TÖRILECKE

EURÓPAI NÉPEK

Az európai népek a Római Birodalom által elrómaiasított őslakosok és vándornépek keveredéséből jöttek létre. („Ahhoz, hogy Európa megszülethessen, a barbár népeknek szét kellett zúzniuk a Római Birodalmat.”)

A IV-VIII. századokban volt a nagy népvándorlás. Három nagy népcsoport fordult meg ebben az időszakban (és az ezt követő évszázadokban) Európában:

1. germánok

2. szlávok

3. finnugorok.

1. Germánok

A germánok indoeurópai eredetűek. A neolitikum (újkőkor, csiszolt kőkor) végén jelentek meg Európában. 3 nagy csoportjuk volt:

1. keleti germánok: gótok, vandálok, burgundok

2. nyugati germánok: angolok, szászok, frankok, normannok

3. északi germánok: dánok, svédek, norvégok.

A gótok voltak kezdetben a legnépesebb germán népcsoport. Kr.u. a III. században 2 nagyobb csoportra szakadtak:

- keleti gótok (osztrogótok)

- nyugati gótok (vizigótok).

A keleti gótok az V. században Nagy Theodorik (493-526) vezetésével Itáliában alapítottak királyságot. Együttműködtek a rómaiakkal. Theodorik 30 évig uralkodott. Halála után királyságát Jusztiniánusz bizánci császár foglalta el.

A nyugati gótok 410-ben Alarik vezetésével elfoglalták Rómát, majd Dél-Galliában és Hispániában szerveztek meg államokat. Ezek voltak az első barbár királyságok.

A vandálok az V. században Észak-Afrikában hoztak létre királyságot, 534-ben Bizánc legyőzte őket.

A langobárdok Pannóniában alapították első királyságukat, majd Itáliába vonultak. → nevüket Lombardia őrizte meg.

A frankoknak sikerült egyedül a germán népek közül, hogy a késő római világban erős államot hozzanak létre. 2 csoportra oszlottak: száli és ripuári frankok.

Galliában (a mai Franciaország területén) telepedtek meg. A száli csoportból kiemelkedett a Meroving nemzetség. Chlodvig, e nemzetség tagja megalapította a Frank Királyságot és megkeresztelkedett. Ez a királyság a VI. századra felbomlott, germán jog szerint az uralkodó fiai között felosztották az államot. Ebben a zavaros időszakban a majordomusok (= a királyi udvar első emberei) rendelkeztek a legnagyobb befolyással. Egy majordomus, Martell Károly (a Karoling nemzetség megalapítója) 732-ben a poitiers-i csatában legyőzte az arabokat. Fia, Kis Pippin eltávolította a trónról az utolsó Meroving uralkodókat és királlyá kiáltotta ki magát. Így a Karoling nemzetség újraegyesítette a Frank Királyságot.

A legjelentősebb karoling király Nagy Károly (768-814) volt:

- kb. 50 hadjáratban vett részt

- emlékét a Roland ének őrízte meg

- legyőzte a szászokat és az avarokat

- grófságokat szervezett, amelyek élén a grófok álltak

- az ő idejére tehető a hűbéri rendszer kialakulása (seniorok és vazallusok)

- 800-ban a pápa császárrá koronázta, a birodalom fővárosa Aachen lett.

Utóda, Jámbor Lajos 843-ban, a Verduni Szerződésben felosztotta fiai között a Karoling Császárságot: létrejött Itália, a német királyság és a francia királyság.

Az északi germánok 3 évszázadon keresztül az Északi-tengertől a Volga alsó folyásáig és Bizánctól Terra Nováig (Kanada) éreztették jelenlétüket. A vikingek hosszú ideig tartották rettegésben e területek lakóit. Ehhez a csoporthoz tartoztak a dánok, norvégok és svédek is, akik Észak-Európában stabil keresztény államokat hoztak létre.

2. Szlávok

A szláv vándorlás 3 irányba történt:

          - északkeletre (oroszok, ukránok, fehéroroszok)

          - nyugatra (lengyelek, csehek, szlovákok)

          - délre (Szlovénok, szerbek, horvátok, bolgárok)

A szlávok nemzetségekben, később törzsekben éltek. Nem létezett egy egységes szláv állam. Rendezetlenül vándoroltak, a cél új legelők és termőföldek keresése volt.

3. Finnugorok

A finnugor eredetű magyarok Etelközből (Dnyeper, Dnyeszter, Prut és Szeret folyók közötti terület) vándoroltak be a Kárpát-medencébe a 890-es évek közepén. Több zsákmányszerző hadjáratot indítottak Nyugat-Európába és a Bizánci Birodalom területére = kalandozások. A nyugati irányú portyázásoknak I. Ottó német uralkodó vetett véget, amikor 955-ben legyőzte a magyarokat a Lech-mezei csatában. Ezt követően a magyarok figyelme a balkáni térségre irányult. Letelepedésük Pannóniában hozzájárult az északi és a déli szlávok szétválásához.

