Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2021.01.01

Petőfi és Szatmár

134468176_807352263148914_7445192101797661418_n.jpg

Szatmár megyében a forradalom magvait részben Petőfi Sándor vetette el. A költőt elsősorban az erdődi uradalmi felügyelő lánya, Szendrey Júlia iránt érzett szerelme vonzotta ide. Ami az erdődi várat illeti, mostani, felújított formájában nem hasonlít ahhoz az épülethez, melyet Petőfi láthatott az 1840-es években.

17.-erdodi-var-xix.-szazadi-metszeten.jpg

Ilyen volt az erdődi vár, mikor Petőfi Sándor Erdődre járt Szendrey Júliának udvarolni

De nem is ez a lényeg, hanem a hely történetisége. A várhoz közel található a Petőfi-obeliszk, amely annak állít emléket, hogy a szerelmes költő itt írta Te vagy, te vagy, barna kislány című versét. 

2010.05.02-horz.jpg

„Nagykárolyból Erdődre jöttem, hol kedvesem lakik. Erdőd falunak vagy városnak tökéletesen oly rendes, mint szobának az én szobám. Nevezetessége nincs, kivevén kedvesemet, tehát kivevén kedvesemet és a várat, melyben ő lakik. Még csaknem egészen ép vár, körülbelül a XV. századból, nemigen nagy dombon, két kicsiny és két nagy toronnyal, honnét éjszaka ellátszanak Szatmárnémeti templomai. Hajdan Rákóczi bírta e várat.” (Petőfi Sándor: Úti levelek Kerényi Frigyeshez)

Petőfi Sándornak és Szendrey Júliának közös mellszobra is van Erdődön.

9ead53a7148f8793704c69459592b5f9_1.jpg

Fontos Petőfihez köthető Szatmár megyei emlék Nagykárolyban az Arany Szarvas fogadó. Ennek ablakából pillantotta meg először Petőfi Sándor a szemben levő Térey-kertben sétáló Szendrey Júliát. A fogadó díszes báltermében, a megyebálon ismerkedtek meg.

1280px-a_volt_arany_szarvas_fogado.jpgA felújított Arany Szarvas fogadó

„Amott a fogadóval átellenben a kert és benne a fák, melyek alatt először láttam őt, tavaly szeptember 8-án, délutáni 6 és 7 óra között. Ez időtől számítom életemet, a világ lételét… azelőtt nem voltam én, nem volt a világ, semmi sem volt; akkor lett a nagy semmiségben a világok milliója és szívemben a szerelem… mindezt Juliskámnak egy pillantása teremté. (Petőfi Sándor: Úti levelek Kerényi Frigyeshez)

Ugyancsak itt ismerte meg Petőfi Teleki Sándort, a „vad grófot”, akinek koltói kastélyában töltötte a mézesheteit feleségével, Júliával. A nagykárolyi fogadóban találkozott a vármegye liberális ifjúságával is 1848. szeptember 7-én, hogy lelkes szavakkal hazafias helytállásra buzdítsa őket.

1846-1848 között Erdődre, Koltóra menet számtalanszor megszállt Szatmárnémetiben. Sok barátja volt itt, közülük Pap Endrénél és Riskó Ignácnál szállt meg a leggyakrabban.

„Peleskén innen meglátja az ember a rónán Szatmár-Németi tornyait egy jó órai távolban. Szatmár derék város a Szamos partján; van egy nagy piaca, nagy kétágú püspöki temploma, nagy vendégfogadója, kaszinója, készülő színháza, két cukrásza és két költője... Pap Endre és Riskó Ignác. Kár, hogy mind a kettőnek használatlanul hever s már rozsdásodni kezd lantja, hanem hiszen majd kicsiszolom, hogy meg nem köszönik.” (Petőfi Sándor: Úti levelek Kerényi Frigyeshez)

Pap Endrének a kis, ötablakos, dísztelen háza az Eötvös (Cuza Vodă) utcában állt. Helyén ma egy fogászati rendelőket tartalmazó egyemeletes épületet lehet látni. A házat Petőfi Sándor baráti látogatásainak emlékére a Szatmárnémeti Kölcsey Kör a XIX. század végén márványtáblával jelölte meg. Ez a tábla jelenleg a Vécsey-ház udvarán tekinthető meg.

134633668_1171464896621750_4406010252827904456_n.jpgÍgy nézett ki Pap Endre háza (az előtérben árusokkal), melyet azóta lebontottak. 

76706736_126656498774721_7054955448398512128_o.jpg

A Kölcsey Kör 1902-ben emléktáblával jelölte meg Pap Endre házát. Az emléktábla avatásáról a Szatmár-Németi Társadalmi és Szépirodalmi Hetilap 1902. május 27-i lapszámában lehet bővebben olvasni. Jelenleg a Vécsey-ház (Művészeti Múzeum) udvarán lehet megtekinteni.

„(...) ez időben minden társadalmi tekintély és összeköttetés nélkül, szeleburdi fiatal ember volt, a ki szilajságában gyakran még a társasági megszokott formákat is figyelmen kívül hagyta. Petőfi, Riskó barátja társaságában tette Szatmárról első látogatását, 1846 szept. havában Szendrey Júliánál, a szomszédos Erdődön. Midőn azután rövid idő után levélben kérte meg a kezét, azt a választ kapta atyjától, hogy «Én önt nem ismerem, leányom még igen fiatal, örvendeni fogok, ha önt mentől többször látom s egy év múlva beszélhetünk erről az ügyről bővebben.» Petőfi e levél vétele után rögtön Erdődre sietett, összeveszett a «zsarnok apával» és nagy elkeseredéssel vált el tőle.” (Berenczei Kováts Jozefa, Pap Endre felesége írta a fenti sorokat visszaemlékezéseiben Petőfi Sándorról.)

