Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2021.02.16

Emberek tízezreit tették meddővé miatta

25_steriliz_population.jpg

Az eugenika („a jó születés tudománya”) a genetika fajelmélettel, emberi „fajnemesítéssel” összekapcsolódott, a II. világháború utánra „szalonképtelenné” vált ága. Elsősorban a náci ideológia (sterilizálás, fajtisztaság elve, „embernemesítés”) tette hírhedtté, noha a náci eugenikusok szinte semmi újat nem tettek hozzá a már a XIX. században kialakult elmélethez.

Charles Darwin (A fajok eredete a természetes kiválogatódás útján, vagy a létért való küzdelemben előnyhöz jutott fajták fennmaradása, 1859) és Gregor Mendel (Az öröklődésről, 1865) felfedezései a XIX. században megváltoztatták az emberi természetről kialakított addigi képet. Immár az emberre is érvényesnek tekintették a természet törvényeit, így az egyes tulajdonságokat örökletesnek ismerték el. Az akkori tudomány persze még nem volt biztos abban, mi az öröklődő, és mi nem, pl. öröklődőnek tekintették az értelmi képességet, így a butaságot, valamint a bűnözői hajlamot, a betegségekre való fogékonyságot és az alkoholizmust is. Így természetesen a rosszabb körülmények között élő alsóbb néprétegeket rosszabb genetikai állományúnak feltételezték.

Az emberi tulajdonságokat népekhez – fajokhoz – kötődőnek tartották, így lehettek „jobb” és „gyengébb” állományú népek (fajok). A kor darwinizmussal keveredett társadalomelmélete, a szociáldarwinizmus a különböző népek, sőt társadalmi rétegek küzdelmét a fajok harcaként értelmezte. (Az európai északi típusú faj felsőbbrendűsége a gyarmatosítást is indokolta.)

Ha pedig a természet törvényei (a túlélésért folytatott harc, a természetes szelekció, a fajok küzdelme) az emberre is érvényesek, akkor miért ne lehetne az emberek esetében is – mint a növénynemesítésben vagy az állattenyésztésben – a jó tulajdonságokat továbbörökíteni és a rosszak átörökítését megakadályozni?

francis_galton_1850s.jpg

Az eugenika tudományát Darwin unokatestvére, Francis Galton hozta létre (1883), aki meggyőződéssel vallotta az emberi állomány javításának lehetőségét, szelektív átörökítéssel („nemesítéssel”). 1907-ben Nagy-Britanniában Galton vezetésével megalapították az Eugenika Társaságot (ma is működik, Galton Intézet néven). Galton egyik fanatikus tanítványa, Karl Pearson már az 1890-es években a londoni egyetemen létrehozott egy biometrikai laboratóriumot, az emberi tulajdonságok mérésére. 1911-ben ő lett a londoni egyetem első eugenika professzora.

A brit társadalom kedvezően fogadta a haladást megtestesítő új tudományt, a korszak liberálisai is üdvözölték azt. G. B. Shaw, a közgazdász Keynes, vagy a jóléti állam szorgalmazói, Beatrice és Sidney Webb is lelkes híve volt az eugenikának. Németországban is állandó téma volt a századelőn a német faj egészségi állapota, 1905-ben A. Ploetz megalapította a Fajegészségügyi Intézetet.

Az eugenika újabb gondolatokat vetett fel. Hívei úgy vélték, a szociális gondoskodás csak a nem életrevalók életben tartását és a nemkívánatos gének átörökítését jelenti, ami ellentmond a természetes szelekció és a legrátermettebb túlélő darwini elméletének.

