Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2020.12.18

Ha a szarajevói merénylet nem történt volna meg...

sarajewo_attentat.jpg

Vitathatatlan, hogy a trónörököspár halálával végződő eseménysornak az adott időpontban léteztek reális alternatívái. A szakirodalom által KONTRAFAKTnak (nem ismerek magyar kifejezést) nevezett alternatív tények közül Szarajevóval kapcsolatban többet is megemlíthetünk, ugyanis más és más lett volna a helyzet, ha a merénylet félig sikerül vagy teljesen kudarcot vall, illetve ha egyáltalán nem kerül rá sor.

franz_ferdinand_with_his_family.jpg

1. HA CSAK A TRÓNÖRÖKÖS FELESÉGE HAL MEG

Félig sikerült szarajevói merényletről akkor beszélhettünk volna, ha a trónörököst elkerüli a gyilkos golyója, ám a feleségét nem. Ez az alternatíva nagyon is reális volt, mert Gavrilo Princip vaktában lőtt bele az autóba, és gyakorlatilag a véletlenen múlott, hogy – a karosszérián keresztül – eltalálta Zsófia hercegnőt. A trónörökös úgy kapta a végzetes lövést, hogy felpattant a helyéről. Ha ülve marad, a lövedék a feje felett elrepül.

Ennek a kontrafaktnak az érdekessége abban rejlik, hogy egyrészt a trónörökös az adott történelmi helyzetben a béke megőrzésének egyik legfontosabb tényezője volt, például személyes közbenjárásával érte el azt, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia és Oroszország közötti feszültségből ne legyen háború 1912-ben. Ezért okkal feltételezhetjük, hogy egy sikertelen merényletet aligha lehetett volna ürügyként felhasználni a Szerbia elleni háborúra 1914 nyarán. Másrészt az is köztudomású, hogy Ferenc Ferdinánd mennyire ragaszkodott a családjához és különösen hitveséhez, akit – egy morganatikus (rangon aluli) házasság minden hátrányát vállalva – vett feleségül. Ha Zsófia szerb merénylő golyójától hal meg, anya nélkül hagyva közös gyermekeiket, az biztosan próbára teszi a trónörökös békepártiságát. Kérdéses, hogy bosszúvágya felülkerekedett-e volna pacifizmusán.

Ebben az esetben előtérbe kerülhetett volna az az alternatíva, amely a szerbek elleni gyors rajtaütéssel vett volna elégtételt a gyilkos merényletért, megszállva Belgrádot addig, amíg a déli szomszéd elégtételt nem ad. Ez a „Halt in Belgrad” megoldás 1914 nyarán II. Vilmos császár ötlete volt, de Bécsben elvetették, mert csak Szerbia teljes legyőzésében látták az egyedüli tartós megoldást a birodalom balkáni bajaira. A szerb főváros elleni korlátozott akció számukra csak félmegoldás lehetett.

ferenc-ferdinand.jpg

2. HA A MERÉNYLET TELJES KUDARCCAL VÉGZŐDIK

Ami a merénylet teljes kudarcát illeti, ez a kontrafakt szintén reális alternatívája lehetne a valóságnak. Részben a fentebb elmondottak, részben a merénylők teljes dilettantizmusa miatt a merénylet kudarca szinte borítékolható volt. A merénylőktől eltekintve nem is hitt senki a sikerben.

Mindenesetre ez tűnik a legvalószínűbb alternatívának. Ezért ezt a verziót boncolgatja Richard Ned Lebow, Norman Stone és Jeszenszky Géza is. 1914-ben a bécsi Diplomáciai Akadémia rendezett konferenciát erről, és arra a kézenfekvő következtetésre jutott, hogy ebben az esetben nem tört volna ki az első világháború, és négy évvel később nem esett volna szét az Osztrák-Magyar Monarchia. Mivel a merénylet sikere egy balszerencsés véletlenen múlott (a sofőr hibája, hogy a főherceget szállító autó pont az előző merénylet kudarca miatt búsan iszogató Princip orra előtt állt meg, könnyű célpontot kínálva revolverének), az adott kor, az aktuális nemzetközi viszonyok és belpolitikai helyzet ismeretében reálisan be lehet mutatni, mi történt volna a következő években, ha a trónörökös és felesége épségben tér vissza otthonába. Ebben az esetben nem merül fel a leszámolás Szerbiával, nincs júliusi európai diplomáciai válság, Németország nem lát jó alkalmat francia és orosz riválisa megleckéztetésére, nem megy Belgrádba osztrák-magyar ultimátum, és ez nem vezet európai háborúhoz... azon a nyáron, de előbb-utóbb lett volna fegyveres konfliktus is, 1914 végéig vagy legkésőbb 1915-ben. A szembenálló szövetségi rendszerek (Központi Hatalmak és Antant) évek óta készültek erre, noha eléggé elszámították magukat a háború hosszát és terjedelmét illetően.

