Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2022.01.27

A Bocskai-felkelés

1604. október 2-án, a 15 éves háborúban megkínzott magyar nemesek és hajdúk Bocskai István vezetésével megindították az első habsburg-ellenes felkelést.

Az 1526-os mohácsi vereség után úgy tűnt, a törökök végleg rátették a kezüket Magyarország középső részére. Az ország három részre szakadásával a királyi Magyarország, a török hódoltság és az erdélyi fejedelemség közül valamelyikben éltek a különböző nemzetiségek a Kárpát-medencében.

Ugyanakkor a törökök a határok mentén erős végvárakat szerettek volna maguknak, emiatt több jelentős harcra is sor került: Egerben Dobó és csapata sikeresen ellenállt, Szigetváron Zrínyi viszont elbukott. A XVI. század végén megélénkültek a török támadások a végvárak ellen.

A magyar király (és egyben császár) ekkor már I. Rudolf volt (1576-1612). Rudolf békét akart a törökkel, ám a szultán úgy érezte, hogy ezzel csak gyengeségét takargatja. 1593-ban megtámadta és bevette a Dunántúl két legfontosabb várát, Veszprémet és Várpalotát. Ezzel megkezdődött a 15 éves háború.

I. Rudolf más államokat is meg akart győzni arról, hogy érdemes a törökkel felvenni a küzdelmet, Erdélyt is be kívánta vonni a harcokba (a pápai állam s a Német-Római Birodalom is támogatta a harcokat.). Erdély élén akkor Báthory Zsigmond állt, de ő nem a határozottságáról volt híres, először küldött seregeket a közös küzdelembe, később egy súlyos vereség után már nem. Rudolf megelégelte Erdély zavaros viszonyait, és csapatokat küldött oda, aminek az lett a következménye, hogy rettegésben tartotta a szegény embereket is, teljesen feldúlta az erdélyi – addig sem túl békés – mindennapokat.

A királlyal szemben a harag nem csak a keleti országrészekben nőtt, hanem a protestáns országrészekben is (főleg a kisnemesek részéről). Rudolf kényszerítette az embereket, térjenek át a katolikus hitre.

Ráadásul a Habsburgok kincstára a 15 éves háború során kiürült, ezért hűtlenségi pereket indítottak magyar urak ellen, hogy az ő vagyonuk elkobzásából fedezzék a háború költségeit. Perbe fogták például Bocskai Istvánt is, aki korábban több győzelmet is aratott a törökök felett.

Bocskai azonban nem menekült el, hanem fegyverrel állt ellen – kitört a Bocskai-felkelés, amit nyugodtan nevezhetünk szabadságharcnak is, igaz, függetlenségi célokat nem fogalmaztak meg. Az elégedetlenkedőkből sereget toborzott, majd megindult nyugat felé. A kálvinista vallású hajdúk segítségével Álmosdnál megfutamította a császáriak hadát.

1604. november 11-én elfoglalta Észak-Magyarország legfontosabb városát, Kassát. Bocskai hajdúi ugyan sokszor nagy pusztítást vittek végbe, seregét mégis a legtöbb helyen felszabadítóként üdvözölték.

Az erdélyi országgyűlés Marosszerdán 1605. február 21-én erdélyi, a magyarországi fölkelt rendek pedig Szerencsen április 17-én vagy 20-án magyar fejedelemmé választották Bocskait. A fejedelem első intézkedéseivel a hajdúkat letelepítette és nemességgel jutalmazta, kiváltságokat adományozott számukra. Ekkor jöttek létre a mai napig fennálló hajdúvárosok (például Hajdúböszörmény, Hajdúhadház, Hajdúszoboszló).

Bocskai sikereit a szultán is örömmel figyelte, mert úgy gondolta, hogy ezzel minden potenciális ellenfél gyengül. Támogatásul még koronát is küldött a fejedelemnek, de ő azt visszautasította a hátsó szándék miatt, elfogadta viszont I. Rudolf tárgyalási ajánlatát.

Az 1606. június 23-án megkötött bécsi béke elismerte Erdély és a Partium önállóságát. Bécs a nemeseknek, a városoknak és a végvárak katonáinak az egész ország területén megengedte, hogy tetszésük szerinti vallást kövessenek. Bocskai ezzel hosszú időre biztosította nemcsak Erdély függetlenségét, hanem az összes magyar protestáns szabadságát is. A reformációért tett erőfeszítései miatt van szobra Genfben, a Reformáció Emlékművénél is, a következő felirattal: „Hitünknek, lelkiismeretünknek és régi törvényeinknek szabadságát minden aranynál feljebb becsüljük.”

Bocskai tudta, hiába egyezik ki a Habsburgokkal, ha a török elleni háborúban tovább pusztul az ország. A bécsi béke ezért előírta, hogy Rudolf kössön békét a törökkel is, amire 1606. november 11-én a szultán és a császár megbízottjai révén, Bocskai közvetítésével, Komárom közelében, a Zsitva-patak dunai torkolatánál történt meg. Ezt nevezzük a 15 éves háborút lezáró zsitvatoroki békének.

Bocskai nagyságát jelzi, hogy mindig Erdély és a magyarság érdekeit tartotta szem előtt: képes volt szembeszállni az országot megbénító és háborúskodó Habsburgokkal. 1605 végére csapataival elfoglalta Erdély és a királyi Magyarország nagy részét. Erdélyi, majd magyar fejedelem lett, a békekötések után 1606 decemberében halt meg.

1606. december 17-én kelt végrendeletében az erdélyi fejedelemség fennmaradásért szállt síkra, amely a császár és a törökök között valósíthatja meg az ország egységét és a nemzeti királyságot. Holttestét a gyulafehérvári fejedelmi sírboltban helyezték el.

 

Forrás: https://24.hu/tudomany/2010/10/02/kitor-a-bocskai-felkeles-1604/

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Hcmxze ycvxdc

Lfodvt, 2022.05.06 16:17

prednisolone without prescription - <a href="https://cialisxb.store/">order tadalafil</a> cialis 40mg brand

Hwakgd urhnvv

Ezszvx, 2022.05.03 13:28

sildenafil generic - <a href="https://bestusasild.com/">viagra 100mg uk</a> viagra on line