14. Az iszlám és Európa
AZ ARAB KALIFÁTUS
Az Arab-félszigetet már az ókor óta az arabok lakták, de egészen az iszlám megjelenéséig több, egymással versengő törzsben éltek. Az iszlám terjedése által megvalósuló vallási egység a későbbi politikai egység alapja lett.
632-ben, Mohamed halála után a kalifák kora kezdődött.
Kalifa = legfelső vallási és politikai vezető. A kalifák kezdetben a próféta rokonai voltak (pl. Abu Bakr, Mohamed apósa), de ez késõbb megváltozott.
Mohamed halálakor kezdődött az iszlám szent háborúja, a dzsihád is:
- a szomszédos Bizánci és a Perzsa Birodalmak válsága elősegítette ezt
- meghódították Szíriát, Palesztinát, Irakot, Perzsiát, Egyiptomot
- a meghódított területek állami tulajdonba kerültek, de a régi tulajdonosok művelték meg adófizetés fejében
- vallási tolerancia a legyőzött népekkel szemben.
661-ben Szíria kormányzója kalifának nyilvánította magát és megalapította az Omajjád dinasztiát (661-750):
- székhely: Damaszkusz
- újabb hódítások: Észak-Afrikától az Atlanti-óceánig és az Indus-völgyig
- zsákmányszerző hadjáratok Bizáncban és Európában.
A következő az Abbászida-dinasztia (750-1258) volt:
- székhely: Bagdad
- despotikus politikai rendszer
- Harun ar-Rasid (786-809) a legismertebb kalifa
- a VIII. században az Abbászidák által félreállított Omajjád család egyik tagja létrehozta a Córdobai Kalifátust (Spanyolország); 1492-ig tartott a Reconqista, azaz a spanyolok harca az Ibériai-félsziget visszahódításáért
- a X. században vallásháború dúlt
- a szunniták: kitarottak a bagdadi kalifák mellett, a Koránt a próféta által örökbehagyott formában ismerték el
- a síiták: Mohamed utódai közül választottak kalifát és Egyiptomban megalapították a Fátimidák Kalifátusát.
- a hanyatlás, a további széttagolódás ettől kezdve megállíthatatlan volt
Az arabok által uralt területek fokozatosan a szeldzsuk törökök kezére kerültek, 1258-ban pedig a mongolok elfoglalták Bagdadot és megdöntötték az utolsó kalifa hatalmát.
AZ OSZMÁN BIRODALOM
A szeldzsuk-török birodalom felbomlása után több kis független állam jött létre. A legjelentősebb a török KAJA törzshöz tartozók állama, melynek vezetője, OSZMÁN lerakta az oszmán állam alapjait.
Fia, ORHÁN (1326-1359)
- elfoglalta BURSZÁT, amely az Oszmán Birodalom fővárosa lett
- új pénzt veretett
- új nemzeti jelképet vezetett be (fez = jellegzetes török fejfedő)
- megszervezte a hadsereget
- janicsárok (gyalogos katonák, keresztény országokból szedték össze őket, fanatikus iszlám szellemben nevelték őket)
- akindzsik (könnyűlovas elővéd)
- szpáhik (zsoldos lovaskatonák).
- meghódította a Bizánci Birodalom kis-ázsiai területeit
I. MURÁD (1359-1389)
- az ő idejében DRINÁPOLY lett a főváros
- területeket hódított a Balkán-félszigeten
I. BAJAZID (1389-1402)
- folytatta Murád hódításait, egészen a Dunáig jutott el
- megostromolta Konstantinápolyt, de
- az 1396-os keresztes hadjárat
- Timur Lenk mongol fejedelem inváziója + Bajazid veresége Ankaránál miatt a törökök elhalasztották Bizánc meghódítását
II. MOHAMED (1451-1481)
- 1453-ban meghódította Konstantinápolyt, amely ISZTAMBUL néven főváros lett
NAGY SZULEJMÁN (1520-1566)
- 3 döntő győzelmet aratott
- Belgrád (1521)
- Rodosz (1522)
- Mohács (1526).
Az Oszmán Birodalom feudális katonai állam volt:
- a szultán korlátlan politikai és szellemi hatalommal rendelkezett (hasonlóan az arab kalifákhoz)
- a nagyvezír a szultán utáni legfontosabb tisztség volt
- Diván (legfelső tanács, a nagyvezír is tagja volt)
- vallási bírák (kádik) ítélkeztek az iszlám vallásúak felett
- a meghódított területeket pasák kormányozták
- toleránsak voltak a más vallásúakkal szemben, amíg azok behódoltak nekik és fizették az adót.
A XVII. században megkezdődött az Oszmán Birodalom hanyatlása.
A KERESZTES HADJÁRATOK
Két évszázadon át (XI-XII. század) 8 keresztes hadjáratot indítottak.
Hivatalos indoklás:
- Jeruzsálem, a „Szent Sír” felszabadítása a „pogányok” uralma alól, amely újra szabaddá tette volna a zarándoklatot a Szentföldre.
Valódi okok:
- vallásos
- az 1054-es nagy egyházszakadás után a pápák helyre akarták állítani hatalmukat és alárendelni az ortodox egyházat
- örök üdvösséget ígértek a résztvevőknek
- anyagi
- birtokok szerzése
- menekülés a szegénységelől
- menekülés a törvény elől.
4 fontosabb hadjárat volt:
1. keresztes hadjárat (1096-1099)
Elfoglalták Nikaiát, Edesszát, Antiochiát és Jeruzsálemet. Létrehozták a Jeruzsálemi Királyságot, az Antiochiai Fejedelemséget, a Tripoliszi és Edesszai Őrgrófságokat.
2. keresztes hadjárat (1147-1149)
A két leghatalmasabb európai uralkodó is résztvett rajta, III. Konrád német-római császár és VII. Lajos francia király. A nagyszámú résztvevő és a két hadsereg szervezettsége ellenére a hadjárat kudarccal végződött.
3. keresztes hadjárat (1189-1192)
Barbarossa Frigyes német-római császár, II. Fülöp Ágost francia király és Oroszlánszívű Richárd angol király vett részt rajta. Nem tudták felszabadítani Jeruzsálemet.
4. keresztes hadjárat (1202-1204)
III. Ince pápa hirdette meg. Cél: Jeruzsálem felszabadítása. Ehelyett Konstantinápolyt dúlták fel és a Bizánci Császárság helyén létrehozták a Keleti Latin Császárságot, amely 1261-ig maradt fenn. A Bizánci Császárság ezután már csak az árnyéka volt önmagának.
Még 4 kisebb jelentőségű hadjáratot indítottak, pl. a gyermekek keresztes hadjáratát.
A IV. és V. keresztes hadjárat között francia illetve német gyermekekből álló sereg indult el a Szentföld felszabadítására. A hadjárat teljes kudarccal végződött, a gyermekek nem jutottak el a célig, de nagy részük otthonába sem tért vissza.
Ezután a figyelem a Török Birodalom európai terjeszkedésének megállítására irányult.
Következmények:
- a keresztény egység megerősödött
- az antiszemitizmus hangsúlyosabbá vált
- javult a kereskedelem Kelettel
- a Szentföldet nem tudták megtartani
- kialakultak az európai központosított államok.
Oruwpw qvhkfr
Uhrmng, 2022.05.06 22:26