Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2020.10.31

Az óraátállítás története

 

Téli vagy nyári időszámítás: ez itt a kérdés

A nyári időszámítást már Benjamin Franklin is javasolta 1784-ben, de csak 1916-ban vezették be Amerikában: a helyi időt egy órával előre állították az adott időzóna idejéhez képest. A nyári időszámítás elnevezés onnan ered, hogy ez az időszak, legalábbis az északi féltekén, nagyrészt nyárra esik.

Az 1973-as kőolajválság után a nyugati világ országai újra elővették az óraállítás ötletét, hogy a vállalatok és a háztartások számára egy óra világosságot nyerjenek, s ezzel energiát takarítsanak meg. A nyári időszámítást elsőként Franciaországban vezették be 1976-ban, majd a példát számos európai ország követte.

Az óraátállítási módszer azon alapul, hogy a tavaszi és őszi napéjegyenlőség között a nappalok hosszabbak, mint az éjszakák. Amennyiben a nap által sugárzott „ingyenes” fény nagyjából egybeesik a lakosság ébrenlétével, kevesebb lehet a világításra elhasznált villamos energia mennyisége.

1996-ban egy kormányrendelet az EU tagállamaiban érvényes rendszerhez igazította az egyes országokban levő gyakorlatot, így a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján, közép-európai idő szerint 2.00 órakor kezdődik és október utolsó vasárnapján 3.00 órakor végződik. (A módosításra a nemzetközi utazási menetrendek harmonizációja miatt is szükség volt.)

Az Európai Unió jövő tavasszal eltörli a téli és a nyári időszámítást, a tagállamok maguk dönthetnek, melyiket választják. Ha a télinél maradunk, most vasárnap tekertük utoljára az óramutatókat.

A döntést az uniós polgárok 80%-a támogatja. Az indoklás is logikus: napjainkban sokkal rugalmasabb a közvilágítás rendszere, megváltoztak a fogyasztási szokások, az emberek többet néznek tévét és elterjedtek a légkondicionáló berendezések is. Mindez megváltoztatja a korábban még jelentős megtakarítással járó nyári időszámítás előnyeinek és hátrányainak egyenlegét. Az átállás ugyanakkor hatással van az emberek bioritmusára, közérzetére, a statisztikák szerint az óraátállítást követő napokban nő a közlekedési balesetek száma.

A kivitelezés a következőképpen történik: 2020. október 25-én, vagyis ma még minden uniós országban életbe lép a téli időszámítás, azaz hajnali 3-kor az órákat hajnali 2-re állítjuk át.

Ezek után, ahol a téli mellett maradnak, többé nem lesz óraátállítás, ahol viszont a nyárit választják, ott 2021. március 28-án, a hónap utolsó vasárnapján még tekernek egy utolsót. Ezúttal előre, hajnali 2-kor 3 órára.

Egyszerűnek tűnik, de mégsem az, mivel – legalábbis számomra – egyáltalán  nem világos, hogyan kerülhető el az államok minden bizonnyal sokszínű időválasztása által okozott kavarodás.

Ami a tudományos oldalát érinti, a többség egyetért abban, hogy a téli időszámítás véglegesítése lenne az előnyösebb. Ez ugyanis a „természetes” idő, amiben szervezetünk egészen a modern korig a nappalok és éjszakák váltakozásához alkalmazkodott. A sötétség és világosság számos élettani funkciónkat befolyásolja, ebből a szempontból pedig nem mellékes az ország földrajzi elhelyezkedése, a legmagasabb napállás ugyanis a téli időszámítás szerint van legközelebb a délhez.

Ez már önmagában lényeges lehet az emberek bioritmusa szempontjából, de még fontosabb, hogy a kierőszakolt ébredés, de főleg a sötétben indított nap sokkal megterhelőbb és károsabb, mint az, ha este egy órával előbb megy le a nap.

Hiába sokunk első benyomása, miszerint legyen minél tovább világos, a téli délutánokon nyert óra árát reggelente kell megfizetnünk, méghozzá kamatostul: nemcsak az ébredés lenne sokáig és sokaknak „kierőszakolt”, de a munkaidő, az iskola is sötétben kezdődne.

Egyetlen dilemma maradt a végére: hogyan kezeli majd az Európai Unió azt a kavalkádot, amit a várhatóan eltérő tagállami döntések fognak okozni? Az időzónákat figyelembe véve akár kétórás eltérések is adódhatnak szomszédos államok között, ráadásul minden rendszer nélkül, a szélrózsa minden irányában.

Az EU-nak hivatalos iránymutatása nincs, de nagyon nyomatékosan felhívta a tagállamokat, hogy épp a káosz elkerülése érdekében tekintsenek körbe saját környezetükben, és lehetőleg a szomszédaikkal egyeztetve hozzák meg döntésüket. Meglátjuk, mennyire fog sikerülni, egyelőre nem lehet tudni, Románia melyik oldalra fog állni.

Érdekességek az óraátállításról

1999 szeptemberében Ciszjordániában nyári időszámítás volt érvényben, míg Izraelben akkor álltak vissza a szokásos időzónára. Ciszjordániai terroristák időzített bombákat készítettek elő, amit Izraelben lévő társaiknak juttattak el. Ők azonban félreértették a bombákon beállított időt, így azok egy órával korábban robbantak fel, megölve három terroristát a tervezett két busznyi áldozat helyett.

Az Egyesült Államok területén 1945-1966 között széleskörű káoszt okozott a nyári időszámítás alkalmazása a vonatok, a távolsági buszok és a műsorszórás területén, mert az egyes államok szabadon választhattak, hogy alkalmazzák-e vagy nem a nyári időszámítást, és ha igen, milyen dátumtól kezdve. A kongresszus 1966-ban vetett véget a zűrzavarnak, amikor a Uniform Time Act megnevezésű törvényben előírta, hogy a nyári időszámítás kezdete április utolsó vasárnapja, a vége pedig október utolsó vasárnapja. Ugyanakkor az egyes államoknak joguk van megszabni, hogy egyáltalán alkalmazzák-e a nyári időszámítást.

Az Egyesült Államokban Halloweenkor négyszer annyi az utakon a gyermekbalesetek száma, mint máskor, ezért november első vasárnapjáig kiterjesztették a nyári időszámítás időszakát. Az intézkedés nem volt annyira hatásos, mint lehetett volna, mivel sok gyermek megvárta a sötétedést, és akkor indultak az ilyenkor szokásos körútjukra.

Egy tanulmány szerint az Egyesült Államokban a bűncselekmények száma következetesen alacsonyabb a nyári időszámítás alatt, mint más hasonló időszakokban. Az adatok azt mutatták, hogy az erőszakos bűncselekmények 10-13%-kal csökkentek. Egyértelmű, hogy a legtöbb bűncselekmény elkövetésekor a sötétség fontos tényező (ilyen például az utcai rablótámadás), ezekből sokkal több esemény történik röviddel szürkület után.

Az 1973-as olajembargót követően az Egyesült Államok kongresszusa kiterjesztette a nyári időszámítás időtartamát a szokásos 6 hónap helyett 8 hónapra. Ebben az időszakban az amerikai Közlekedési Minisztérium azt állapította meg, hogy mintegy 10 000 hordó olajnak megfelelő energia takarítható meg naponta, ami összesen 600 000 hordó olajnak felelt meg mindkét évben.

 

 

Források:

https://www.erdekesvilag.hu/erdekessegek-az-oraatallitasrol/

https://24.hu/tudomany/2020/10/24/oraatallitas-oraallitas-ora-atallitas-teli-idoszamitas/

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.