Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2021.01.31

Korlátok nélkül támadtak a tenger alól

51839.jpg

Az U 14 jelű német tengeralattjáró

A tengeralattjárók – akárcsak a repülőgépek – teljesen új harci eszköznek számítottak az első világháború elején. Már az 1850-es években kísérleteztek búvárhajó építésével – az első és sokáig egyetlen német kísérleti példány akkor az első próbaútján elsüllyedt a kieli kikötőben. A majd az első világháborúban is bevethető tengeralattjáró csak 1903-ban készült el, szintén Kielben. Azt Németország még Oroszországnak adta el, amely be is vetette az U1-et Japán ellen, majd 1906-ban Németország visszavásárolta a hajót. A gyors technikai fejlődésre jellemző, hogy az I. világháborúban az U1-et már csak kiképzésre használták.

A háború kitörésekor a németek – a korábbi évek nagy flottafejlesztési programja ellenére is – jóval kevesebb tengeralattjáróval rendelkeztek, mint az Antant, viszont az övéik modernebbek voltak. A háború első hónapjaiban a német haditengerészet vezetése abban bízott, hogy a tengeralattjáró-támadásokkal megtörhetik a nyilvánvaló brit fölényt. A 28 bevethető német tengeralattjáró közül 10 részvételével zajló első nagy akció 1914 augusztusában súlyos kudarcot jelentett a német flottának – három tengeralattjárójuk is odaveszett –, ám ősszel az akkor még a felszínt nem látó, a hadihajóknál lassabb víz alatti járművek több brit hajót is elsüllyesztettek. Az év végéig a brit veszteséglistán 9 hadihajó, a németen 5 tengeralattjáró szerepelt. 1914 októberében – több mint négy hónappal a korlátlan tengeralattjáró-háború meghirdetése előtt – sor került az első, majd a második brit kereskedőhajó elsüllyesztésére is. Az első eset még „lovagias” körülmények között történt, a hajót a felfegyverzett német tengeralattjáró megállította a nyílt tengeren, átkutatták, majd miután a személyzet mentőcsónakokba ült, megtorpedózták a hajót. Egy héttel később az SS Admiral Ganteaume gőzhajó – és a rajta utazó 2500 belga menekült – már nem volt ilyen szerencsés. Találatot kapott – a német magyarázat szerint csapatszállító hajónak nézték – és bár el tudott vergődni egy francia kikötőig, a torpedótámadás okozta pánikban 40 utas az életét vesztette.

1915 februárjától az ilyen támadások a „normális ügymenet” részévé váltak. Egy hónap alatt a németek 29 hajót süllyesztettek el, vagyis lényegében minden napra jutott egy-egy áldozat. A központi hatalmak propagandája azt hangoztatta, hogy az antanthatalmak lépték át megbocsáthatatlanul a háborús erkölcs határait, amikor hajóikat semleges zászló alá rejtették.

A legnagyobb ellenszenvvel az Egyesült Államokban fogadták az újfajta német tengeri háborút. A brit SS Falaba fedélzetén utazó Leon Trasher bányamérnök március végi halála már az amerikai közvéleményt is Németország ellen hangolta, ám a viharos botrányt az MRS Lusitania 1915. május 7-i katasztrófája váltotta ki. A támadás az óceánjárón utazók közül 1200 ember életét követelte, köztük 128 amerikai állampolgárét.

Németország ezt követően – igaz, csak 1915 szeptemberétől – kénytelen volt visszafogni a tengeralattjáró-háborút, amit időnként újból kiterjesztett annak reményében, hogy fél év alatt megbéníthatja a brit utánpótlás folytonosságát. Ekkor a német flotta már nemcsak néhány tucat tengeralattjáróval rendelkezett, mint 1915 elején, hanem 130-140-nel. Az 1917. február 1-én meghirdetett korlátlan tengeralattjáró-háború csak addig járt eredménnyel, míg a britek – két-három hónap múltán – rá nem jöttek a tengeralattjáró-támadások ellenszerére: a konvojban utazó hajókkal szemben a tengeralattjárók nem bizonyultak hatékonynak. 1917-ben több német tengeralattjárót sikerült elpusztítani, mint az addigi két és fél év során. Ráadásul a totális tengeralattjáró-háború nagyban hozzájárult ahhoz, hogy 1917 áprilisában az Egyesült Államok is feladta semlegességét, és az Antant oldalán belépett az I. világháborúba.

uboat-11.jpg

uboat-11.jpg

Az 1917 decembere és 1918 márciusa között teljesített három őrjárata során tíz kereskedelmi hajót elsüllyesztő tengeralattjárót végül Írország partjainál érte utol a végzete: március 15-én két angol romboló bemérte a helyzetét, majd elsüllyesztette. 1918 szeptemberében a britek kiemelték, és megpróbálták újra működőképessé tenni. A fegyverszünet november 11-i bejelentésével a munkálatokat leállították, a hajót feldarabolták, majd egy roncstelepre száműzték. A fotók a szétdarabolás előtt készültek.

uboat-2-800x633.jpgAz elektronikát irányító központ

uboat-19-819x1024.jpgTorpedó terem a hátsó fedélzeten

uboat-24-819x1024.jpgAz elülső torpedóterem

uboat-9-800x631.jpgA négy torpedócső

uboat-14-731x1024.jpgA 6. számú kabin, a legénység néhány tagjának hálóhelyével

 

Forrás: http://elsovh.hu/a-kieheztetok-kieheztetese-avagy-a-korlatlan-tengeralattjaro-haboru/
A képek forrása: https://24.hu/tudomany/2015/09/21/

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.