Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2020.10.03

A pápa, aki szerelmes verseket (is) írt

102700.jpg

II. Pius (1405-1464), a viszonylag fiatalon megválasztott pápa a reneszánsz korának eszményképe volt. Igazi polihisztor volt (= egyszerre több tudományágban jeleskedett), a régészet és a művészet bőkezű pártolója. Személyében a kor egyik legkiemelkedőbb humanista figurája lépett az egyház trónjára, akit a reneszánsz Itália nem győzött dicsőíteni. Uralmának középpontjában a törökök elleni keresztes hadjárat megindítása szerepelt. Az iszlám Európából történő kiszorítása mellett Pius a konciliarizmust (= az egyház legfőbb hatalmi szerve a zsinat, melynek még a pápa is alá van rendelve) is visszaszorította az egyházban.

Életútjából és karrierjéből kitűnik, hogy igencsak hajlékony természettel áldotta meg őt az ég. Mindig igyekezett megtalálni azt a viselkedési formát, vagy azt a tudásmennyiséget, amelyet környezete és érdeke megkívánt tőle. Ezért aztán életének voltak buja időszakai, és szigorúan erkölcsös évei is.

Korának egyik legelismertebb és legtermékenyebb költője és írója rejtőzött a pápai tiara alatt. A sors fura fintora, hogy éppen pontifikátusának idején volt a legtermékenyebb író. Rengeteg műve maradt fenn mind a mai napig, és több ezek közül kiemelkedő értéket képvisel. Legismertebb és legfontosabb műve a Commentaries címet viseli. Ez a tizenhárom könyvből lényegében a pápa önéletrajza. A latin nyelven íródott mű megindító, megdöbbentő jelentekkel és őszinteséggel meséli el élettörténetét. A kellemes és könnyű olvasmányban a pápa önmagáról egy harmadik személy elmondásában ír, akit Gobellinusnak nevez el. A sajátos elbeszélési mód mellett kiemelkedő történelmi jelentőséggel bír a mű.

Életének korai szakaszára volt jellemző az erotikus költészet. Rengeteg ilyen tartalmú verset írt, és ekkoriban született meg az Eurialus és Lucretia címet viselő szerelmes elbeszélő költeménye is. A legendák szerint ez a mű Bécsben született, és a visszafogottabbak szerint Kaspar Schlick kancellár egyik szerelmi történetét veszi alapul. Aki nem ennyire visszafogott, az a főhős erotikus vágyait magára a pápára vetíti ki. Euralius és Lucretia története mind a mai napig olvasható, és a kora reneszánsz művek között viszonylag népszerű is. Ennek nemcsak az az oka, hogy a szerelmes pár története örökérvényű ideákat fogalmaz meg, hanem az a különlegesség is vonzó benne, hogy egy pápa írta meg. Magyar nyelvre egy „névtelen pataki énekes” le 1577-ben, talán éppen maga Balassi Bálint, méghozzá versbe szedve. A magyar feldolgozásban egyébként vannak eredeti toldások is (pl. a forró szerelem veszedelmes voltáról).

II. Pius két művet írt a bázeli zsinatról (Libellus dialogorum de generalis concilii auctoritate et gestis Basileensium és a Commentarius de rebus Basileae gestis), emellett megírta III. Frigyes császár élettörténetét (Historia rerum Frederici III imperatoris) és a husziták által felforgatott Csehország történetét is (Historia Bohemica). Földrajzi és etnográfiai műveket készített Európáról és Ázsiáról, több politikai és erkölcsi művet is megfogalmazott, amely korának társadalmi felépítését és gondolkodását tükrözi a későbbi korok számára.

A nagy író és egyházfő egészen a halálos ágyáig a törökök elleni harcok tüzében élt. Amikor Velence és Magyarország végül belement egy törökellenes hadjáratba, a lelkes pápa Anconába utazott, hogy a seregek élére álljon. De ekkor már halálos beteg volt, és nemsokára, 1464. augusztus 14-én meghalt. 

 

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/II._Piusz_p%C3%A1pa

A kép forrása: http://www.travelingintuscany.com/art/art/popepiusII.htm

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.