TÖRILECKE

I. A KIRÁLYSÁG KORA (Kr.e. 753-509)

Az anyafarkas-szobor másolata számos romániai városban is megtalálható (Érdekesség: maga a farkas kb. Kr.e. az V. századból származik, Romulust és Remust azonban a reneszánsz idején helyezték a farkasalak alá, utalva a Róma alapjtásáról szóló mondára.

Rómát a legenda szerint Romulus és Remus alapította Kr.e. 753-ban. A valóságban ez a város eleinte csak egy kis település volt a latin népek által alkotott szövetségben.

Kr.e. 753-509 között 7 király uralkodott Rómában. Az utolsót, az etruszk származású Tarquinius Superbust elűzték és kikiáltották a köztársaságot.

A királyi hatalom nem volt erős, választott méltóság volt. A királyt támogatta a SZENÁTUS (öregek Tanácsa, senex = öreg).

Kr.e. a VI. századra kialakult Róma 3 társadalmi rétege:

1. PATRÍCIUSOK (pater = atya) gazdag, arisztokrata családok, akikből a szenátus is összeállt

2. KLIENSEK (engedelmeskedők), akik a patríciusok függőségében éltek

3. PLEBEJUSOK (sokaság), a tömeg, a köznép, később a szegények, akik a politikai jogokból nem részesültek.

II. A KÖZTÁRSASÁG KORA (Kr.e. 509-27)

Kr.e. a III. századig Róma belső és külső nehézségekkel kellett megküzdjön:

1. Belső nehézségek:

A patríciusok és plebejusok közötti harcok. Amíg Róma veszélyben forgott, patríciusok és plebejusok összefogtak, amikor a veszély elmúlt, a plebejusokkal kegyetlenül bántak. A plebejusok tiltakozásul kivonultak az Aventinus dombra (Mons Sacer = Szent Hegy). Addig nem tértek vissza, amíg jogokat nem kaptak → 12 táblás törvény (patríciusok és plebejusok jogilag egyenlők lettek).

A jogok haszonélvezői elsősorban a gazdag plebejusok voltak.

2. Külső nehézségek:

- Kr.e. 272-ig etruszkok, gallok, szamniszok legyőzése, Tarentum meghódítása → Itália ura

- Kr.e. 264-146 3 háború a punokkal → a Földközi-tenger medencéjének ura

- Kr.e. II. század - meghódította Makedóniát és Görögországot

- Kr.e. I. század - meghódította Keleten Kisázsiát és Szíriát, Nyugaton Galliát és Hispániát

Az államforma arisztokratikus köztársaság volt.

Az állam élén 2 KONZUL állt, akiket 1-1 évre választottak (az egyik plebejus volt).

A fő hatalmat a SZENÁTUS gyakorolta: hadügy, pénzügy, kül- és belpolitika.

A NÉPGYŰLÉS keretén belül a római nép igennel vagy nemmel szavazott a MAGISZTRÁTUSOK (magas állami hivatalnokok) által felvetett ügyekben, anélkül, hogy saját kezdeményezési lehetősége lett volna.

A törvények betartásáról szintén a MAGISZTRÁTUSOK gondoskodtak.

A meghódított területeken településeket (KOLÓNIA) hoztak létre:

          - római jogú

          - latin jogú (ez utóbbiak alacsonyabb szinten álltak)

A hódítások alapja a hadsereg volt:

          - általános hadkötelezettség 17-46 év között

- a LÉGIÓK (elit alakulatok) tagjai eleinte csak római polgárok lehettek (4200-6000 közötti létszám)

- a SEGÉDCSAPATOK tagjait a legyőzött népek adták (5000 gyalogos és 900 lovas)

- szigorú fegyelem (tizedelés)

- Kr.e. 107 – Gaius Marius hadseregreformja: zsoldoshadsereg

A hódítások haszonélvezői a nemesek (NOBILITAS) és a lovagok (EQUITES) voltak, akik a kisbirtokos parasztok rovására nagyon meggazdagodtak → LATIFUNDIUMOK (nagy földbirtokok) tulajdonosai lettek.

Kr.e. az I. században a köztársaság válságba került, Róma egyre inkább önkényuralmi rendszer lett.

