07. A középkori népek kialakulása
EURÓPAI NÉPEK
Az európai népek a Római Birodalom által elrómaiasított őslakosok és vándornépek keveredéséből jöttek létre. („Ahhoz, hogy Európa megszülethessen, a barbár népeknek szét kellett zúzniuk a Római Birodalmat.”)
A IV-VIII. századokban volt a nagy népvándorlás. Három nagy népcsoport fordult meg ebben az időszakban (és az ezt követő évszázadokban) Európában:
1. germánok
2. szlávok
3. finnugorok.
1. Germánok
A germánok indoeurópai eredetűek. A neolitikum (újkőkor, csiszolt kőkor) végén jelentek meg Európában. 3 nagy csoportjuk volt:
1. keleti germánok: gótok, vandálok, burgundok
2. nyugati germánok: angolok, szászok, frankok, normannok
3. északi germánok: dánok, svédek, norvégok.
A gótok voltak kezdetben a legnépesebb germán népcsoport. Kr.u. a III. században 2 nagyobb csoportra szakadtak:
- keleti gótok (osztrogótok)
- nyugati gótok (vizigótok).
A keleti gótok az V. században Nagy Theodorik (493-526) vezetésével Itáliában alapítottak királyságot. Együttműködtek a rómaiakkal. Theodorik 30 évig uralkodott. Halála után királyságát Jusztiniánusz bizánci császár foglalta el.
A nyugati gótok 410-ben Alarik vezetésével elfoglalták Rómát, majd Dél-Galliában és Hispániában szerveztek meg államokat. Ezek voltak az első barbár királyságok.
A vandálok az V. században Észak-Afrikában hoztak létre királyságot, 534-ben Bizánc legyőzte őket.
A langobárdok Pannóniában alapították első királyságukat, majd Itáliába vonultak. → nevüket Lombardia őrizte meg.
A frankoknak sikerült egyedül a germán népek közül, hogy a késő római világban erős államot hozzanak létre. 2 csoportra oszlottak: száli és ripuári frankok.
Galliában (a mai Franciaország területén) telepedtek meg. A száli csoportból kiemelkedett a Meroving nemzetség. Chlodvig, e nemzetség tagja megalapította a Frank Királyságot és megkeresztelkedett. Ez a királyság a VI. századra felbomlott, germán jog szerint az uralkodó fiai között felosztották az államot. Ebben a zavaros időszakban a majordomusok (= a királyi udvar első emberei) rendelkeztek a legnagyobb befolyással. Egy majordomus, Martell Károly (a Karoling nemzetség megalapítója) 732-ben a poitiers-i csatában legyőzte az arabokat. Fia, Kis Pippin eltávolította a trónról az utolsó Meroving uralkodókat és királlyá kiáltotta ki magát. Így a Karoling nemzetség újraegyesítette a Frank Királyságot.
A legjelentősebb karoling király Nagy Károly (768-814) volt:
- kb. 50 hadjáratban vett részt
- emlékét a Roland ének őrízte meg
- legyőzte a szászokat és az avarokat
- grófságokat szervezett, amelyek élén a grófok álltak
- az ő idejére tehető a hűbéri rendszer kialakulása (seniorok és vazallusok)
- 800-ban a pápa császárrá koronázta, a birodalom fővárosa Aachen lett.
Utóda, Jámbor Lajos 843-ban, a Verduni Szerződésben felosztotta fiai között a Karoling Császárságot: létrejött Itália, a német királyság és a francia királyság.
Az északi germánok 3 évszázadon keresztül az Északi-tengertől a Volga alsó folyásáig és Bizánctól Terra Nováig (Kanada) éreztették jelenlétüket. A vikingek hosszú ideig tartották rettegésben e területek lakóit. Ehhez a csoporthoz tartoztak a dánok, norvégok és svédek is, akik Észak-Európában stabil keresztény államokat hoztak létre.
2. Szlávok
A szláv vándorlás 3 irányba történt:
- északkeletre (oroszok, ukránok, fehéroroszok)
- nyugatra (lengyelek, csehek, szlovákok)
- délre (Szlovénok, szerbek, horvátok, bolgárok)
A szlávok nemzetségekben, később törzsekben éltek. Nem létezett egy egységes szláv állam. Rendezetlenül vándoroltak, a cél új legelők és termőföldek keresése volt.
3. Finnugorok
A finnugor eredetű magyarok Etelközből (Dnyeper, Dnyeszter, Prut és Szeret folyók közötti terület) vándoroltak be a Kárpát-medencébe a 890-es évek közepén. Több zsákmányszerző hadjáratot indítottak Nyugat-Európába és a Bizánci Birodalom területére = kalandozások. A nyugati irányú portyázásoknak I. Ottó német uralkodó vetett véget, amikor 955-ben legyőzte a magyarokat a Lech-mezei csatában. Ezt követően a magyarok figyelme a balkáni térségre irányult. Letelepedésük Pannóniában hozzájárult az északi és a déli szlávok szétválásához.
A Római Birodalom hódításai és a nagy népvándorlás meghatározó szerepet játszottak a középkori európai népek kialakulásában.
