Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2020.10.02

Tíz tény a gulagokról

1. Gulag alatt a sztalini Szovjetunió egészét behálózó munkatáborrendszert értjük, ahol a rendszer hazai és külföldi ellenzőit, hadifoglyokat és más okokból elhurcoltakat tartották fogva és kényszerítették kemény fizikai munkára.
2. A Gulag legismertebb foglya, Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin Nobel-díjas író szerint kb. 50 millió ember járta meg ezeket a táborokat.
3. Egy 1993-as kutatás szerint 1934-1953 között összesen 1.053.829 ember halt meg a szovjet munkatáborokban - nem számítva bele a kiengedett, gyógyíthatatlan betegségekben később elhunyt foglyokat. Más becslések szerint Sztálin rémuralma alatt 10-20 millióan haltak meg a táborokban.
3. A Gulag gyökerei a cári Oroszország idejére nyúlnak vissza: a XVII. században kényszermunkatáborokat, ún. katorgákat hoztak létre a politikai ellenségek száműzetésére Szibéria lakatlan részein és az orosz Távol-Keleten.
4. A szovjet munkatáborrendszer hivatalosan 1930. április 15-én jött létre és 1960. január 25-én szüntette meg a szovjet Belügyminisztérium rendeleti úton. Politikai foglyokat azonban egészen 1987-ig, a hírhedt Perm-36 tábor bezárásáig tartottak fogva.
5. A Gulag egy mozaikszó, jelentése: Javítómunka-táborok Főigazgatósága. A kifejezést ritkán használják az oroszban, inkább a táborok vagy a zóna terjedt el.
6. Leonyid Borodkin orosz történész szerint a Gulagra került, hatalmas ipari beruházásokon dolgoztatott rabok a bruttó nemzeti össztermelés átlag három százalékát termelték meg.
7. Mintegy 600 ezer magyar hadifogoly és civil járta meg a szovjet kényszermunkatáborokat és az ítéletek végrehajtására létrehozott Gulag-táborokat. A magyar nyelvben a Szovjetunióban végzett kényszermunka "málenkij robot" néven ismert.
8. A magyarokat mintegy ezer munkatáborban szórták szét, legtöbben a Donyeck-medencében dolgoztak a kőszénbányákban.
9. A táborokban rettenetes állapotok uralkodtak: élelemhiány, túlzsúfoltság, rossz higiénia és elégtelen egészségügyi ellátás. A kényszermunkatáborokban 1934-1940 között négyszer-hatszor magasabb volt a halálozási ráta, mint a Szovjetunió más részein.
10. A legtöbb áldozatot a szibériai táborok szedték: a kolimai aranylelőhelyeken például a rabokat -50 Celsius fokig dolgoztatták, a halálozási ráta pedig évi 30 százalék volt a bányászok között.
 
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.