- Kr.e. 133 és 123 TIBERIUS és CAIUS GRACCHUS NÉPTRIBUNUSOK reformokat kezdeményeztek → meggyilkolták őket

- Kr.e. 73-71 SPARTACUS rabszolgalázadása → véres megtorlás

- SULLA diktatúrája → PROSCRIPTIO (feketelista)

Kr.e. 60-ban létrejött az I. TRIUMVIRÁTUS, tagjai: CRASSUS, POMPEIUS  és IULIUS CAESAR.

Julius Caesar szobra

Kr.e. 43-ban létrejött a II. TRIUMVIRÁTUS, tagjai: LEPIDUS, ANTONIUS és OCTAVIANUS.

Kr.e. 27-ben Octavianus új államformát vezetett be, a PRINCIPÁTUST, melynek élén a PRINCEPS SENATUS (a szenátus első embere) állt. 

III. A CSÁSZÁRSÁG KORA (Kr.e. 27-Kr.u. 476)

Augustus szobra

1. Principátus (Kr.e. 27-Kr.u. 284)

Az új államforma alapja a hadsereg volt. = KATONAI DIKTATÚRA

A Szenátus és a Népgyűlés elvesztette addigi jelentőségét.

A császár:

          - PRINCEPS SENATUS (első szenátor)

          - IMPERATOR (a hadsereg főparancsnoka)

          - PONTIFEX MAXIMUS (főpap)

          - NÉPTRIBUNUS

          - „PATER PATRIAE” (a haza atyja)

- AUGUSTUS (fenséges)

→ Octavianusból Augustus lett, a köztársaságból pedig császárság. Ezt erősítette a császárkultusz is a későbbiekben.

Ha szeretnél többet megtudni a Vezúv által betemetett városról, olvass utána itt: https://www.torilecke.net/cikkek/okor/pompeji--a-vezuv-altal-betemetett-italiai-varos.html

A trón utódlása történhetett apáról fiúra vagy örökbefogadás által is.

A közigazgatás terén a császár megosztotta hatalmát a Szenátussal:

          - a békés állapotú tartományokat (PROVINCIA) a Szenátus

          - a határmenti vagy még meg nem békélt tartományokat a császár irányította.

4 DINASZTIA követte egmást:

          1. JULIUS CLAUDIUS (Kr.e. 27-Kr.u. 68)

          2. FLAVIUS (69-96)

          3. ANTONINUS (96-193)

          4. SEVERUS (193-235)

TRAIANUS idején érte el a birodalom legnagyobb kiterjedését.

A 4 dinasztia a PAX ROMANA (római béke) kora volt = politikai stabilitás és jólét.

A Severus uralkodócsalád utolsó császárának halála után KATONAI ANARCHIA = zavargások és felkelések kora következett (235-284).

2. Dominatus (284-476)

DIOCLETIANUS császár (284-305) vetett véget a katonai anarchiának:

- isteni eredetűnek nyilvánította magát, és ennek megfelelően az általa bevezetett politikai rendszert DOMINATUSNAK nevezte el

- a birodalmat 4 részre osztotta és 3 társcsászárt vett maga mellé, ez az államforma a TETRARCHIA (4 uralkodó: 2 Augustus és 2 Caesar)

NAGY KONSTANTIN (306-337)

          - folytatta Diocletianus reformjait, de megszüntette a tetrarchiát

          - 313 – MILÁNÓI EDIKTUM (szabad vallásgyakorlat a keresztényeknek)

          - új fővárost alapított a birodalom keleti részében, KONSTANTINÁPOLYT

→ Így kezdetét vette a nyugati és keleti tartományok elkülönülése, amely 395-ben vált véglegessé, amikor THEODOSIUS császár felosztotta a birodalmat fiai között. Létrejött:

- NYUGATRÓMAI BIRODALOM, Róma központtal, 476-ban megszűnt, amikor a germánok elfoglalták Rómát

- KELETRÓMAI BIRODALOM (később Bizánci Birodalom), főváros:  Konstantinápoly, még 1000 évig fennmaradt

A meghódított területek, provinciák lakosai átvették a latin nyelvet, szokásokat és a vallást. Ezt a folyamatot nevezzük ELRÓMAIASODÁSNAK.

LEIGÁZOTT ŐSLAKOSOK + RÓMAIAK + BARBÁR NÉPEK (Nyugaton germánok, Keleten szlávok) = ÚJLATIN NÉPEK ÉS NYELVEK