1. |
ÚJLATINOK |
franciák, olaszok, portugálok, románok, spanyolok |
2. |
GERMÁNOK |
németek, angolok, dánok, svédek, norvégok |
3. |
SZLÁVOK |
bolgárok, csehek, horvátok, lengyelek, oroszok, szlovákok, szlovének, szerbek, ukránok |
4. |
FINNUGOROK |
magyarok, finnek |
AZ EURÓPAI ÚJLATIN NYELVEK TÁBLÁZATA |
||||
Nép |
Előnyelv |
Nyelvalap |
Ráhatás |
|
1. |
francia |
gall |
latin |
germán |
2. |
olasz |
itáliai |
latin |
germán |
3. |
spanyol |
kelta-ibériai |
latin |
germán |
4. |
portugál |
luzitán |
latin |
germán |
5. |
román |
dák-moesiai |
latin |
szláv |
AZ ARABOK
Hazájuk az Arab-félsziget, amelyet trópusi éghajlat jellemez. Az északi és középső területeken a beduinok, délen földművelő lakosság élt.
Az iszlám vallás felvétele előtt törzsekben éltek, melyek közül néhányat a Biblia is megemlít.
Foglalkozások:
- pásztorkodás
- vadászat
- cserekereskedelem
- portyázás.
Összetartó erők:
- arab nyelv
- iszlám vallás
- dzsihád (szent háború a nem mohamedánok ellen).
A föld nagy része az állam tulajdonában volt.
Jól fejlett városi kultúrával rendelkeztek. BAGDAD, FEZ, KAIRÓ, CÓRDOBA a gazdasági és politikai élet központjai voltak. Minden városban voltak:
- mecsetek
- csillagászati obszervatóriumok
- fürdők
- kórházak
- szerájok.
Fejlett kereskedelmi kapcsolatokat építettek ki Indiával, Kínával, Kelet-Afrikával, Bizánccal és Dél-Itáliával.
Az arab utazók értékes leírásokat hagytak az utókorra Európáról, Ázsiáról és Észak-Afrikáról.
A TÖRÖK NÉPEK
Közép-Ázsiában éltek. A TÖRÖK elnevezés a TÜRK szóból ered (= tengerparti ember vagy altáji hegyek lakója). Jellemzők:
- nagycsaládok (SOY) → nemzetségek (BOY) → törzsek → törzsszövetségek
- eleinte közös föld- és állattulajdon
- jó lovasok, vadászok voltak
- legfontosabb fegyverek: íj, nyíl
- idővel áttértek az állattenyésztésről a földművelésre, a nomád életmódról a letelepedett életmódra
- az iszlám hit felvételéig természetimádók voltak.
Török népcsoportok voltak:
1. HUNOK Az V. század elején jutottak el a Kárpát-medencébe. Attila vezetésével hatalmas birodalom jött létre, amely azonban az ő halála után felbomlott.
2. TÜRKÖK Közép- és Távol-Keleten nagy birodalmat hoztak létre, amely a a VI. századtól a VII. század 2. feléig tartott.
3. AVAROK Közép-ázsiai eredetű népcsoport, amely a VI-VIII. században erős birodalmat hozott létre Kárpát-medencei központtal. Nagy Károly semmisítette meg ezt.
4. BOLGÁROK elszlávosodott törökök voltak. Az első bolgár állam a VII. században jött létre. Bizánccal álltak konfliktusban.
5. KAZÁROK A VII-IX. században a kelet-európai sztyeppén létrehozták a Kazár Birodalmat, amely egy ideig a bolgárok és magyarok felett is ellenőrzést gyakorolt. Az egyetlen török nép voltak, akik a zsidó vallást vették fel. A viking támadások döntötték meg a kazár uralmat.
6. BESENYŐK a VIII-XI. századokban a mai Dél-Oroszország, később Ukrajna, Moldva és Kelet-Románia területén erős törzsszövetséget hoztak létre.
7. KUNOK A VIII. században a Kaukázusban tűntek fel először. Szétszóródtak Kelet- és Dél-Európában.
8. SZELDZSUK TÖRÖKÖK A XI. században létrejött a Szeldzsuk Birodalom. Sorra meghódították Afganisztán, Irán, Szíria, Mezopotámia, Anatólia területét, majd az arab kalifátusokat. Később oszmán-török néven váltak ismertté.
9. MONGOLOK Közép-Ázsiában éltek. 1206-ban Temüdzsin (Dzsingisz kán) egyesítette a mongol törzseket. Közép-Ázsiától Észak-Kínáig terjedt a birodalom. 1236-1241-ben Batu kán vezetésével nagy mongol invázió fosztogatta Európát.
A magyar történetírásban ezt tévesen tatárjárásnak nevezik. A mongolok és tatárok nem ugyanaz a nép voltak. A Fekete-tengertől északra élő türk nyelvű népcsoportok egy része behódolt a mongoloknak, felvette az egyik mongol törzs, a ta-ta nevét és segédnépként részt vett a mongolok hadjárataiban, innen ered a tatár elnevezés, amelyet később az egész mongol népre vonatkoztattak.
Ezután 2 mongol államalakulat jött létre:
1. az Iráni fennsíkon
2. az Aranyhorda Kánsága (a Fekete-tengertől északra, a XV. század közepéig állt fenn).