Riskó Ignác, a költő másik gyakori vendéglátója az Ormós-házban (Hám János /Horea/ utca és a Főtér /Piaţa Libertăţii/ sarkán) lakott akkoriban, amely tulajdonosáról, Ormós Zsigmond földbirtokosról kapta nevét és a XIX. század elején épült, klasszicista stílusban.

14.-risko-ignac-haza.jpg

A ház fő ékessége a parkra néző, kovácsoltvas erkély. Innen tekinthetett ki Petőfi Sándor az akkor még Piac-térnek nevezett puszta területre, melyet Hám János püspök vásárolt meg 1844-ben és ajándékozott a városnak, hogy eltüntesse a székesegyház előtt éktelenkedő bódékat, barakokkat és véget vessen az ott tartott vásároknak. Ezen a házon is emléktábla található a költő látogatásainak tiszteletére, és itt szoktak kezdődni a március 15-i városi megemlékezések. 

134914313_313688546597331_7712251001656027980_n.jpg

Mezei József 1846-ban ismerkedett meg Petőfivel, akinek Riskó Ignác mutatta be. 1846 őszén, szeptember-október körül festette róla az alábbi kisméretű képet, amely a ritka, élő modell után alkotott Petőfi-arcképek egyike. (Ezen kívül Barabás Miklós és Orlai Petrich Soma készített képet közvetlenül Petőfiről. Jókai Mór említi még, hogy 1842-ben lefestette barátját, de ez sajnos elveszett.) A kép jelenleg a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokában található.

134350479_150579486594181_3034020871769858492_n.jpg

„1846-ban mint fiatal mérnök dolgozgattam Szatmáron Daróczy Bálintnál... Petőfit Riskó Ignác hozta el hozzánk. Míg ő barátságosan beszélgetett velem, én áhítattal néztem rá. Megismerkedésünk után nemsokára Riskó szólított meg, hogy festeném le Petőfit. Petőfi eljött s én lefestettem. Kemény tartással s merev tekintettel nézett rám. Innen származik a merevség a festményen. Most jobban tudnám én lefesteni Petőfit, — monda a súlyosan meglátogatott festő, — ha még egyszer ecsetet vehetnék a kezembe. Oly elevenen áll előttem arcza, mintha most látnám, s igen jól tudom, az általam fölvett arczképen, mi a hiba. Csak megadná a jó ég, hogy valaha kijavíthatnám.” (Mezei József visszaemlékezése a Vasárnapi Újság 1880. január. 18-i 3. számában jelent meg, ld. „Petőfi egy ismeretlen eredeti arcképe” című cikket.) 

Petőfi sok verset írt Szatmár megyében, közülük talán a legismertebbek: Falu végén kurta kocsma, Kard és lánc, Bírom végre Juliskámat. Lelkesítő beszédeket tartott a szatmári kaszinó/színház épületében és a Korona Szállóban is, amely többször adott helyet a szerveződő nemzetőrségnek. A püspöki palota kápolnájában található az erdődi várkápolna egykori oltára, amely előtt a költő örök hűséget esküdött Szendrey Júliának 1847. szeptember 8-án és amely talán a legismertebb Petőfi-emlék Szatmárnémetiben.

16.-puspoki-palota-kapolnaja.jpg

Petőfi Sándornak több szobra van Szatmárnémetiben.  

15.-petofi-szobor-szatmar.jpgA legismertebb szobor az István-téren (Piața Eroii Revoluției) található, ez a március 15-i városi megemlékezések fő helyszíne. 

134394213_237873271256311_1774013013270903248_n.jpgEz a szobor a Kölcsey Ferenc Főgimnázium épületében van.

134691872_140699321186765_5045296466448327735_n.jpgEz pedig a Németi Református Egyházközség gyülekezeti termében.

u78-a7883-5cdae91dd5f19-899b7fdee4a1596650007493_1.jpgEzt a szobrot Nagykárolyban, a központi parkban állították a költő látogatásának emlékére.

Más, Petőfihez köthető emlékek is vannak Szatmár megyében. 1848 előtt Petőfi Sándor heteken keresztül vendégeskedett Érendréden, báró Luzsénszky házában, ezt a házat később községházának használták. A költő itt is toborzott honvédeket, amikor 1848-ban ez erdélyi táborhoz vonult. A hagyomány szerint a mezőfényi csárdában is megfordult Petőfi, amikor Debrecenből Nagykárolyba utazott 1846-ban.

 

A képek forrása:
- Petőfi Sándor - Muhi Sándor grafikája, Szatmári arcképek sorozat.
- saját felvételek
- Muhi Sándor felvételei - Petőfi-szobrok, szatmári Püspöki Palota kápolnája
- az erdődi vár az 1840-es években, http://www.erdelyivarak.hu/magyar/oldalak/erdod_vara/
- Pap Endre háza (a kép saját tulajdonban van)
- Petőfi-emléktábla avatása (a kép Loy Piroska tulajdona, a Szatmárnémeti anno Facebook oldalon lett közzétéve) 
- Mezei József: Petőfi Sándor (festmény, 1846) Megjelent Muhi Sándor: Mezei József. Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2015 c. könyvében.

 

Muhi Csilla

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.