05. A Római Birodalom
I. A KIRÁLYSÁG KORA (Kr.e. 753-509)
Az anyafarkas-szobor másolata számos romániai városban is megtalálható (Érdekesség: maga a farkas kb. Kr.e. az V. századból származik, Romulust és Remust azonban a reneszánsz idején helyezték a farkasalak alá, utalva a Róma alapjtásáról szóló mondára.
Rómát a legenda szerint Romulus és Remus alapította Kr.e. 753-ban. A valóságban ez a város eleinte csak egy kis település volt a latin népek által alkotott szövetségben.
Kr.e. 753-509 között 7 király uralkodott Rómában. Az utolsót, az etruszk származású Tarquinius Superbust elűzték és kikiáltották a köztársaságot.
A királyi hatalom nem volt erős, választott méltóság volt. A királyt támogatta a SZENÁTUS (öregek Tanácsa, senex = öreg).
Kr.e. a VI. századra kialakult Róma 3 társadalmi rétege:
1. PATRÍCIUSOK (pater = atya) gazdag, arisztokrata családok, akikből a szenátus is összeállt
2. KLIENSEK (engedelmeskedők), akik a patríciusok függőségében éltek
3. PLEBEJUSOK (sokaság), a tömeg, a köznép, később a szegények, akik a politikai jogokból nem részesültek.
II. A KÖZTÁRSASÁG KORA (Kr.e. 509-27)
Kr.e. a III. századig Róma belső és külső nehézségekkel kellett megküzdjön:
1. Belső nehézségek:
A patríciusok és plebejusok közötti harcok. Amíg Róma veszélyben forgott, patríciusok és plebejusok összefogtak, amikor a veszély elmúlt, a plebejusokkal kegyetlenül bántak. A plebejusok tiltakozásul kivonultak az Aventinus dombra (Mons Sacer = Szent Hegy). Addig nem tértek vissza, amíg jogokat nem kaptak → 12 táblás törvény (patríciusok és plebejusok jogilag egyenlők lettek).
A jogok haszonélvezői elsősorban a gazdag plebejusok voltak.
2. Külső nehézségek:
- Kr.e. 272-ig etruszkok, gallok, szamniszok legyőzése, Tarentum meghódítása → Itália ura
- Kr.e. 264-146 3 háború a punokkal → a Földközi-tenger medencéjének ura
- Kr.e. II. század - meghódította Makedóniát és Görögországot
- Kr.e. I. század - meghódította Keleten Kisázsiát és Szíriát, Nyugaton Galliát és Hispániát
Az államforma arisztokratikus köztársaság volt.
Az állam élén 2 KONZUL állt, akiket 1-1 évre választottak (az egyik plebejus volt).
A fő hatalmat a SZENÁTUS gyakorolta: hadügy, pénzügy, kül- és belpolitika.
A NÉPGYŰLÉS keretén belül a római nép igennel vagy nemmel szavazott a MAGISZTRÁTUSOK (magas állami hivatalnokok) által felvetett ügyekben, anélkül, hogy saját kezdeményezési lehetősége lett volna.
A törvények betartásáról szintén a MAGISZTRÁTUSOK gondoskodtak.
A meghódított területeken településeket (KOLÓNIA) hoztak létre:
- római jogú
- latin jogú (ez utóbbiak alacsonyabb szinten álltak)
A hódítások alapja a hadsereg volt:
- általános hadkötelezettség 17-46 év között
- a LÉGIÓK (elit alakulatok) tagjai eleinte csak római polgárok lehettek (4200-6000 közötti létszám)
- a SEGÉDCSAPATOK tagjait a legyőzött népek adták (5000 gyalogos és 900 lovas)
- szigorú fegyelem (tizedelés)
- Kr.e. 107 – Gaius Marius hadseregreformja: zsoldoshadsereg
A hódítások haszonélvezői a nemesek (NOBILITAS) és a lovagok (EQUITES) voltak, akik a kisbirtokos parasztok rovására nagyon meggazdagodtak → LATIFUNDIUMOK (nagy földbirtokok) tulajdonosai lettek.
Kr.e. az I. században a köztársaság válságba került, Róma egyre inkább önkényuralmi rendszer lett.
