Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2020.11.03

Elnökválasztás az Amerikai Egyesült Államokban

vote-2.pngA kép forrása: https://ro.usembassy.gov/overseas-voting-message/

Több mint száz éve a republikánus vagy a demokrata párt soraiból kerülnek ki az Egyesült Államok elnökei. Az elnökválasztási rendszer a XVIII. század vége óta szinte változatlan, de ez a két párt többször is átalakult. A polgárok nem közvetlenül választják meg az elnököt, hanem az úgynevezett elektorok mondják ki a végső döntést. Őket az egyes államok delegálják, és a szokásjog alapján a népszavazáson elért eredmény alapján döntenek. 

Demokrata Párt – a két párt közül a demokrata az idősebb. Thomas Jefferson, az angolok elleni függetlenségi háború vezéregyénisége alapította, az 1790-es években. A demokraták korai történetét az egyes államok szerepének erősítéséért folytatott harc határozta meg, a szövetségi kormány hatalmával szemben, de mára ez a tendencia megfordult. Mint a helyi döntések hívei, az amerikai polgárháborúban a déli demokraták kiálltak a rabszolgaság fenntartása mellett. Mivel a háborút az északiak nyerték, a republikánus Lincoln vezetésével, 1884-ig a a Demkorata Párt politikai jelentősége lecsökkent, képviselőik be sem kerültek a Fehér Házba. A múlt századfordulótól új politikát hirdettek, melyben a szegények, elesettek, kisebbségek fő támogatóiként léptek fel. Franklin Roosevelt elnök vezetésével a '30-as években hatalmas népszerűségnek örvendtek. Roosevelt nevéhez fűződik az New Deal nevű gyökeres gazdasági reform, amely kivezette Amerikát az 1929-ben kezdődő gazdasági válságból. A New Deal okozta siker és a II. világháborús győzelem hozzásegítette a demokratákat, hogy 1932-1952 között ők adják az összes elnököt. A '60-as években volt még egy látványos felfutása a pártnak, amikor a konzervatívabb republikánusokkal szemben az emberi jogok védelmét kezdték erőteljesen hangsúlyozni. Ebben az időben gyilkolták meg a legendássá vált demokrata elnököt, J. F. Kennedyt. A Kennedy család több fontos politikust adott azóta a pártnak, és most is meghatározó tekintélyek. 1968-1992 között csak egyszer, Jimmy Carter révén, egy ciklusnyi időre tudtak elnököt adni, Bill Clinton (1993-2001), majd Barack Obama (2009-2017) voltak, akik hosszú idő után megtörték a republikánus uralmat. A Clinton-időszak alatt megerősödött a gazdaság, és komoly reformok történtek a szociális háló erősítése érdekében. Barack Obama két elnöki ciklusához olyan események kapcsolódnak, mint a 2008-ban kezdődő gazdasági válsággal szembeni intézkedések, az iraki háború 2011-es befejezése, továbbá aktív közel-keleti és európai diplomácia. Franklin D. Roosevelt óta csak Clintonnak és Obamának sikerült a demokrata párt színeiben kétszer is elnyernie a többségi szavazatokat. 

