15. Hűbéri államok a románok által lakott térségben
Ezek az államok a következők voltak:
- Erdély
- Havasalföld
- Moldva
- Dobrudzsa.
Eleinte FALUKÖZÖSSÉGEK, MEZŐSÉGEK, ERDŐSÉGEK voltak → később megjelentek a ZSUPÁNSÁGOK, KENÉZSÉGEK, VAJDASÁGOK → ezután létrejöttek a KÖZÉPKORI HŰBÉRI ÁLLAMOK.
Ezt elősegítették:
- társadalmi-gazdasági színvonal (kezdetleges hűbéri, feudális viszonyok)
- hadsereg
- népességnövekedés
- kedvező nemzetközi helyzet.
Befolyásolták:
- népvándorlás
- Arany Horda (mongol állam a mai Délnyugat-Oroszország, Ukrajna és Kazahsztán területén) gyengülése
- magyar és lengyel királyságok terjeszkedése
- Bizánci Birodalom hanyatlása.
ERDÉLY
Az írott források több helyi államalakulatot említenek a X. századból:
- Anonymus: Gesta Hungarorum
- Szent Gellért legendája
- Rogerius: Siralmas Ének.
Ezek a következőek:
- Ménmarót, Gelu, Glad kenézsége
- Gyla és Ahtum vajdasága.
A X-XIII. században a magyarok fokozatosan meghódították Erdélyt. 1541-ig Erdély vajdaság, 1541-től fejedelemség volt.
A magyarok gazdasági és határvédelmi szempontok miatt idegen népcsoportokat telepítettek be Erdélybe:
1. székelyek – kezdetben a Körösök, a Maros és a Küküllők, később a Keleti Kárpátok mellett
2. szászok – Szászváros, Nagyszeben, Beszterce-Naszód környékén (fontos központok: Brassó, Segesvár, Meggyes)
3. Német (Teuton) Lovagrend – Barcaság.
A Fogaras, Hátszeg, Máramaros térségét továbbra is a románok lakták. Az Anjou uralkodók idejétől a románok fokozatosan háttérbe szorultak (Nagy Lajos 1366-os rendelkezése).
HAVASALFÖLD
Erdély megszerzése után a magyar királyok figyelme fokozatosan a Kárpátokon túli területek felé irányult.
Lovagrendeket (német, majd johannita rend) telepítettek le Havasalföld határaihoz közel.
A Johannita lovagrend részére kiállított oklevél (1247) helyi államalakulatokat említ a Duna és a Kárpátok között: Szaniszló és Litovoj vajdaságát, János és Farkas kenézségét. Ezeknek többsége a magyar király hűbérese volt.
A XIII. század végén a magyar állam válságon ment keresztül (1301 – az Árpád-ház kihalása). Ilyen körülmények között Radu Negru (Negru Vodă) felkerekedett Fogaras vidékéről és Curtea de Argeş környékén telepdett le.
Írott forrásokból tudjuk, hogy a térség későbbi (XIV. század első fele) vezetői a Basarabok családjából származtak. I. Basarab 1330-ban a posada-i csatában (a pontos helyet nem ismerjük, posada = egy szurdokvölgy valahol a Déli-Kárpátokban) legyőzte Károly Róbert magyar királyt. Így Havasalföld kivívta függetlenségét.
MOLDVA
A középkori források országok, erdőségek, mezőségek nevű államalakulatokat említenek a térségben. Ahogy Havasalföld, úgy Moldva is egy kettős államalapítás eredménye volt.
Nagy Lajos magyar király Dragoş máramarosi vajdát a Moldva folyó mentén alapított határőrség élére nevezte ki. Dragoş és utódai tehát a magyar király hűbéresei voltak.
Bogdan, aki szintén máramarosi vajda volt, átkelt a Kárpátokon, a magyarok elleni helyi ellenállás élére állt és elűzte Dragoş utódait.
Moldva kb. 1364-1365-ben lett független.
DOBRUDZSA
A X. századból származnak az első feljegyzések a helyi államalakulatokról. Vezetők: Dimitrie, Gheorghe, Theodor.
971-1204 között Dobrudzsa bizánci fennhatóság alatt volt, majd az Aszen dinasztia birtokába került.
1230 körül Mangalia és Várna között terült el Cavarna országa, melynek vezetője a XIV. század közepén Balica vajda volt. Balica utódja, Dobrotics vajda egyesítette a Duna és a Fekete-tenger közötti államalakulatokat. Őt tekintjük a dobrudzsai állam megalapítójának.
Hozzászólások
Hozzászólások megtekintése
sildenafil mail order us - <a href="https://bestusasild.com/">buy sildenafil 100mg generic</a> viagra 150mg cost
Mszaob ijrlfy
Zichjl, 2022.05.03 05:21