Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2020.12.30

Karácsonyi sütés-főzés háború idején

17970815_4b2e573131931340f5ed64ad1ab29e15_wm.jpg

Az I. világháború alatt, az évek múltával egyes élelmiszerek beszerzése egyre nehezebbé vált a hadviselő országokban. E téren nagy különbségek voltak a különböző hadviselő országok között. Míg az Egyesült Államokban egyedül cukorra vezettek be korlátozást a háború utolsó évében, s azt is havonta 1 kg/főben(!) határozták meg, addig Oroszországban és az Oszmán Birodalomban már korán élelmezési katasztrófa alakult ki, milliók haltak éhen. Németországban és az Osztrák-Magyar Monarchiában sem voltak kedvezőek az élelmezési viszonyok; míg Németországban hozzávetőlegesen 750 000 ember halt éhen 1915 és 1918 között, addig a Monarchia magyar felében ugyan halálesetek nem történtek, de szigorú megszorításokat vezettek be.

Ha Magyarországra és Erdélyre tekintünk, az első háborús karácsony 1914-ben még nem okozott jelentős romlást az élelmiszerekben való ellátás terén a békeidőben megszokott állapotokhoz képest, de egyes alapvető hozzávalókat már akkor nehezen lehetett beszerezni, mint pl. a tojás, a tejszín vagy a vaj. A következő év telén már számos olyan megszorítás volt életben, amely megnehezítette a karácsonyra való felkészülést. 1915-ben korlátozást vezettek be lisztre, cukorra, zsírra, kenyérre és tejre is; a fejadagokon felül persze a feketepiacon be lehetett szerezni „extrát”, de rendkívül magas áron.

A háború alatt íródott, s fennmaradt levelezés alapján viszonylag érzékletesen lehet rekonstruálni azokat az állapotokat, amelyek a háború vége felé egyre általánosabbá váltak. Következzen néhány idézet ezekből a levelekből:

„3-4 hétre kapunk 8 kiló lisztet, bizon (sic!) arra csak nézni szabad, mert ha eszünk is belőle, akkor hamar elfogy”; „Sokunknak nincs kenyere egy hétig sem, mert ijen (sic!) drágaságot még senki se ért meg!”; „el sem képzelitek, hogy mijen hejzetbe (sic!) vagyunk idehaza, sem jószágnak mit enni, nem lesz semmi, éhen kel elveszni mindnyájunknak!”; „Elmegyek 10 Forinttal a boltba, semmit se veszek jóformán, mégis otthagyom, ami a háború előtt 10 krajczár volt, most 4 Forint!”

Németországban, illetve a németek által ellenőrzött területeken a viszonyok a magyarhoz képest még elviselhetetlenebbek voltak. Erich Mühsam német szocialista politikai aktivista naplójába a következőket jegyezte fel: „Sorba álló tömeg üvöltött, mert hirtelen felfedezte, hogy kenyér helyett csak kék babot osztanak!”

A fenti idézetekből kiviláglik, hogy a karácsonyi készülődés még a jobb módú polgári családok esetében is rendkívüli találékonyságot követelt meg, ugyanis a nem ünnepi, tehát jelentős „extra” cukrot, tojást, mézet, stb. igénylő hetek is jelentős problémákat okoztak a háztartásoknak. Bizonyos élelmiszereket egész egyszerűen olyan kis mennyiségben, vagy olyan drágán kínáltak, hogy azokat csak más összetevők pótlásával lehetett csak helyettesíteni. Néhány olyan ételt, receptet sorolnék fel, amelyek az 1915-ös évtől egyre sűrűbben fordultak elő, s így a karácsonyi menük összeállításánál is egyik-más (pót)étel kerülhetett az alábbiak közül az ünnepi asztalra:

TÜDŐLABDA - 1 kg marhatüdőt kevés zöldséggel sós vízbe főzünk, kihűlés után a tüdőt feldarabolva ledaráljuk, 10 dkg kukoricaliszt, kevés feketebors, paprika és 1 egész tojás hozzáadásával 2 dl sós vízbe főzzük, közben 1 hagymát kevés zsírban pirítunk, s ezt is hozzáadjuk, ezt a masszát összegyúrjuk a darált tüdővel, s ebből labdákat formálunk. majd a kikent pléhre helyezve megsütjük. Sós burgonyával tálaljuk.

KUKORICA-POGÁCSA (GÖRHE) 0,5 kg kukoricalisztet vízzel leforrázunk (lehet felerészben vízzel hígított tejjel is). 15 dkg zsírt vagy darált töpörtyűt kevés só hozzáadásával összekeverünk. Ezt az anyagot marokkal átdolgozzuk (nem dagasztjuk) és kézzel pogácsává formáljuk. (Nem szaggatjuk pogácsaszaggatóval), forró sütőben sütjük.

HÁBORÚS LEVES  Hozzávalók: sárgarépa, kelkáposzta, karalábé, 5 szem bors, 5 dkg törött cukor és 6 dkg kukoricaliszt. A levesbetét kukoricalisztből 1 tojással és diónyi vajjal készült tészta, amelyből apró pogácsákat kell sütni, majd a forró levest rájuk tölteni.

MŰMÉZ A tűzhelyen egy lábosban forraljunk vizet. Egy befőttesüvegbe töltsünk 1 kg kristálycukrot, öntsünk rá 1 csésze erős hársfateát – más virágok forrázata mellékeverhető– s állítsuk a forró vízbe. Töltsünk az üvegbe 1 evőkanálnyi, híg sósavat. Fakanállal kevergessük, amíg méz jellegűvé és sűrűségűvé válik. Ugyanúgy használhatjuk, mint a mézet és ugyanúgy ikrásodni is fog idővel.

HAMIS VELŐ SZÁRÍTOTT ZABBÓL 5 dkg szárított zabot 0,5 l sós vízbe péppé főzünk, tűzről levéve hűlni hagyjuk, ha kihűlt, 2 egész tojást, 1 összevagdalt gombát, kevés borsot keverünk hozzá, ezután 4 dkg forró zsírban keverés közt az egész masszát átsütjük.

 

Forrás: https://ntf.hu/index.php/2016/12/19/fozes-a-vilaghaborus-karacsonyok-alkalmaval-2/
A kép forrása: https://femina.hu/karacsony/vilaghaboru-karacsony/
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.