Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2021.02.05

36 óráig volt Hitler felesége, de a halálba is követte őt

00104749.jpeg

Eva Braun 1912. február 6-án, Münchenben látta meg a napvilágot átlagos családban. A tanulás sohasem kötötte le, jobban érdekelte a divat és a mozi – arról álmodozott, hogy egyszer majd maga is színésznő lesz. Ami a külsejét illeti, meg is voltak hozzá az adottságai. A hiúságtól sem volt mentes: csakis tökéletes frizurával és öltözetben lépett ki az utcára.

Iskolái végeztével, tizenhét évesen mégsem a színjátszás felé indult el. Asszisztens lett egy müncheni fényképészetben, melynek tulajdonosa, Heinrich Hoffmann a feltörekvő Adolf Hitler fotográfusa volt. Evának fogalma sem volt arról, hogy ki lehet az a nem túl fiatal, nem túl jóképű, de rendkívül szuggesztív férfi, aki egy nap belépett a műterembe – a Hitler nevet akkor hallotta először a főnökétől.

A férfinak már az első pillanatban megakadt a szeme a csinos alkalmazotton, aki egyébként huszonhárom évvel volt fiatalabb nála, és heves udvarlásba kezdett. Nagyra törő terveibe is beavatta Evát, akit mindez lenyűgözött, bár az egyoldalú beszélgetések kissé untatták.

Hitler ekkoriban még együtt lakott unokahúgával, Angelica Rauballal, akit a családban csak Gelinek hívtak. Hogy pontosan mi volt köztük, nem tudni – annyi bizonyos, hogy „Alf bácsi” – hatalmánál fogva – lényegében elszakította Gelit a szerelmétől, és ezután is erős kontroll alatt tartotta. Geli nagybátyja revolverével öngyilkosságot követett el 1931-ben.

Eva és Hitler kapcsolata feltehetően ez idő tájt fordult komolyabbra, legalábbis az ekkor már fülig szerelmes lány részéről, Hitlernek ugyanis esze ágában sem volt feladni a függetlenségét.

00104733.jpeg

Eva egy-egy estén megjelent a rezidenciáján, kezében kis bőrönddel, reggel azonban távoznia kellett, hogy aztán napokig, hetekig várhasson a következő invitálásra. Ahogy telt az idő, egyre kevesebb esély mutatkozott arra, hogy szeretőből valódi társ lehessen belőle. Elkeseredésében 1932-ben öngyilkosságot kísérelt meg, ugyancsak lőfegyverrel. Ám rosszul célzott, így a golyó nem a szívébe, hanem a torkába fúródott, ahonnan az orvos viszonylag egyszerűen el tudta távolítani. Hitler ezek után már nem mert véget vetni a viszonynak, nehogy Eva ismét „elkövessen valami butaságot”, és ezzel lerombolja a nagy gonddal felépített imázsát.

Saját – jól felfogott – érdekében valamivel nagyobb mozgásteret adott a nőnek, akinek így szabad bejárása lett hozzá, de a külvilág csupán Hitler munkatársaként ismerhetette. Eva ekkoriban már a náci párt fotósaként tevékenykedett. 

Ez három évig úgy, ahogy kielégítő volt mindkettejük számára, majd Eva ismét megpróbált véget vetni az életének, immár gyógyszerekkel. Egyik nővére, Ilse talált rá, aki egészségügyi asszisztensként jártas volt az elsősegélynyújtásban, így ezúttal sem járt sikerrel.

Hitler pedig, aki ekkor már birodalmi kancellár volt – jobb ötlete nem lévén – újabb engedményeket tett Evának. Kinevezte a titkárnőjének, érdemi feladatot azonban nem bízott rá, az addig bérelt lakás helyett pedig egy kisebb villát ajándékozott neki, melyet a háború kitörésére számítva óvóhellyel, szellőző-berendezéssel, áramfejlesztővel is elláttak. Az épület előtt éjjel-nappal készenlétben állt egy Mercedes, természetesen sofőrrel. Hitler alpesi rezidenciájának, a Berghofnak pedig – igaz, csak névleg – Eva lett az úrnője.

