09. Az ókor kulturális öröksége
AZ ÉPÍTÉSZET KELETEN
1. Mezopotámia
Az építészet szoros kapcsolatban állt a vallással és az államhatalommal. Jellemzők:
- monumentalitás
- hatalmas városfalak (pl. Uruk, Horszábád)
- a legfontosabb épületek: a templomok és a paloták (pl. II. Nabokonodozor babilóniai palotája)
- jellegzetes épület: zikkurat – négyzet alapú, emeletes építmény, szentély és csillagvizsgáló egyben
- építőanyag: agyag (napon szárított vagy égetett tégla)
- színes burkolat az épületeken (égetett zománc + domborművek)
- bitumen (útburkolat)
2. Egyiptom
Az építészet szervesen kapcsolódott a városépítészethez, a valláshoz és a halottkultuszhoz. Jellemzők:
- síremlékek: masztaba (kőpad) → lépcsőzetes piramis (Szakkara – Dzsószer piramisa) → egyenes oldalú piramis (pl. Gízai piramisok); később a föld alá is temetkeztek (Királyok és Királynők Völgye)
- Szfinx (oroszlántestű, emberfejű lény)
- monumentális templomok (Hatsepszut – Deir-el-Bahari, II. Ramszesz – Abu Szimbel, Karnak, Luxor)
- oszlopépítés (nem csak tartószerkezeti funkcióval, hanem díszítőelemként is)
- obeliszk – négyszögletes, felfelé keskenyedő, csúcsban végződő kőoszlop, napszimbólum.
A GÖRÖG-RÓMAI VILÁG MŰVÉSZETE, ISKOLÁI ÉS TUDOMÁNYA
1. A görög művészet
Építészet
- Kréta – Knósszoszi palota
- kezdetben főleg fából építkeztek, később (Kr.e. a VII. századtól) kőből és márványból is
- 3 oszloptípus: dór, ión és korinthoszi
- a legjelentősebb épületegyüttes az athéni Akropolisz (Athéné Niké temploma, Propüleia, Erekhteion és Athéné Parthenosz temploma)
- színházépületek.
Irodalom
- Aiszkhülosz, Szophoklész és Euripidész tragédiákat
- Arisztophanész komédiákat írt.
Szobrászat
- az emberi test szépségét akarták ábrázolni
- az olimpiai győzteseknek is szobrot állítottak
- híres szobrászok: Pheidiász, Praxitelész, Lüszipposz, Szkopasz.
Festészet
- a templomok és szobrok díszítésére szolgált
- fára is festettek, de ez nem maradt fenn
- híres festők: Polügnotosz és Mükon.
Hellenizmus
- Nagy Sándor hódításai eredményeként a görög művészet és tudomány Egyiptom és Ázsia jelentős részén elterjedt
- ezt nevezzük hellenizmusnak (= elgörögösödés)
- a hellenizmus idején élte virágkorát a retorika (szónoklattan): Demoszthenész, Szókratész, Lükurgosz.
2. A római művészet
A görög művészetet utánozták. Elsősorban az építészetben vezettek be újításokat:
- boltívek, kupolák, égetett tégla, malter és beton
- amfiteátrumok (Colosseum)
- diadalívek (Septimius Severus, Nagy Konstantin)
- győzelmi jelvények (Traianus és Marcus Aurelius oszlopai)
- közfürdők.
3. Nevelés a görög világban
- két modell: athéni és spártai
- mindkét esetben fontos volt a testedzés, a fegyverek használata, írás-olvasás elsajátítása, de az athéni ifjakat költészetre, zenére és retorikára is megtanították.
4. Tudományok a görög-római világban
- mértan (Thalész, Püthagorász)
- fizika (Platón, Démokritosz)
- orvostudomány (Hippokratész)
- történetírás (Hérodotosz, Thuküdidész)
- filozófusok (Szókratész, Platón, Arisztotelész)
- irodalmi jellegű történetírás (Polübiosz, Titus Livius, Tacitus, Cassius Dio)
- természettudományok (Plinius, Seneca)
- anatómiai tanulmányok (Galenus, Soranus).