3. HA A MERÉNYLETRE EGYÁLTALÁN NEM KERÜL SOR

Mi lett volna akkor, ha sem félig, sem sikertelenül, hanem egyáltalán nem lett volna merénylet? Még egy elvetélt kísérlet is hatással lehet a döntéshozókra, illetve a közvéleményre, ám ha képzeletben teljesen kiradírozzuk 1914-ből a szarajevói gyilkosságot (beleértve a sikertelen kézigránátos merényletet is), előáll egy olyan virtuális történelem, melyben azok a történeti folyamatok, amiket Princip és társai ilyen vagy olyan módon megszakítottak, zavartalanul folytatódhatnak.

A valóságos történelemből jól tudjuk, hogy a trónörököspár elleni merénylet szoros kapcsolatban van a kereken egy hónapra rá kirobbantott első világháborúval, mivel az Osztrák-Magyar Monarchia döntéshozói erre hivatkozva indítottak fegyveres támadást az összeesküvésért felelősnek tartott Szerbia ellen. Akár a háború okának tekinti valaki a merényletet, akár az ürügyének, elfogadja, hogy a bécsi döntéshozókat a gyilkosság ténye választás elé állította. A minisztertanács tagjai dönthettek volna úgy is, hogy külpolitikai válasz nélkül hagyják Ferenc Ferdinánd és felesége halálát, azaz nem kapcsolják össze a merényletet Szerbia felelősségével. Ehelyett kezdettől Szerbiát vádolták és megpróbáltak ebből a lehető legtöbb politikai tőkét kovácsolni...

hunting_party.jpg


RÁADÁS: HA FERENC FERDINÁND KORÁBBAN ÉLETÉT VESZTI 

Erre minden esély megvolt, történt ugyanis, hogy a főherceg és kísérete 1913-ban Nottinghamshire-be ment közös vadászatra Portland grófja meghívására, ahol élete komoly veszélybe került.

A korábban V. György vendégszeretetét élvező Ferenc Ferdinánd és díszes kísérete 1913. november 22-én érkezett meg a Nottinghamshire-be, ahol királyi fogadtatásban részesültek. A pályafutása során több mint 270 ezer állatot leterítő főhercegnek a vadászat volt a kedvenc sportja, ám a vendégeskedés kis híján tragédiába torkollott. Portland grófjának naplójából idézek: „A fegyvereket töltő egyik szolga egyszercsak elesett, s néhány méteren múlt, hogy a véletlenül elsütött fegyver eltévedt golyója nem találta el a főherceget vagy engem. Sokat gondolkodtam azon, hogy mi lett volna, ha a trónörökös nem Szarajevóban egy évvel később, hanem itt leli végzetét, elkerülhető lett volna-e a Nagy Háború.”

Tény, hogy a szarajevói gyilkosság egyáltalán nem a korábbi folyamatokból következő logikus fejlemény volt, hanem – az elkövetőket és a közvetlen szervezőket leszámítva – egy mindenki számára meglepő, váratlan esemény, amely a háború kitörésében játszott szerepét valójában a bécsi politikusok döntésének köszönhette. Mindenesetre az így megteremtett logikai kapcsolatnak köszönhetően úgy tűnt, mintha a háború azért tört volna ki 1914 nyarán, mert a merényletre sor került. Feltehetjük a kérdést: ha Szarajevóban Ferenc Ferdinánd zavartalanul végigcsinálhatja a programját, akkor nincs háború?

Ismeretes, hogy az 1914-es Európa sok feszültséggóccal rendelkezett, és ezek között nem Bosznia-Hercegovina volt a legforróbb. Ennek alapján aligha vehetjük bizonyosra, hogy ha Principék csoportját kiradírozzuk a történetből, a kontinens (és vele a világ) 1914-ben megússza a fegyveres konfliktust. Vagy ha 1914-ben nem is, ám a következő években a régi francia-német és az újabb angol-német ellentét, továbbá Oroszország balkáni befolyásának növekedése más úton-módon úgyis háborúhoz vezettek volna.

Azt sem tartom valószínűnek, hogy egy esetleges tragikus baleset 1913-ban megváltoztatta volna a történelem menetét. Európa egy puskaporral teli hordón ült akkoriban, s csak egy apró szikra kellett, hogy az egész kontinens lángba boruljon.

 

Források:

Norman Stone: The Hour of Their Death https://literaryreview.co.uk/the-hour-of-their-death

Richard Ned Lebow: No Sarajevo, No Sobibor? 

https://www.questia.com/magazine/1P3-3238818171/no-sarajevo-no-sobibor

Jeszenszky Géza: Ha a szarajevói merénylet nem sikerült volna 

https://www.es.hu/cikk/2018-07-06/jeszenszky-geza/ha-a-szarajevoi-merenylet-nem-sikerult-volna.html

Pollmann Ferenc: A szarajevói merénylet - kiradírozva... Váltóállítás a történelem nagy rendező-pályaudvarán.

http://www.epa.hu/03100/03122/00030/pdf/EPA03122_rubicon_2018_10_028-033.pdf

Men, women and things: memories of tke Duke of Portland 

https://archive.org/stream/in.ernet.dli.2015.211275/2015.211275.Men-Women_djvu.txt 

A képek forrása:

https://www.wikipedia.org/

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.