Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2022.01.01

Aprószentek napja - magyar népszokások

1280px-pieter_bruegel_the_elder_-_massacre_of_the_innocents_-_google_art_project.jpg

Százhúszezerre teszik azoknak a két év alatti gyermekeknek a számát, akiket Heródes legyilkoltatott Jézus születése után Betlehemben. Valószínűleg ez a legrégebbi ünnep, amit az egyház mártírok tiszteletére elrendelt. A december 28-ai aprószentek liturgikus hagyományai elhalványultak, de a néphagyomány megőrizte emléknapjukat.

Máté evangéliumának 2. fejezete örökítette meg a tömeges gyermekmészárlást. A csillag nyomába szegődött napkeleti bölcsek Júdea-szerte tudakozódtak a „zsidók újszülött királyának” születési helye felől. Heródes király összehívatta az írástudókat, hogy megtudja, a jóslatok szerint hol kell megszületnie a Messiásnak. A bölcseket Betlehembe irányította, meghagyván nekik: térjenek vissza udvarába, hogy majd ő is hódolhasson előtte. A napkeleti bölcsek figyelmeztetést kaptak álmukban, ezért elkerülték a trónját és dinasztiáját féltő uralkodót. József, Jézus nevelőapja, az angyaltól kapott figyelmeztetés után, a gyermekkel és anyjával Egyiptomba menekült. Heródes poroszlói pedig teljesítették a király parancsát: minden számba jöhető gyermeket lemészároltak.

Az ártatlan vértanúkat a magyar nép aprószenteknek nevezi. Az aprószentek napi vesszőzés az egész magyar nyelvterületen szokás volt, Erdélyben és Moldvában még ma is élő szokás. A fiúgyermekek megvesszőzése a betlehemi  kicsinyek szenvedéseire utal. A lányokét  úgy  magyarázzák, hogy Betlehemben a fiúgyermekek haltak meg, és ezért – az igazságosság nevében – ezen a napon  a lányoknak kell szenvedni.

A szokásnak kettős magyarázata van: egyrészt pogány eredetű szokás, termékenység- és egészségvarázslással függ össze. Másfelől a bibliai történetből eredő keresztény szokás. A XVI. században már megszentelték a „verőeszközöket”, mert az ilyen vessző vagy a belőle font korbács a betegségeket hárította el.

vesszőzést odoricsolásnak, suprikálásnak, csapulásnak  is nevezték. Az alkalmas vessző lehetett  termőág, hajló fűzfavessző. Suprikálni fiúgyermekek, legények vagy pásztorok jártak, néhol még ma is járnak.

Szerencsekívánó, egészségvarázsló szövegek kíséretében finoman megcsapkodták a lánygyermekeket és a nőket, pl.

Keléses ne legyen ebben az esztendőben!

Jó, szófogadó legyen!

A csúz meg ne járja a fejét!

Ha vízért küldik, bort hozzon,

Ha borért küldik, vizet hozzon!

Férjhez leány, férjhez! Házasodni, legény, házasodni! Friss légy, egészséges légy!

Kölcsönverés visszajár, ezután a gazdasszony a nyalábból kihúz egy szál vesszőt, és képletesen megveri a pásztort, hogy jövőre jobban vigyázzon az állatokra. A suprikáló férfit étellel, itallal, kínálják, üveg bort vagy pálinkát, kalácsot is adnak neki a jól elvégzett varázslásért cserébe, a megkorbácsolt lány pedig színes pántlikát kötött a korbácsra.
 

Források:

https://netfolk.blog.hu/

https://szekelyhon.ro/

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Inkkwo dbaavz

Ehvjiz, 2022.05.06 09:49

viagra 100mg sale - <a href="https://bestusasild.com/">buy sildenafil 50mg pills</a> viagra 100 mg