A Római Birodalom hódításai és a nagy népvándorlás meghatározó szerepet játszottak a középkori európai népek kialakulásában.

AZ ARABOK

Hazájuk az Arab-félsziget, amelyet trópusi éghajlat jellemez. Az északi és középső területeken a beduinok, délen földművelő lakosság élt.

Az iszlám vallás felvétele előtt törzsekben éltek, melyek közül néhányat a Biblia is megemlít.

Foglalkozások:

- pásztorkodás

- vadászat

- cserekereskedelem

- portyázás.

Összetartó erők:

- arab nyelv

- iszlám vallás

- dzsihád (szent háború a nem mohamedánok ellen).

A föld nagy része az állam tulajdonában volt.

Jól fejlett városi kultúrával rendelkeztek. BAGDAD, FEZ, KAIRÓ, CÓRDOBA a gazdasági és politikai élet központjai voltak. Minden városban voltak:

          - mecsetek

          - csillagászati obszervatóriumok

          - fürdők

          - kórházak

          - szerájok.

Fejlett kereskedelmi kapcsolatokat építettek ki Indiával, Kínával, Kelet-Afrikával, Bizánccal és Dél-Itáliával.

Az arab utazók értékes leírásokat hagytak az utókorra Európáról, Ázsiáról és Észak-Afrikáról.

A TÖRÖK NÉPEK

Közép-Ázsiában éltek. A TÖRÖK elnevezés a TÜRK szóból ered (= tengerparti ember vagy altáji hegyek lakója). Jellemzők:

- nagycsaládok (SOY) → nemzetségek (BOY) → törzsek → törzsszövetségek

- eleinte közös föld- és állattulajdon

- jó lovasok, vadászok voltak

- legfontosabb fegyverek: íj, nyíl

- idővel áttértek az állattenyésztésről a földművelésre, a nomád életmódról a letelepedett életmódra

- az iszlám hit felvételéig természetimádók voltak.

Török népcsoportok voltak:

1. HUNOK Az V. század elején jutottak el a Kárpát-medencébe. Attila vezetésével hatalmas birodalom jött létre, amely azonban az ő halála után felbomlott.

2. TÜRKÖK Közép- és Távol-Keleten nagy birodalmat hoztak létre, amely a a VI. századtól a VII. század 2. feléig tartott.

3. AVAROK Közép-ázsiai eredetű népcsoport, amely a VI-VIII. században erős birodalmat hozott létre Kárpát-medencei központtal. Nagy Károly semmisítette meg ezt.

4. BOLGÁROK elszlávosodott törökök voltak. Az első bolgár állam a VII. században jött létre. Bizánccal álltak konfliktusban.

5. KAZÁROK A VII-IX. században a kelet-európai sztyeppén létrehozták a Kazár Birodalmat, amely egy ideig a bolgárok és magyarok felett is ellenőrzést gyakorolt. Az egyetlen török nép voltak, akik a zsidó vallást vették fel. A viking támadások döntötték meg a kazár uralmat.

6. BESENYŐK a VIII-XI. századokban a mai Dél-Oroszország, később Ukrajna, Moldva és Kelet-Románia területén erős törzsszövetséget hoztak létre.

7. KUNOK A VIII. században a Kaukázusban tűntek fel először. Szétszóródtak Kelet- és Dél-Európában.

8. SZELDZSUK TÖRÖKÖK A XI. században létrejött a Szeldzsuk Birodalom. Sorra meghódították Afganisztán, Irán, Szíria, Mezopotámia, Anatólia területét, majd az arab kalifátusokat. Később oszmán-török néven váltak ismertté.

9. MONGOLOK Közép-Ázsiában éltek. 1206-ban Temüdzsin (Dzsingisz kán) egyesítette a mongol törzseket. Közép-Ázsiától Észak-Kínáig terjedt a birodalom. 1236-1241-ben Batu kán vezetésével nagy mongol invázió fosztogatta Európát.

A magyar történetírásban ezt tévesen tatárjárásnak nevezik. A mongolok és tatárok nem ugyanaz a nép voltak. A Fekete-tengertől északra élő türk nyelvű népcsoportok egy része behódolt a mongoloknak, felvette az egyik mongol törzs, a ta-ta nevét és segédnépként részt vett a mongolok hadjárataiban, innen ered a tatár elnevezés, amelyet később az egész mongol népre vonatkoztattak.

Ezután 2 mongol államalakulat jött létre:

1. az Iráni fennsíkon

2. az Aranyhorda Kánsága (a Fekete-tengertől északra, a XV. század közepéig állt fenn).