Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2021.01.04

A mór utolsó sóhaja - Granada elesése

1280px-dawn_charles_v_palace_alhambra_granada_andalusia_spain.jpg

Az Alhambra palotaerődje az iszlám művészet egyedülálló remeke

1492. január 2-án, a spanyolok bevonultak a granadai Alhambra palotájába. Ez volt a Reconquista (Visszahódítás) utolsó állomása, mely által az Ibériai-félsziget végleg felszabadult a VIII. század óta fennálló arab megszállás alól. Granada utolsó mór királya, Boabdil, a város feladása után, a spanyol királytól kapott ugyan egy uradalmat Alpujarras területén, 1493-ban mégis Fezbe, a mai Marokkó területére távozott. Itt is halt meg 1528 körül, egy csatában. A város kapitulációjával lezárult a Reconquista és teljessé vált a keresztény uralom a félszigeten. A mór uralom felszámolásáért a spanyol származású VI. Sándor pápa 1494-ben a királyi párnak, Aragóniai Ferdinándnak és Kasztíliai Izabellának a Katolikus Királyok kitüntető címet adományozta.

1280px-la_rendicion_de_granada_-_pradilla.jpg

Francisco Pradilla Ortiz: Granada visszavétele (festmény, 1882)

Granada visszavételének emlékére ma hivatalos ünnepnap van, ami itt egyben munkaszüneti napot is jelent. A városi ünnepség egy gyalogos menettel kezdődik. A Királyi Kápolnához érve a menetelőket egy vezetőkből álló díszdelegáció fogadja, majd a kápolnában meghallgatják a granadai érsek által celebrált szent misét. A helyszín nem véletlen, ugyanis itt őrzik Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd eredeti lobogóját, amelynek magasba emelésével, 529 évvel ezelőtt, a mai napon a városba érkeztek. A mise után a menetelők folytatják útjukat a városházáig, ahol az erkélyről a Pendón (templomi zászló) lobogtatásával köszöntik az embereket. Ez előtt még sor kerül a fiesta legünnepélyesebb részére, amikor is a város előjárói közül valaki háromszor elskandálja a város nevét, mire az ünneplő tömeg csak úgy lazán és spanyolosan, a Qué? (Mi van? Tessék?) kérdés háromszori visszakiabálásával „válaszol”.

foto-antonio-l-juarez-celebracion-de-la-toma-de-granada-2020-52.jpg

foto-antonio-l-juarez-celebracion-de-la-toma-de-granada-2020-77-1.jpg

Minden év január 2-án megemlékeznek Granada visszavételéről

A mai naphoz még két érdekes legenda is fűződik, és nem teljesen véletlenül, mind a kettőnek Boabdil utolsó mór királyhoz van köze. Az egyik szerint, amikor átadta Granada város kulcsait a katolikus királyoknak, reményvesztett zokogásban tört ki, mire édesanyja a következő kicsit sem vigasztaló, de annál bölcsebb szavakat intézte hozzá: Asszonyként siratod a várost, amelyet férfiként nem tudtál megvédeni. A másik legenda úgy tartja, hogy miközben Marokkó felé tartott, még egyszer utoljára visszanézett a gyönyörű Granadára és a városból kiemelkedő Alhambra palotára, majd egy igazi veszteshez illően egy hatalmasat sóhajtott, és ezután soha, senki többet nem találkozott a volt királlyal a granadai Alpujarras tájain. Ezt a sziklaszirtet azóta El Último Suspiro del Moro-nak, azaz A Mór utolsó sóhajának nevezik.

boabdil-bucsuja-granadatol_alfred_dehodencq_1822_1882.jpgBoabdil egy utolsó pillantást vet az Alhambrára (Alfred Dehodencq festménye, 1860)

19018131.jpg

Emlékkő az alpujarrasi sziklaszirten - a hagyomány szerint itt nézett vissza Boabdil utoljára szeretett palotájára

Alhambra palotaerődje, az iszlám művészet egyedülálló remeke egy Granada feletti magaslaton emelkedik. 1984 óta az UNESCO Világörökség része. Neve az arab al-hamra szóból származik, melynek jelentése a vörös; teljes neve Kaszr al-Hamra, azaz A vörös erőd volt. A dombtető, ahol az Alhambra fekszik, kétoldalt meredeken ereszkedik lefelé, de a város felőli oldala a meredekebb, míg az ellentétes oldalon inkább lankásan olvad bele környezetébe.