- Kr.e. 133 és 123 TIBERIUS és CAIUS GRACCHUS NÉPTRIBUNUSOK reformokat kezdeményeztek → meggyilkolták őket
- Kr.e. 73-71 SPARTACUS rabszolgalázadása → véres megtorlás
- SULLA diktatúrája → PROSCRIPTIO (feketelista)
Kr.e. 60-ban létrejött az I. TRIUMVIRÁTUS, tagjai: CRASSUS, POMPEIUS és IULIUS CAESAR.
Julius Caesar szobra
Kr.e. 43-ban létrejött a II. TRIUMVIRÁTUS, tagjai: LEPIDUS, ANTONIUS és OCTAVIANUS.
Kr.e. 27-ben Octavianus új államformát vezetett be, a PRINCIPÁTUST, melynek élén a PRINCEPS SENATUS (a szenátus első embere) állt.
III. A CSÁSZÁRSÁG KORA (Kr.e. 27-Kr.u. 476)
Augustus szobra
1. Principátus (Kr.e. 27-Kr.u. 284)
Az új államforma alapja a hadsereg volt. = KATONAI DIKTATÚRA
A Szenátus és a Népgyűlés elvesztette addigi jelentőségét.
A császár:
- PRINCEPS SENATUS (első szenátor)
- IMPERATOR (a hadsereg főparancsnoka)
- PONTIFEX MAXIMUS (főpap)
- NÉPTRIBUNUS
- „PATER PATRIAE” (a haza atyja)
- AUGUSTUS (fenséges)
→ Octavianusból Augustus lett, a köztársaságból pedig császárság. Ezt erősítette a császárkultusz is a későbbiekben.
Ha szeretnél többet megtudni a Vezúv által betemetett városról, olvass utána itt: https://www.torilecke.net/cikkek/okor/pompeji--a-vezuv-altal-betemetett-italiai-varos.html
A trón utódlása történhetett apáról fiúra vagy örökbefogadás által is.
A közigazgatás terén a császár megosztotta hatalmát a Szenátussal:
- a békés állapotú tartományokat (PROVINCIA) a Szenátus
- a határmenti vagy még meg nem békélt tartományokat a császár irányította.
4 DINASZTIA követte egmást:
1. JULIUS CLAUDIUS (Kr.e. 27-Kr.u. 68)
2. FLAVIUS (69-96)
3. ANTONINUS (96-193)
4. SEVERUS (193-235)
TRAIANUS idején érte el a birodalom legnagyobb kiterjedését.
A 4 dinasztia a PAX ROMANA (római béke) kora volt = politikai stabilitás és jólét.
A Severus uralkodócsalád utolsó császárának halála után KATONAI ANARCHIA = zavargások és felkelések kora következett (235-284).
2. Dominatus (284-476)
DIOCLETIANUS császár (284-305) vetett véget a katonai anarchiának:
- isteni eredetűnek nyilvánította magát, és ennek megfelelően az általa bevezetett politikai rendszert DOMINATUSNAK nevezte el
- a birodalmat 4 részre osztotta és 3 társcsászárt vett maga mellé, ez az államforma a TETRARCHIA (4 uralkodó: 2 Augustus és 2 Caesar)
NAGY KONSTANTIN (306-337)
- folytatta Diocletianus reformjait, de megszüntette a tetrarchiát
- 313 – MILÁNÓI EDIKTUM (szabad vallásgyakorlat a keresztényeknek)
- új fővárost alapított a birodalom keleti részében, KONSTANTINÁPOLYT
→ Így kezdetét vette a nyugati és keleti tartományok elkülönülése, amely 395-ben vált véglegessé, amikor THEODOSIUS császár felosztotta a birodalmat fiai között. Létrejött:
- NYUGATRÓMAI BIRODALOM, Róma központtal, 476-ban megszűnt, amikor a germánok elfoglalták Rómát
- KELETRÓMAI BIRODALOM (később Bizánci Birodalom), főváros: Konstantinápoly, még 1000 évig fennmaradt
A meghódított területek, provinciák lakosai átvették a latin nyelvet, szokásokat és a vallást. Ezt a folyamatot nevezzük ELRÓMAIASODÁSNAK.
LEIGÁZOTT ŐSLAKOSOK + RÓMAIAK + BARBÁR NÉPEK (Nyugaton germánok, Keleten szlávok) = ÚJLATIN NÉPEK ÉS NYELVEK