Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2020.11.01

A töklámpás készítése ősi magyar szokás

43398227_2260511820845954_2733725432405819392_n.jpg

Tökvigyori vagy vigyorgó tök

Egyes Facebook felhasználók tevékenysége a különböző ünnepek idején meglehetősen kiszámítható: október 31-november 1 környékén egyrészt megjelennek a házi készítésű töklámpások, jelmezbe bújik a család apraja-nagyja, másrészt pedig a Halloween-ellenesek is hallatják hangjukat, akik mélyen elítélik ezt a szerintük keresztényellenes szokást.

Tény, hogy Halloween ünnepe az angolszász országokban örvend nagyobb népszerűségnek. A jelmezbe öltözés ma már inkább a móka kedvéért történik, kevesen ismerik a tradíció eredeti gyökereit. Az ősi kelta hagyomány szerint október utolsó éjszakáján a halottak lelkei visszatérhetnek az élők közé, ráadásul bárki testébe beleköltözhetnek, ezért különböző ijesztő maskarákba bújva próbálták megtéveszteni azokat. Amerikában ilyenkor a gyerekek csapatokat alkotva kopogtatnak a szomszédos házaknál és a „ csokit vagy csalunk” nevű játékkal finomságokat kérnek a háziaktól. Ez ugyancsak egy kelta hagyományból ered, miszerint, ha egy bolyongó lélek ételt kért egy háznál és nem adtak neki, megátkozta azt. Kapcsolódó elemként megjelent a világító tök készítése is. 

Az ír legenda szerint élt valamikor egy Jack O'Lantern nevű részeges kovács. Egy szép napon odament Jackhez az ördög és hívta a pokolba, de előtte felajánlotta, hogy igyanak meg egy italt. Jack nem akart vele tartani, ezért furfangos cselt eszelt ki, amivel sikerült elodáznia saját halálát. Amikor végül meghalt, lelke a menny és a pokol között rekedt: a mennybe nem engedték be, mivel élete során sok bűnt követett el, de az ördög sem akarta a pokolba befogadni, mert nagyon haragudott rá régi csínye miatt. Jack arra kérte az ördögöt, hogy legalább egy kis fényt adjon neki, hogy megtalálja a visszautat az élők világába. Végül az ördög megszánta és egy örökké izzó fadarabot dobott Jacknek a pokol katlana alatt lobogó tűz parazsából, amit nyugtalan lelkének szánt. Az izzó parazsat Jack egy kivájt takarmányrépa belsejébe tette világító lámpásnak, s azóta lelke ennek a takarmányrépa-lámpácskának a fényénél keresi megnyugvását. A takarmányrépát később tökkel helyettesítették.

Kevesen tudják, hogy a töklámpás készítése az Árpád-házi királyok korára nyúlik vissza Magyarországon, és még a Képes Krónika is megemlékezik róla. Az írott hagyomány Salamon királyunk nevéhez köti, aki 1063-1074 között uralkodott Magyarországon.

salamon-kiraly.jpg

Salamon király a Thuróczi-krónikában

Salamont IV. Henrik német-római császár juttatta a magyar trónra 1063-ban. Fehérvári koronázásán a német uralkodó személyesen is jelen volt. Cserébe királyunk bőkezűen megajándékozta, Attila hun király kardja is ekkor került el hazánkból. Nem csoda, hogy már uralkodása kezdetén fellázadt ellene unokatestvére, Géza unokatestvére, akit a lengyelek és László testvére is segített. 1064-ben békét kötöttek ugyan, ám ez nem bizonyult tartósnak. Végül 1074-ben, a mogyoródi csatában Géza és László legyőzte Salamont. A vesztessel szemben azonban I. Géza, majd sokáig I. László is illegitim király maradt.

Végül 1081-ben Salamon meghódolni kényszerült I. (Szent) László előtt. 1082-ben mégis merényletet tervezett ellene, ezért „nyugtalan vére” miatt László Visegrádon börtönbe záratta. Az őröknek parancsba adta, hogy sötétedés után töklámpásokkal világítsák ki a tornyot, hogy éjszaka is szemmel tarthassák a rabot. A különleges fények azonban nemcsak a vár foglyát világították meg, hanem a Dunán közlekedő hajósoknak is támpontul szolgáltak. Innen ered a „fénylik, mint Salamon töke” mondás. Az a vár, ahol Salamon raboskodott, mára nem maradt fenn. Romjainak köveiből építtetett fellegvárat IV. Béla a tatárjárás után. A jelenleg is meglévő Salamon-torony tehát nem az eredeti börtöntorony, de egykori királyunk emlékét őrzi.

weber_salamon_a_bortonben.jpg

Salamon fogságban (Weber Henrik festménye, 1847)

A magyar népszokások között egyébként több helyen előfordul a világító tök, tökvigyori, töklámpás vagy Luca-tök néven. Falun a tök betakarítását követően, október közepén-végén, Halottak Napja és Mindenszentek környékén sokan vájták ki a nagy takarmánytököket, majd rá orrot, szemet, ijesztő, vicsorgó szájat faragva, esténként borzongva gyújtottak gyertyát a tök belsejében, és lesték a láng által falra festett fura árnyakat. Gyakran tűzték ezeket a lámpásokat a kerítések tetejére, illetve Mindenszentek környékén a legények a világító faragványokat főleg a lányok ijesztgetésére használták. Erdélyben sem ismeretlen ez a szokás, ott a faragott tököket farakásokra, kerítésre helyezték ki. Egyes helyeken a Luca napi szokások között szerepelt a faragott, világító tök készítése.

 

Forrás:

https://www.wikiwand.com/hu/Salamon_magyar_kir%C3%A1ly

https://www.kituzoshop.hu/a-toklampas-hagyomanya/