Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2020.11.20

Tell Vilmos legendája

altdorf-tell-denkmal.jpg

Tell Vilmos szobra Altdorfban

1307. november 18-a egy átlagos napnak indult ügyességéről és büszkeségéről híres hősünk számára: fiával a falujához közeli Altdorfba, Uri kanton székhelyére látogatott. Tell Vilmos azonban a főtéren áthaladva elkövetett egy hibát: nem volt hajlandó meghajolni a tér közepén egy pózna végére elhelyezett kalap előtt. A városkában ugyanis Gessler, a környék népét szorongató Habsburg Albert által kinevezett helytartó elrendelte, hogy mindenkinek, aki áthalad a főtéren, meg kell hajolnia a rúd végére tűzött kalapja előtt. Gessler téren őrködő emberei azonnal őrizetbe vették őt és fiát, Waltert is. A helytartó mindkettőjüket halálra ítélte, ám a rafinált büntetések kiagyalásában rendkívül jártas Gessler meghagyott az apa számára egy kiskaput: amennyiben képes íjával átütni a fia feje tetejére helyezett almát, mindkettejüknek kegyelmet ad.

19134431_403.jpg

Ügyességében bízva Tell Vilmos természetesen a két lehetőség közül a másodikat választotta. Tegezéből elővett egy nyilat, és számszeríjával pontosan a közepén átlőtte a fia fejére helyezett almát. Gessler tartotta szavát, és szabadon bocsátotta Tell Vilmost és fiát. Mielőtt útnak indultak volna, a helytartó még megkérdezte Tell Vilmost, hogy tegezéből miért húzott elő rögtön két nyílvesszőt, mielőtt lelőtte az almát. Tell azt válaszolta, hogy amennyiben fiának bármi bántódása esett volna az első nyílvesszőtől, a másodikkal azonnal keresztüllőtte volna a helytartót. Gessler a válasz hallatán feldühödött, és lefogatta Tell Vilmost. Megparancsolta katonáinak, hogy vigyék Küssnacht melletti kastélyába és zárják be a várbörtönbe.

Altdorfból Küssnachtba a leggyorsabban a Luzerni-tavon keresztül hajóval lehetett eljutni, ám a hajóút során vihar tört ki. A Tell Vilmost kísérő fegyveresek attól tartottak, hogy elsüllyed a hajó, ezért eloldozták a fogoly kötelékeit, hogy segítsen nekik a partra kormányozni a hajót. Tell ezt meg is tette, ám amint a part közelébe értek, a hajóról kiugrott egy sziklára. Ma a Luzerni-tó partján a Telskapelle áll azon a helyen, ahová a legenda e partraszállást helyezi.

st0020823_214574.jpg

A Tellskapelle, amely Tell Vilmos legendás partra ugrása helyén épült

Ezt követően sebesen Küssnachtba futott, hogy Gessler hajójával egy időben érkezzen meg. Miután Gessler kiszállt a hajóból, a készenlétben tartott második nyílvesszővel meggyilkolta a közutálatnak örvendő helytartót az Immensee és Küssnacht közötti, sziklába vájt útszakaszon. Második nyílvesszője egyúttal a Habsburg-uralom elleni felkelés kezdetét is jelentette: a környék népe fellázadt, és az így kibontakozó események vezettek a svájci kantonok szövetségének létrejöttéig.

A mai napig nem sikerült eldönteni, hogy Tell Vilmos alakja mögött valamilyen történeti személy húzódik meg, vagy az egész csupán egy később keletkezett legenda. A svájciak sokáig hittek nemzeti hősük létezésében, és felléptek azok ellen, akik kétségbe merték vonni a legenda valóságát. Idővel azonban a történészek egyre inkább arra a következtetésre jutottak, hogy Tell Vilmos kitalált személy volt, akit a néphagyomány teremtett meg és tartott életben. A történet magja valószínűleg a germán mitológiából származik – több nép (angol, német, dán, norvég, izlandi) körében létezik hasonló íjászfigura, egy dán mondában pedig konkrétan megjelenik a fia fejéről almát lelövő hős karaktere. Tell Vilmos legendája először az 1474-es Sarmeni Fehér Könyvben bukkan fel először írott formában, hamarosan pedig ballada és színmű formájában is elterjedt a nép körében. 

piatnik_tell_vilmos_1864.jpg

Ma ismert formájában a Tell Vilmos-történetet a svájci Aegidius Tschudi 1570-es krónikájában jegyezték le, ezt használta forrásként Friedrich Schiller, amikor nekifogott színpadi drámát írni a sztoriból. Schiller darabjának ősbemutatóját – melynek célja a német nép lelkesítése volt a napóleoni háborúk idején – 1804-ben tartották Weimarban, ezt követően Európa-szerte, Magyarországon is sikerrel tűzték műsorra. A színdarab hatalmas sikere ihlette meg Schneider József pesti kártyakészítő mestert, amikor harminc évvel később megalkotta a máig használatos magyar kártyát. A lapokra a történet alakjait festette, állítólag azért, hogy így lovagolja meg a reformkori fokozódó Habsburg-ellenes hangulatot. Így vált a svájci szabadságharc legendás – és fiktív – alakjából a magyar szabadságharcot ihlető hős. Schiller műve nyomán Gioachino Rossini írt operát, melynek nyitánya máig az egyik legnépszerűbb, legtöbbször felcsendülő zenei kompozíció.

 

Forrás:
https://www.origo.hu/tudomany/20141029-tell-vilmos-tortenete-alma-svajc-kozepkor.html
https://divany.hu/kultbait/2020/11/18/tell-vilmos/
A képek forrása:
http://wikimedia.commons.org

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.