Republikánus Párt – a republikánusok története a rabszolga-felszabadításért folyt harccal kezdődött. A párt első elnöke Abraham Lincoln volt, aki az északi államokat vezetve megnyerte az amerikai polgárháborút. Az 1930-as évekig a republikánusok delegálták az elnökök nagy részét. 1932-től húsz évre kiszorultak a hatalomból, de a XX. század második fele szinte végig az övék volt. 1952-től a hidegháború élharcosa, Dwight D. Eisenhower elnök alatt gyors gazdasági növekedés erősítette a republikánusok iránti általános szimpátiát. 1992-ig Kennedy, Johnson és Carter elnöki évein kívül nem kellett kiengedniük az elnöki hatalmat a kezükből. 1980-1992 között Ronald Reagan és George Bush alatt az Egyesült Államok hatalmas fegyverkezésbe kezdett. Ekkoriban kezdte meg az amerikai gazdaság a '70-es évek válságából való kilábalást. A korszak végére nyilvánvalóvá vált, az Egyesült Államok megnyerte a hidegháborút, és a világ egyetlen szuperhatalmává vált. Az idősebb Bush 1992-es bukása óta több változáson is keresztülmentek a republikánusok. George W. Bush, aki 2001-2009 között két mandátumon keresztül volt elnök, a kiegyensúlyozó, középre húzó irányt képviselte. Obama után ismét repulikánus elnök következett, Donald Trump személyében. Elnöksége első hónapjaiban választási ígéretéhez híven visszavonta a megelőző elnök, Barack Obama számos intézkedését. Egyes botrányos, sértő kijelentései és állásfoglalásai a republikánus elit véleményével is szemben állnak, mégis már 2017-ben(!) megindította újraválasztási kampányát, korábban, mint bármelyik elődje. 2020 márciusában lett hivatalosan republikánus elnökjelölt. A mai választások kimenetelével kapcsolatos felméréseket sok bizonytalanság övezi. 2016-ban is jelentősen alábecsülték Donald Trump támogatottságát, végül azonban ő nyert. De ha most, 2020-ban pont olyan nagyot tévednek a felmérések, mint 2016-ban, Trump valószínűleg akkor is veszíteni fog, mert Joe Biden előnye sokkal nagyobb, mint Hillary Clintoné volt 4 éve. Hamarosan kiderül...

onpaste.20201103-163713.pngA kép forrása: https://www.vectorstock.com/

A két nagy párt jelképe, a szamár és az elefánt mindig jelen van a választási hadjárat rendezvényein. De miért éppen ez a kettő? A szamár a Demokrata Párt jelképe. Politikai ellenfelei 1828-ban előszeretettel nevezték szamárnak a demokraták elnökjelöltjét, Andrew Jacksont. Ő azonban visszavágott: az erős akaratú állatot választotta kampánya jelképévé – és győzött. Thomas Nast német származású karikaturista rajzain először 1870-ben bukkant fel a szamár. A Demokrata Párt hívei abban az évben fogadták el – mégha nem hivatalosan is – kabbalaállatként, hangsúlyozva e négylábú jó tulajdonságait: a szamár szerény, kedélyes, kissé csökönyös, okos, bátor és szeretetreméltó. Az elefánt szintén kb. 150 éve jelképe a Republikánus Pártnak, már 1860-ban megjelent a párttal összefüggésbe hozható rajzokon. Ebben az esetben is Nast volt az, aki a Harper’s Weekly hasábjain 1874-ben végleg összekapcsolta az elefántot a republikánusokkal. Rajzán egy rémült állatokból álló csordát (köztük egy elefántot) örökített meg „republikánus választók” felirattal, amint megfutamodnak egy oroszlánnak „öltözött” szamár elől. A Republikánus Párt időközben megbarátkozott az ormányossal: mint hívei mondják, az elefánt erős, értelmes és méltóságteljes.

Miért novemberben és kedden választ Amerika? 1848-ban Zachary Taylor volt az első, akit egy keddi, novemberi szavazást követően választottak meg, aztán így jártak el az utána következő, többi elnökválasztáson is. Akkoriban az Egyesült Államok agrártársadalomként működött. A természeti adottságok okán számos feladat meghatározott időszakhoz volt köthető, így a talajművelés, a vetés, illetve a betakarítás miatt olyan időpontot kellett találni a választáshoz, ami megfelelő a legtöbb ember számára. Így jött számításba a november, ugyanis a hónap elejéig az aratás már befejeződött, azonban az időjárás még nem volt túlzottan zord. A pontos nap kiválasztásában az játszott szerepet, hogy ne vasárnap vagy szerdán legyenek a választások, ugyanis az Egyesült Államok lakosságának elsöprő többsége keresztény volt, így a vasárnapot a pihenésnek és istentiszteletnek szentelte, a szerda pedig hagyományosan piacnapként szolgált. Végül az a döntés született, hogy a választásokra minden esetben a hónap első hétfőjét követő keddi napon kerül sor. Ez minden szempontból megfelelőnek bizonyult, még úgy is, hogy az akkori viszonyok között sokan egy napot is utaztak annak érdekében, hogy szavazhassanak.

Források:

https://www.origo.hu/itthon/20001106azelnoki.html

https://travelbug.blog.hu/2016/06/10/republikanus_elefant_kontra_demokrata_szamar

https://www.britannica.com/story/why-are-us-elections-held-on-tuesdays

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.