00104745.jpeg

Idejének nagy részét a szépítkezés tette ki. Naponta hatszor öltözött át, és volt is miből válogatnia – időről időre kiruccant Olaszországba vásárolni. Ruhatáráról katalógust vezetett, máskülönben ő maga sem igazodott volna el benne. Saját fodrászt tartott, aki újabb és újabb frizurákat talált ki neki, és legalább ekkora hangsúlyt fektetett a sminkelésre, holott „Alfi” ki nem állhatta az efféle cicomázkodást. Egyre aktívabban sportolt, ami az alakján is meglátszott, bár Hitler szerint sokkal csinosabb volt gömbölyded idomokkal. Úgy tűnik, végre stabilnak érezte a pozícióját, mert bizonyos keretek között még „lázadni” is kezdett: húst evett, alkoholt ivott, és nem törődött vele, hogy a Führer mindkettőt hevesen ellenezte.

A világháború kezdetekor azt is elérte, hogy Hitler egy saját kis apartmant rendezzen be neki a berlini birodalmi kancellárián, de a személyzeti bejáraton kellett közlekednie, és nem lehetett jelen a vendégek fogadásakor. Aztán a diktátor hirtelen visszakozott, és ismét a Berghofba küldte őt: „Túl becses vagy számomra, meg kell óvnom tisztaságodat. Berlin a bűnök városa” – ezekkel a szavakkal próbálta távol tartani magától.

773049206-else-von-moellendorff-berghof-collection-eva-braun-berchtesgaden-alps.jpg

Berghofban tartózkodott a Hitler elleni 1944-es merénylet idején is – a közeli tóban úszkálva értesült a hírről. Indult volna rögtön Berlinbe, ám a házvezetőnő – gazdája utasítására – egyszerűen nem engedte el. 1945 márciusában azonban már senki sem állíthatta meg. Különvonattal ment szerelméhez, aki már a kancellária területén lévő bunker menedékében élt, mivel a szovjetek megszállták Berlint. A háború végkimenetele tisztán látszott Eva számára is, aki tőle szokatlan racionalitással nézett szembe a helyzetével. „Ezek az utolsó sorok tőlem” – olvasható Hertának nővérének címzett, április 22-i levelében. „Az utolsó életjel (…) Mindvégig kitartunk a harcban. Attól tartok, veszélyesen közel már a vég. Hogy mennyire szenvedek a Führert látva, ki sem tudom fejezni. El sem hiszem, hogy mindez megtörténhetett.”

Rá egy napra mégis újra írt Hertának – ekkor már valóban utoljára –, miszerint nem hagyják, hogy élve fogják el őket, halála pillanatában pedig azt az arany karkötőt fogja viselni, amelyet még a kapcsolatuk kezdetén kapott Hitlertől.

A Führer a vég előtti pillanatokban hivatalossá kívánta tenni kapcsolatukat, egyszersmind magyarázatot próbált adni korábbi viselkedésére: „A háborús években úgy ítéltem meg, nem vagyok képes a házasság felelősségét magamra vállalni. Most úgy döntöttem, kevéssel életem utolsó felvonása előtt feleségül veszem a nőt, akivel sokéves igaz barátság köt össze, és aki utánam jött a szinte teljesen körülzárt Berlinbe, hogy osztozzon sorsomban. Házasságkötésünket követően saját akaratából követ a halába is.”

Április 28-án a lehető legegyszerűbb körülmények között megtartották a kézfogót a bunkerban. Az egyik tanú Joseph Goebbels propagandaminiszter, a másik Martin Bormann birodalmi miniszter volt, aki egyébként sohasem kedvelte Evát. A szertartás után Hitler már közös öngyilkosságuk részleteit tervezgette. Rá két napra elköszöntek az alkalmazottaktól. Fél négy körül egy-egy ciánkapszulát vettek be, illetve Hitler, aki biztosra akart menni, főbe is lőtte magát. A dörrenésre egy inas és egy segédtiszt lépett a helyiségbe, akik a vészkijáraton keresztül kivitték a holttesteket, és a kancellária kertjében elégették azokat.

1_xlhf1xenh_mtyd-f2_k0ta-2x.jpeg

 

Forrás: https://wmn.hu/kult/50213-barhova-kovetlek-akar-a-halalba-is--107-eve-szuletett-hitler-felesege-eva-braun

A képek forrása: https://www.gettyimages.com/

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.