Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2020.10.31

Szocialistából lett fasiszta diktátor

mussolini-2.jpg

1922. október 30-án III. Viktor Emánuel Benito Mussolinit nevezte ki Olaszország miniszterelnökévé. Több mint 20 éven át töltötte be ezt a posztot.

Mussolini 1883-ban, az észak-olaszországi Predappioban látta meg a napvilágot. Gyermekkorában rendszeresen zaklatta és verte iskolatársait, egy alkalommal pedig tintát loccsantott tanára arcába, mert szerinte tiszteletlenül beszélt vele. Fiatal korában egy szocialista lap munkatársaként tevékenykedett, szakszervezeti gyűléseken szónokolt, többször le is tartóztatták. Mikor az I. világháború kitört, a párt irányvonalával szembeszegülve nacionalista, háborúpárti nézeteket hangoztatott, ezért kizárták. 1915-ben bevonult, az aktív szolgálatból 1917-es sebesülése után kitüntetéssel szerelték le.

Politikai elképzelései 1918-ra kristályosodtak ki: nemzeti egységet, igazságosabb elosztáson alapuló „nemzeti szocializmust”, dinamikus fejlődést akart, és azt hirdette, hogy ehhez az országnak diktátorra van szüksége. 1919-ben hozta létre a Fasci Italiani di Combattimento elnevezésű szervezetét (fasces = ókori római hatalmi jelvény, vesszőnyalábba foglalt bárd). Ő lett a szervezet vezére (Duce), programjában földreform, az egyházi tulajdon elkobzása, a leszerelt katonák támogatása szerepelt, a gyűléseken teátrális szónoklatokkal mozgósította fekete inget viselő híveit. 1921 novemberében Mussolini megalapította a a Nemzeti Fasiszta Pártot.

A háború után Itáliában egyre nőtt az elégedetlenség, 1922-ben általános sztrájk tört ki. Mussolini kihasználta az alkalmat: fasiszta osztagai 1922. október 24-én Róma felé indultak. A Marcia su Roma (Menetelés Rómába) sikerrel járt, III. Viktor Emánuel király október 30-án kénytelen volt kinevezni őt miniszterelnöknek. A nyugalmat és gazdasági fellendülést ígérő Duce sokáig népszerű volt. Hatalomra jutása után nagy építkezések kezdődtek, s a szociális reformok eredményeként javultak az életkörülmények. 1929-ben a lateráni szerződéssel rendezte az olasz állam és a Vatikán viszonyát is. Mussolini egyébként kiválóan hegedült, verseket és regényeket is írt. Állítólag, mikor ismerősei felhánytorgatták neki hibáit, mindig elővette a hegedűjét, és addig játszott, amíg el nem hallgattak.

mussolini-1.jpg

A naponta 18 órát dolgozó, profi párbajtőröző, minden reggel Dantétól egy versszakot elolvasó Duce egy új Római Birodalomról álmodott. 1935-ben háborút kezdett Etiópiában, a következő évben Adolf Hitlerrel létrehozta a Berlin-Róma-tengelyt, 1937-ben pedig csatlakozott a német-japán Antikomintern paktumhoz, kilépett a Népszövetségből, továbbá a spanyol polgárháborúban Francót támogatta.

1940 nyarán, a francia összeomlás után Olaszország belépett a II. világháborúba. Hitler ellenkezését figyelmen kívül hagyva Mussolini megtámadta Görögországot, de vereséget szenvedett, a helyzetet csak a gyors német katonai beavatkozás mentette meg. 1941. június 22-én csatlakozott Hitler Szovjetunió elleni támadásához. Az észak-afrikai olasz erők Líbiából Egyiptomot is megkísérelték lerohanni, de ez újabb katasztrófába torkollt. A katonai válsághelyzeten ezúttal még a Hitler által a térsége vezényelt Rommel sem tudott segíteni, a tengelyhatalmak 1943-ra kiszorultak Afrikából.

hitler-and-mussolini.jpg

Amikor 1943 júliusában az angol-amerikai csapatok partra szálltak Szicíliában, a Duce hatalma megrendült, júlis 24-én le is tartóztatták őt. Szeptember 12-én német kommandósok kiszabadították, majd Hitler az észak-olaszországi, német gyámkodás alatt létrehozott Salói Köztársaság élére állította.

A lelkileg és testileg is megtört Mussolini 1945 áprilisában, amikor a szövetségesek az utolsó észak-olaszországi német állásokat is áttörték, szeretőjével, Clara Petaccival megpróbált Svájcba menekülni. Április 27-én elfogták, agyonlőtték, majd felakasztották őket.

 

Forrás:

https://mult-kor.hu/megrgztt-pacifistabol-lett-fasiszta-diktator-benito-mussolini-20170428

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.