csúcspontján 18 863 zsidó élt itt. Az egészségügyi ellátást zsidó orvosok szervezték meg, így dr. Fekete Samu kiváló szemorvos gettókórházat alapított.

13.-a-szatmari-getto.png

A szatmári gettó térképe, ld. http://egyur.50webs.com/ge.jpg

A szatmári zsidók gettózását 1944. május 3-án kezdték meg és 6-ára be is fejezték. Ez azt jelentette, hogy 13 250 szatmárnémeti zsidó lett a gettó foglya, amelyhez még hozzáadták a nagykárolyi és környékbeli zsidóságot.
Mindez különösebb incidens nélkül játszódott le. A művelet „zavartalanságát” a Mérken állomásozó különleges csendőralakulat biztosította.
A gettó területe az idehurcolt több mint 18 000 személy számára nagyon kicsi volt. Egyetlen szobába 10-15 embert zsúfoltak. Sokan pincékben vagy tornácon találtak csak helyet maguknak. Borgida József kérelmezte a gettó területének megnövelését, de ezt a polgármester elutasította. Gettóba érkezésükkor az embereket átkutatták és minden értéküket elkobozták.
A tábor felügyeletével megbízott személyek a bent lévő zsidók életét elviselhetetlenné tették. Itt is felállították az ún. „pénzverdét”, ahol Sárközy Béla rendőrtiszt irányításával az embereket kínvallatásnak vetették alá, hogy elrejtett értékeiket kiadják. A vallatásokban részt vett Czégényi Károly rendőr és Deményi Miklós csendőr alezredes.
A kínzások következtében többen öngyilkosok lettek, mások inkább felkérezkedtek a deportáló vonatra, csakhogy mielőbb elhagyhassák a gettót. Nem tudhatták, ott milyen sors vár rájuk.
Voltak olyan személyek, akik fosztogatásra adták a fejüket ezen körülmények között, de  tudunk a keresztény lakoság által nyújtott – sajnos ritkaságszámba menő – segítség néhány esetéről is. Így Krammer János kőműves rejtekhelyet épített Lefkovits Ödön, Fred Wilmos és Weisz I. családjának. A német származású Liedenthal Adél örökbefogadta Goldfingerék kétéves kislányát, Kerényi István feljelentése nyomán azonban a  kislányt elragadták tőle és Auschwitzba hurcolták. Hozzávetőlegesen 250 munkaszolgálatos életét mentette meg Gállfy Kálmán szatmárnémeti tanár, tanfelügyelő, aki főhadnagyi minőségében a 110/67-es számú század parancsnoka volt. A Szálasi-féle hatalomátvétel után hivatalos leszerelési okmányokat adott embereinek és több munkaszolgálatost el is bújtatott.
Több olyan keresztény ember neve ismeretes, akik életüket kockáztatva zsidókat rejtettek el, pl.Varga Lajos, Koroknai Sándor, Földes Ilona. Az embertelenségnek is számos példáját jegyezték fel. A szélsőséges Endrődi Barnabás ny. alezredes, főispán a deportálást követően ádáz hajtóvadászatot indított a menekülő munkaszolgálatosok és a rejtőzködő zsidók ellen. Parancsba adta, hogy elfogásuk után végezzék ki őket. Ennek alapján lőtték agyon Fekete Márton, elmenekült munkaszolálatost 1944. október 22-én, alig három nappal a város felszabadulása előtt.

14.-deportaltak-bevagonirozasa.jpg

Deportált zsidók bevagonírozása 
http://www.tankonyvtar.hu/historia-2000-03/historia-2000-03-magyar

Szatmár megye zsidóságának deportálása kilenc nap alatt zajlott le. 1944. május 19 - június 1 között hat szállítmány keretében összesen 18 863 zsidót szállítottak el az auschwitzi megsemmisítő táborba. Közülük csak kevesen tértek haza, a túlélők jórészt Amerikába vagy Izraelbe távoztak, így a korábban jobb napokat látott zsidó közösség lassan felmorzsolódott.
Az eldeportált zsidók emlékét több hely is őrzi a megyében. A szatmárnémeti ortodox zsidó temetőben található emléképület a haláltáborokban elhunytak tiszteletére készült. Szomszédságában áll egy sír RIF felirattal. Ebbe 1946-ban nagyméretű gyászünnepély keretén belül olyan szappant temettek, melyről úgy hitték, hogy a megsemmisítő táborokban elpusztult zsidók teteméből főzték.

17.-vardomb-zsinagoga-emlekmu.jpg

Emlékmű a szatmári Várdomb (Decebal) utcai zsinagógánál, saját felvétel

A Várdomb utcai zsinagóga udvarán van a másik emlékmű, négynyelvű (héber, magyar, román, angol) felirattal a több mint 18 000 Szatmár megyéből elhurcolt zsidó emlékére. A zsinagóga falán fekete márványtáblára elkezdték felvésni az ismert áldozatok nevét, azonban a lista korántsem teljes.
Nagykárolyban az új temetőben van egy Holokauszt-emlékmű, az itt található márványtáblán alfabetikus sorrendben fel vannak tüntetve a Nagykárolyból, Börvelyből és Szaniszlóról elhurcoltak.

18.-holokauszt-emlekmu-nagykaroly.jpg

Nagykároly, Holokauszt emlékmű az Új Temetőben ​http://www.panoramio.com/photo/34423753

 

* Ez egy régebbi írásom, a képeket 2013-ban töltöttem le a megnevezett oldalakról. Lehetséges, hogy némelyik forrás már nem található.

 

Muhi Csilla

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.