Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2021.01.09

Wilson 14 pontja

president_woodrow_wilson_-1913-.jpg

Hivatalos elnöki portré 1913-ból (Frank Graham Cootes festménye)

1918. január 8-i kongresszusi beszédében ismertette Woodrow Wilson amerikai elnök híres 14 pontját, melyről úgy vélte, hozzájárulhat az I. világháború mielőbbi befejezéséhez, valamint egy igazságos és tartós béke megkötéséhez. Az európai közvéleményre jelentős hatást gyakorló 14 pont meghirdetése előtt az Egyesült Államok elnöke több alkalommal is kísérletet tett az Antant és a Központi Hatalmak közti közvetítésre, Wilson javaslatai is felbukkantak a korai rendezési tervekben.

Amikor az Egyesült Államok 1917 áprilisában csatlakozott az Antanthoz, Wilson a jog és a szabadság védelmével indokolta lépését az ország közvéleménye előtt, az esztendő végére azonban az elnök érvei rengeteget veszítettek hitelességükből. Ennek egyik legfőbb oka az Oroszországban időközben lezajló bolsevik hatalomátvétel volt: Leninék már a pétervári puccs előtt – 1917 októberében – az azonnali békekötés mellett kötelezték el magukat, az Ideiglenes Kormány megbuktatása után pedig nyilvánosságra hozták az Antant hatalmak között kötött titkos egyezményeket.

E szerződésekből világosan kitűnt, hogy a harcoló feleket mindkét oldalon önös érdekek vezérlik, aminek következtében az Egyesült Államok elnöke kellemetlen helyzetbe került, hiszen úgy tűnt, szövetségesei törekvéseiért áldozza fel katonáit a nyugat-európai fronton. Wilson 14 pontja tehát az amerikai közvélemény megnyugtatására született meg, de azt is hangsúlyoznunk kell, hogy az idealista szemléletű elnök béketörekvései őszinték voltak.

Washingtonban 1917 őszétől mintegy 150 szakértő dolgozott Edward M. House elnöki tanácsadó keze alatt – az ún. Inquiry –, akik az európai politikai viszonyok megismerését és a majdani béketárgyalásokon előadandó rendezési javaslatok kidolgozását kapták feladatul. A 14 pont megfogalmazásában is közreműködő munkacsoport feladata rendkívül bonyolult volt, hiszen olyan tervezetet kellett készíteniük, melyet az Antant országai és a Központi Hatalmak is rokonszenvvel fogadtak. Ezt az arany középutat a liberalizmus és demokrácia eszméiből fakadó alapelvek segítségével sikerült megtalálni, melyeket a 14 pont megalkotói az első öt passzusba sűrítettek. Ezekben a pontokban az amerikai elnök javaslatot tett a titkos diplomácia megszüntetésére – és ezzel együtt a békeszerződések nyilvános megkötésére –, a tengerhajózási és kereskedelmi korlátozások eltörlésére, illetőleg indítványozta a gyarmati viták „elfogulatlan és teljesen pártatlan” rendezését és az általános leszerelést.

A következő 8 pont konkrét rendezési javaslatokat tartalmazott a világháború utáni Európa számára, melyek – Belgium és Lengyelország szuverenitásának helyreállításával, Elzász-Lotaringia Franciaországhoz csatolásával, a megszállt balkáni és orosz területek kiürítésével, valamint az ottani népek önrendelkezési jogának biztosításával – sok tekintetben az Antant fent ismertetett 1917. januári jegyzékét idézték, egy lényeges eltérés azonban mégis mutatkozott. A 10. pont, mely Ausztria-Magyarország népeivel foglalkozott, az „autonóm fejlődés legszabadabb lehetőségét” kívánta megadni az érintett nemzetek számára. Wilson pontjait – és 1918. január 8-i kongresszusi beszédét – egy nemzetközi szervezet megalapítására tett javaslattal zárta, amely az államok szuverenitásának és az általános békének a megóvását kapta volna feladatul. Összefoglalva:

1. A titkos diplomácia megszüntetése
2. A tengeri hajózás szabadsága
3. A nemzetközi kereskedelem egyenlősége, a gazdasági korlátozások megszüntetése
4. A fegyverkezés csökkentése
5. A gyarmati igények pártatlan rendezése
6. A Központi Hatalmak által megszállt orosz területek kiürítése
7. Belgium szuverenitásának helyreállítása
8. A megszállt francia területek kiürítése, Elzász és Lotharingia Franciaországhoz csatolása
9. Az olasz határoknak a nemzeti elv alapján való kiigazítása
10. Az Osztrák-Magyar Monarchia népei autonóm fejlődésének biztosítása
11. Románia, Szerbia és Montenegró kiürítése, Szerbiának tengeri kijárat juttatása, a balkáni államok határainak a nemzeti választóvonalak szerinti átrendezése
12. Az Oszmán Birodalom alatt élő népek autonóm fejlődésének biztosítása és a Dardanellák megnyitása
13. Független, tengeri kijárattal bíró lengyel állam létrehozása
14. A nemzetek általános összefogása a politikai függetlenség és területi sérthetetlenség biztosítására

Az Egyesült Államok szövetségesei kelletlenül fogadták Wilson meglehetősen naiv és idealista javaslatait, ugyanakkor Washington további támogatásának biztosítása érdekében nyíltan nem zárkóztak el a 14 pont megvalósításától, és propagandájukban széles teret biztosítottak az elnök által megfogalmazott elveknek, például a nemzeti önrendelkezés elvének. Az 1918 novemberében aláírt kapituláció után azonban a nemes eszmék sokszor üres szólamokká váltak, melyeket bizonyos esetekben éppen a wilsoni pontokkal gyökeresen ellentétes szellemiségű döntések elrejtése érdekében hangoztattak.

 

Forrás: http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1918_januar_8_wilson_amerikai_elnok_meghirdeti_14_pontjat/

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.