1223-ban a Naszrida uralkodók kezdték építését, a mórok elleni Reconquista háborút épségben túlélte, V. Károly spanyol király pedig nem csak lakott benne, hanem egy palotával is kiegészítette. Alhambrában az építészeti díszítésé a főszerep, falain végig lehet sétálni, összesen 27 torony védi, a hozzá tartozó parkok is lenyűgözőek.

601319_orig.jpg

Az Alhambra alaprajza

Az Alcazaba (fellegvár), a Naszridák palotái és a Generalife (pompás kertek és nyári paloták hálózata) arab munka, míg V. Károly palotája és a Szűz Mária-templom már a keresztény spanyolok alkotása. Alhambrát azonban sokaknak elsősorban a mór építészet csodái, a Naszridák palotái jelentik.

A palotakomplexum ókori mintára udvarok köré csoportosított termekből áll. Középpontját két nyitott udvar alkotja: egy nagy, amelynek medencéjét mirtuszfák sora szegélyezi, és egy kisebb oroszlánokkal díszített kúttal. Három a palotája: a Mexuar, a Comares és az Oroszlános.

A Mexuar a bíráskodás, a törvénykezés palotája. Legszebb részei a Mexuar-udvar, melynek hátsó részén kisebb kápolna áll mihrabbal, és az Aranyozott Terem. Utóbbiban fogadták a nagyköveteket; a hatás nem is maradt el, a nagykövetek itt szembesülhettek Granada erejével, gazdagságával.

A Mexuar-udvaron keresztül jutunk a Comares-palota területére. Homlokzati oldalán szűk portálok találhatók, melyeket hét ív választ el. Középen kis tavacska, oldalán pedig márványoszlopos nyílt galéria, a Mirtusz-udvar fogadja a látogatót. Csodaszép udvar, a mór-andalúz művészet egyik fő remeke, nem mindennapi élmény a vízen visszatükröződő épület látványa.

Az Oroszlános palotában a galériát 124 karcsú márványoszlop alakítja ki, közepén a 12 márványoroszlán által tartott Oroszlános-kút helyezkedik el.

Négy oldalról termek határolják, melyek közül a legszebbek:

Abencerraje család terme – nevét egy itt legyilkolt előkelő családról kapta, melynek 37 tagját Boabdil, az utolsó arab uralkodó parancsára fejeztették le, mivel a család egy férfi tagja kikezdett az uralkodó feleségével.

Két Nővér terme – sokan Alhambra legszebb termének tartják, mely feltehetően a szultána lakosztálya volt. Tulajdonképpen szobák sora, melyek a szultán feleségének és szolgálóinak épült. Csodálatos kupola fedi, a világ legnagyobb sztalaktitboltozatával.

Királyok terme – az Igazság Termének is nevezik, mely szintén sztalaktitboltozattal rendelkezik. Csarnoka hét részből áll, melléktermeiben XV. századi mennyezeti freskókat láthatunk.

Ahogy a vár falán található márványtáblán a mexikói költő, Icaza a versében írja: „Adj a koldusnak alamizsnát, asszony, mert nincs fájdalmasabb dolog az életben, mint vaknak lenni Granadában.”

letoltes--1-.pngonpaste.20210102-084109.pngonpaste.20210102-084209.pngonpaste.20210102-084254.pngonpaste.20210102-084357.pngonpaste.20210102-084421.pngonpaste.20210102-084500.pngonpaste.20210102-084519.pngonpaste.20210102-084539.png


Források: 
https://spanyolbanotthon.blog.hu/2017/01/02/granada_que
http://szepvilagunk.weebly.com/ember-alkotta/granada-csipkepalotai
A képek forrása:
https://www.granadadigital.es/mejores-imagenes-dia-toma-granada/
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.