Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2021.01.31

1949. február 8-án véget ért Mindszenty József kirakatpere

mindszenty.jpeg

Mindszenty már a kommunista hatóságok zaklatása előtt „hozzászokott” a politikai üldöztetéshez, ugyanis a második világháború alatt – még veszprémi püspökként – nyilvánosan vállalta békepárti nézeteit, és részt vett azon memorandum megfogalmazásában, melyben a magyar klerikusok a háborúból való kiugrásra kérték Horthyt, amiért a nyilas hatalomátvétel után a „gyanúsak” közé került. A püspök ráadásul Szálasi Ferenc rémuralma alatt sem rejtette véka alá nézeteit, elutasította a zsidókkal való embertelen bánásmódot, és nem volt hajlandó hálaadó misét celebrálni a hungarista vezetés üdvére. Bátor kiállása következtében Mindszentyt 1944 novemberében hazaárulás vádjával őrizetbe vették, és Sopronkőhidára, majd Sopronba hurcolták, ahonnan csak öt hónap után térhetett vissza Veszprémbe. Helytállása miatt a klerikust a világháború után általános tisztelet övezte, így Serédi Jusztinián esztergomi érsek halálát követően ő lett az első számú jelölt a prímási székbe, melyet XII. Pius pápa jóvoltából 1945 októberében el is foglalhatott.

Mindszenty József helyzete akkor sem lett sokkal egyszerűbb, mert kommunista párt egyre komolyabb befolyásra tett szert, ez az ideológia pedig igencsak barátságtalanul viseltetett a tüntetőleg hercegprímási titulust viselő főpappal szemben. Az érseket fenyegető veszéllyel a Vatikán is tisztában volt, ezért XII. Pius 1946 februárjában bíborosi kalapot küldött Mindszentynek, hogy védelmet nyújtson számára a várható zaklatások ellen, melyeket a főpap végül nem tudott elkerülni. Igaz, nem is nagyon törekedett erre, hiszen – a politikai tendenciákra fittyet hányva – komoly egyházszervező tevékenységbe kezdett: részt vett az ottawai nemzetközi katolikus kongresszuson, 1947-re „Boldogasszony-évet” hirdetett Magyarországon, az augusztus 20-i Szent Jobb-körmeneteken pedig százezreket mozgósított. A hercegprímás karizmája miatt rövid időn belül kivívta a demokratikus berendezkedést „felszalámizó” kommunisták féltékenységét, így aztán a „fordulat évében” ismét egy diktatúra börtönében találta magát.

Mindszentyt 1948. december 26-án, hazaárulás és valutaüzérkedés gyanújával vették őrizetbe, és számos más klerikussal együtt az ÁVO hírhedt főhadiszállására, az Andrássy út 60. alatt fekvő pincékbe hurcolták. A bíborost a „vizsgálat” során több alkalommal is megkínozták, illetve pszichotróp szerekkel kezelték, melyek hatása alatt „beismerte", hogy részt vett a harmadik világháború előkészítésében, kémkedett a nyugati hatalmak kormányainak, jelentős összegeket küldött külföldre és megpróbálta átjátszani a Szent Koronát a Habsburgok javára. A vádak nyilvánvalóan koholtak voltak, a népbíróság azonban eljárása során bűnösnek találta Mindszenty Józsefet, és 1949. február 8-án kimondott ítéletében életfogytiglani börtönbüntetést szabott ki rá.

Bár a kirakatperben hozott ítéletet nemzetközi felháborodás és az eljárás résztvevőinek kiátkozása követte, sem XII. Pius fellépése, sem a világ nagyvárosaiban lezajlott tüntetéssorozat nem eredményezett változást Mindszenty ügyében. A hercegprímás ezután hét évet töltött az ÁVO fogságában, börtöncelláját pedig 1955-től baranyai, majd nógrádi házi őrizet váltotta fel. Mindszenty József számára a szabadságot az 1956. október 23-án kirobbanó forradalom hozta el, ezután ugyanis Pálinkás-Pallavicini Antal őrnagy jóvoltából Budapestre mehetett, ám az ottani események hamarosan újabb üldöztetést hoztak a sokat szenvedett érsek életébe.

 

Forrás: http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1949_februar_8_mindszenty_jozsefet_eletfogytiglani_bortonbuntetesre_itelik/

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.