Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2021.01.09

Vízkeresztkor van az ortodox karácsony

32021259551_db92ba3b10_c.jpg

Január 6-án és 7-én világszerte több millió ortodox keresztény ünnepli a karácsonyt, majdnem 3 héttel azután, hogy a nyugati katolikusok megtartották az ünnepet, sőt a szilveszteren is túl vannak. Oroszországnak, Grúziának, Örményországnak, Fehéroroszországnak, Egyiptomnak, Etiópiának és Kazahsztánnak a szenteste viszont csak január 6-án jön el. A különbség abból ered, hogy a nyugati katolikusok más naptárt használnak és másképpen értelmezik azt, mint keleti hittársaik. 1582-ben ugyanis XIII. Gergely pápa bevezette az azóta világszerte elterjedt Gergely-naptárat (ezzel kapcsolatban ld. egy régebbi Facebook bejegyzésemet: https://www.facebook.com/torilecke/posts/140846037752971), melyet azóta is használunk. A naptárreformot eredetileg azért javasolták, hogy a húsvét dátuma közelebb essen a tavaszi napfordulóhoz, így a régi – az ortodox katolikusok által ma is használt – naptárhoz képest az ünnepek 13 nappal előrébb csúsztak. Köztük volt a december 25-ei karácsony is.

Románia, Bulgária, Görögország, valamint a Jeruzsálemben élő ortodox keresztények a XX. század elején átvették a Gergely-naptárat, így náluk karácsony pont ugyanarra a napra esik, mint nyugati hittársaiknál. A keleti ortodoxok azonban megtartották a régi, Kr.e. 45-ben bevezetett naptárat, vagyis az ő karácsonyuk az új rendszerben 13 nappal későbbre, január 6-ára esik.

A Gergely-naptárban január 6-án vízkeresztet ünneplik – a napot, amikor Krisztus emberi testet öltött. Ez egyben ugyanaz a nap, mikor a napkeleti bölcsek meglátogatták a kisdedet, követve a Jézus születését jelző csillagot.

Az ortodox katolikusok a hagyományok szerint böjtöt tartanak karácsony előtt, míg meg nem jelenik az első csillag az égen, mint annak idején a bölcseknek. A hagyományos köszöntés ilyenkor a családban és a barátokkal a „Krisztus megszületett!”, amire a „Dicsőség neki!” fordulattal illik válaszolni.

p3vol75vb8dwlfhgukncfkvp2qitxz6v0v5asuun.jpeg

Az ortodox karácsonyi menü hús- és alkoholmentes, csak halat, süteményeket, levest, savanyúságot fogyasztanak. Általában 12 különböző fogásból áll, melyek a 12 apostolt szimbolizálják. Karácsony napján már nem tart a böjt, a lakomák fénypontja általában a liba, vagy a nyárson sült malac. Sokan már január 6-án éjszaka elmennek az éjféli misére, ám tradicionálisan elég a január 7-ei reggeli misén megjelenni.

32021426691_e7a2897a4b_c.jpg

A nyugati katolikusokkal ellentétben az ortodoxoknál nem szokás a karácsonyi ajándékozás, ajándékaikat ők inkább december 19-én, Szent Miklós napján vagy újév éjszakáján adják át egymásnak. És míg a mindennapi életben az ortodoxok többsége a Gergely-naptár szerint él, az ünnepeket szeretik a hagyományos Julián naptár szerint tartani.

Azokban az ortodox országokban, melyek átvették a Gergely-naptárat, a papok gyakran feszületet dobnak a folyókba és tavakba, melyekért a hívők lebuknak a jeges vízbe, hogy újra felhozzák azt. A ceremónia Jézus megkeresztelését szimbolizálja.

31764914300_d087871f5c_c.jpg32139791595_3f7780e688_c.jpg

Ukrajnában a január 6 és 19 közötti időszak hagyományosan a „Vertep” ideje, ami nem más, mint egyfajta betlehemezés az utcákon. A kereszténység előtti időkhöz köthető gyökerekkel rendelkező hagyomány rendkívül népszerű manapság a gyerekek körében, akik énekelve, táncolva játsszák el Jézus születését, melyért „fizetséget” kérnek – amit a felnőttek némi aprópénz formájában oda is adnak nekik.

1461224114_2.jpgimg_9880.jpg

Forrás: https://hu.euronews.com/2017/01/06/ortodox-karacsony-miben-mas

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.