Az Egyesült Államokban is elfogadott tudomány lett az eugenika, sorra alakultak az ilyen irányú intézetek. 1912-ben, 1921-ben és 1932-ben nemzetközi kongresszuson találkoztak az eugenika tudósai, folyóiratokban publikálták kutatásaik eredményeit. 1904-ben megalapították a főként emberi genetikai kutatásokkal foglalkozó Carnegie Intézetet. 1906-ban a gabonapehelyből meggazdagodott Kellogg támogatásával jött létre a Race Betterment Foundation (Fajnemesítő Alapítvány), 1910-ben pedig Rockefeller és Harriman szponzorálásával az Eugenics Record Office (Eugenika Nyilvántartó Iroda). 1914-től egyetemi tanszékeken oktatták az eugenikát.

p2eugenics-copy.sized-770x415x225x239x1831x987.png

Henry Goddard a XX. század elején az Egyesült Államokban bevezette a Binet-féle intelligenciatesztet. Ezzel az eugenikusok előtt megnyílt a lehetőség, hogy konkrétan meghatározzák az értelmi képességek mértékét, és ennek alapján, a „nemesítés” érdekében, a nemkívánatos gének továbbörökítését megakadályozzák.

Az eugenika megjelent a törvénykezésben is – elsőként az Egyesült Államokban. 1915-re 28 állam törvénykezése tette semmissé fehérek és négerek házasságát. (Virginia állam ezen törvényét csak 1967-ben törölték el!) 1907-ben hozták meg Indiana államban az első eugenikai törvényt a „degeneráltak” sterilizálásáról, és 1931-re már 27 amerikai államban létezett a súlyos értelmi fogyatékosok sterilizálását előíró törvény. Akkorára már Európa több országában volt ilyen törvény, Svájcban és a skandináv országokban is. (Svédországban egészen 1976-ig volt hatályban a sterilizációs törvény úgy, hogy alkalmazták is!) 1913-tól az Egyesült Államokban a bevándorlók „mérésére” Ellis Islandon, ahová megérkeznek a bevándorlók, alkalmazni kezdték az intelligenciatesztet, és a Bevándorlási Hivatal ennek alapján tett javaslatot a betelepülni szándékozók befogadásáról. Sőt, faji alapon is korlátozták az engedélyek megadását, egyes „fajokat” ugyanis rosszabb képességűnek könyveltek el, ezeket pedig nem szívesen engedték be az országba.

A tudományos világ soha nem támogatta egységesen az eugenikát. Európában a katolikus egyház már a kezdetektől elítélte, de így tettek egyes baloldali gondolkodók is. Az ellenzők tábora idővel egyre nőtt, és az 1930-as évekre a korábbi támogatók nagy része is az eugenika ellen fordult. Nagy-Britanniában például Darwin valamikori barátja és legfőbb támogatója, T. H. Huxley unokái lettek az eugenika legfőbb bírálói: Julian Huxley biológus és Aldous Huxley író, aki „Szép új világ” című regényében tárta a világ elé a megvalósult eugenika riasztó vízióját.

Igazából azonban a náci Németország faji törvényei voltak azok, amelyek valóban elrettentették a tudósokat és támogatóikat az eugenika művelésétől. Igaz, eleinte a nácik is csak azt tették, ami máshol már megvalósult: 1933-ban, hatalomra kerülésük évében bevezették az értelmi fogyatékosok sterilizálását. Az 1935. évi nürnbergi faji törvények már túlmentek minden más állam addigi faji törvényeinél, az 1939. évi eutanázia törvény pedig gyakorlatilag a fogyatékosok fizikai megsemmisítését jelentette. A náci fajelmélet és törvények után az eugenikáról nem lehetett többé tudományként beszélni.

highres_30009704-copy.jpg

Az eugenika témája – az „ember tökéletesítésének” programja – azonban nem szűnt meg, sőt napjainkban nemhogy kevesebb, hanem egyre több problémát vet fel. Az orvostudomány, a genetika, a biológia az emberiség életminőségének javításán dolgozik, valamennyiünk érdekében. Reménykedünk sikereiben, s abban, hogy a humanitás és felelősség ezúttal meghúzza a tudomány határait ott, ahol kell.

 

Forrás: https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/historia/03-04/ch13.html
A képek forrása: http://nature.com

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.