TÖRILECKE

A középkori egyház és társadalom

A középkorban 3 társadalmi réteg volt:

- imádkozók (oratores)

- harcolók (bellatores)

- dolgozók (laboratores) – ők voltak a legtöbben.

A IX-XI. században válság jelei mutatkoztak az egyházban:

- lazább erkölcsök, fegyelem

- a vallásos érzület gyengülése

- az egyházi méltóságok megvásárolhatóak voltak.

Cluny és Cîteaux kolostorokból reformmozgalom indult el: megalakultak a bencés (Szent Benedek) és cisztercita szerzetesrendek.

A pápák is megkísérelték a régi erkölcsök helyreállítását és a világiak egyházi ügyekbe való beavatkozásának megakadályozását.

- VII. Gergely (1073-1085) megtiltotta a püspökök világi beiktatását → így kezdődött el az invesztitúraharc

- III. Ince (1198-1216) hatalmát több országra is kiterjesztette: Anglia Földnélküli János idején a pápa vazallusa lett + 2 kereszteshadjáratot indított – 1202-1204 és az albigensek (eretnekek) ellenit

A kereszteshadjáratok idején megalakultak a szerzetes lovagrendek:

- ispotályosok

- templomosok

- teutonok.

A templomépítés terén új stílusok jelentek meg:

- román

- gótikus.

A román stílus

- a XIX. században kapta a nevét ez a stílus, amely a roman style (római stílus) téves fordításából ered

- elsősorban a X-XI. századra jellemző

- kör, később görögkereszt vagy latinkereszt alaprajz

- félköríves boltozat

- támpillérek a falak külső megtámasztásához

- kereszthajó

- harangtorony (a hossz- és kereszthajó találkozásánál vagy a templom mellett)

- portálé (díszes kapu)

- sok kőszobor, mozaik, falfestmény

Pld. Cluny apátsági templom, clermont-i Notre Dame du Port (Franciaország), Compostellai Szent Jakab (Spanyolország), Mainz, Worms, Regensburg (Németország), Szent Márk bazilika (Velence – Olaszország).

A gótikus stílus

- a barbár gótokról kapta a nevét, a reneszánsz idején, amikor nem tartották divatosnak

- a XII-XIV. században terjedt a leginkább

- támasztóív

- templomhajó és kereszthajó

- minden odalon kapu

- nagy, színes üvegablakok

- rozetták (rózsaablakok)

- aprólékosan kivitelezett szobrok, ötvösmunkák, miniatúrák

Pld. Saint Denis, párizsi Notre Dame, Chartres, Amiens, Reims Franciaországban, a kölni dóm Németországban, a canterbury székesaegyház Angliában stb.

Keleti hatások Európában

Bizánci hatások Bizánc megőrízte és ápolta a görög kultúrát, jól szervezett állam volt. Konstantinápoly, az ortodox világ központja jelentős egyetemmel rendelkezett (alapítva: 330). 1453-ban, miután a törökök elfoglalták és Isztambul néven a Török Birodalom fővárosa lett, sok egyházi ember, művész, tudós menekült Nyugat-Európába.

Velence és Genova Bizánccal kereskedett → jelentős építészeti hatás: velencei Szent Márk templom, ravennai San Vitale, Szicília és Dél-Itália – szép mozaikok.

Arab hatások A muzulmán hatások Spanyolországban, Szicíliában és a Keleten alapított latin államokban érvnyesültek.

Az arab hódítás következtében az Ibériai-félszigeten élő parasztok helyzete könnyebb lett: a gótok uralma idején rabszolgák voltak, most szabad parasztok lettek, kevesebb adót fizettek.

Új termelési módszerek és új termények (rizs, kender, gyapot, gyümölcsok, zöldség) terjedtek a fenti térségekben. Bizonyos találmányok arab közvetítéssel jutottak el Európába: iránytű, puskapor, papír, szélmalom, „arab” számok. Az ókori görög tudósok, filozófusok művei (Hippokratész, Galenus, Arisztotelész, Platón, Ptolemaiosz, Arisztotelész stb.) szintén az araboknak köszönhetően maradtak fenn.

A középkori román építészet

A török-román háborúk elősegítették a védelmi rendszer kiépítését. Először földvárakat építettek, majd pedig kővárakat: Basarabi, Brassó, Gyulafehérvár, Szépvíz.

Az erdélyi városok többségét (Segesvár, Szeben) és a fejedelmi székhelyeket (Târgovişte, Suceava) fallal vették körül. A határ mentén és a stratégiai szempontból fontos helyeken várakat és várkastélyokat építettek. Szintén a védelmi célokat szolgáltak a parasztvárak és a vártemplomok.

Az egyházi építészetben jellemző az ún. moldvai stílus (sokszínűség). Az uralkodók, ha tehették, minden győztes csata után templomot építtettek: Suceviţa, Voroneţ, Putna.

Erdélyben – a román fatemplomok mellett – inkább a nyugati hatások terjedtek el, előbb a román stílus (a gyulafehérvári katedrális), majd a gótikus stílus (szebeni Szűz Mária-templom, kolozsvári Szent Mihály-templom, brassói Fekete-templom).