Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2020.10.06

Gonzeczky János, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc Szatmárhoz is köthető vértanúja

Gonzeczky Jánost 1828-ban Hám János szatmári püspök szentelte pappá. 1837-1842 között a szatmári egyházmegyében szolgált, fontos szerepe volt a Zárda-templom megépítésében, az Irgalmas Nővérek letelepítésében és gimnáziumi tanárként is tevékenykedett.

mn_1575528919fujb5817.jpg

A Zárda-templom és -épület

Az 1848-as forradalom kitörésekor Mezőhegyesen (Békés megye) volt tábori lelkész. Már a kezdetektől a forradalom pártjára állt, a császárpárti katonák gyakran panaszkodtak is rá emiatt. 1848 decemberétől elhagyta a misék végéről a császárért való imádkozást, amit egy hazafias imádsággal váltott fel. 1849 január elején a szószékről felolvasta Kossuth Lajos december 22-i kiáltványát, melyben Magyarország népeit általános népfelkelésre szólítja fel. Februárban egy szentmisén így nyilatkozott: „átkozott legyen az, aki az osztrák dinasztiának engedelmeskedik.” Április végén a szószékről kihirdette a magyar Függetlenségi Nyilatkozatot, majd egy beszédében kiemelte Magyarország függetlenségének fontosságát.

1849. augusztus 7-én még egyházi szolgálatait végezte, ám ezt követően elfogták és letartóztatták. Gonzeczky ügyében V. Ferdinánd Schönbrunnban kelt, 1848. október 3-án kibocsátott manifesztumára alapozták a jogi megtorlást. A császári hatóságok szerint mindenki, aki ezt követően a magyar hatóságoknak engedelmeskedett, pártütőnek és hazaárulónak számított. Ennek a megtorlási hullámnak vált részesévé Gonzeczky is, akit a pesti hadbíróság elé állítottak. Felségsértés bűntettében vétkesnek találták, és először kötél általi halálbüntetést javasoltak, az ilyenkor automatikusan felmerülő vagyonelkobzással együtt. 1849 október 6-án az ítéletet golyó általi halálra enyhítették. A siralomházból egy császári katona közreműködésével az akkor éppen Pesten tartózkodó Hám János szatmári püspök közbenjárását kérte. A Bécsből Szatmárra hazatérő Hám János egy pesti rendházban szállt meg, amikor eljutott hozzá a kétségbeesett üzenet: „Jézus szent nevére kérem excellenciádat, mentse meg életemet. Gonzeczky.” A püspök kihallgatásra jelentkezett Haynaunál, aki átvette ugyan a kegyelmi kérvényt, de Gonzeczky életét nem volt hajlandó megmenteni. 

1849. október 8-án hajnali öt óra körül a pesti Újépület udvarán sortűz végzett Gonzeczkyvel. Ugyanitt végezték ki Batthyány Lajost, Magyarország első alkotmányos miniszterelnökét is. Halála után egykori egyházmegyéjében nem feledkeztek a tábori lelkészről. Hám János 1849. október 16-án kelt körlevelében arra kérte papjait és híveit, hogy imádkozzanak Gonzeczky lelki üdvéért. 1999. október 6-án a szatmárnémeti Zárda-templom falán felavatták emléktábláját, amely azóta az október 6-i városi megemlékezések elsődleges városbeli helyszíne.

121016990_135734268264148_7524255151736093136_o.jpg

Az emléktábla közelről

121027519_135734294930812_6798258890475208464_o.jpg

2020-as koszorúk az emléktáblánál

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.