Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2020.11.15

Egy az Isten - de miért pont Erdélyben?

b_deak-ferenc.jpg

Dávid Ferenc

Az egyetlen magyar alapítású egyház, az erdélyi unitárius egyház alapítója és első püspöke Dávid Ferenc. Olyat tett, amiről Európa népei akkor még nem hallottak: megalkotta a vallásbékét.

Születésének pontos idejét nem tudjuk, valamikor 1520 körül látta meg a napvilágot és 1579. november 15-én halt meg. Iparos családban született Kolozsváron. Apja David Hertel szász, anyja kolozsvári magyar. Nevét tanuló korában latinosította, édesapja keresztneve után nevezte magát Franciscus Davidisnek, azaz Dávid Ferencnek. Iskoláit Kolozsváron, Gyulafehérváron, majd  külföldön, Wittenbergben és Frankfurtban végezte 1545-1551 között. Külföldi tanulmányai során ismerkedett meg a reformáció tanaival. Gyulafehérváron katolikus pappá szentelték, de nem sokkal később a lutheránus tanok mellett tett hitet.

A reformáció fő irányzatai közötti viták veszélyeztették az ország békéjét. Ennek helyreállításáért a fejedelem, János Zsigmond Nagyenyedre békítő zsinatot hivatott össze 1564-ben. A zsinat vége mégis szakadás lett. Dávid Ferenc a kálvini tanok meggyőződéses híveként lemondott lutheránus püspöki tisztéről, és mint egyszerű református lelkész működött tovább.

1565 az unitárius (Szentháromság-tagadó) reformáció kezdete, melynek alaptételei: egy az Isten, Krisztus ember volt. 1566 elején Dávid Ferenc már unitárius szellemben prédikált a kolozsvári nagytemplomban. 1567-ben János Zsigmond fejedelem az unitárius reformáció rendelkezésére bocsátotta a gyulafehérvári nyomdát, ahol megjelentek az első unitárius teológiai munkák.

A fejedelem békességet akart, ezért udvari papja, Dávid Ferenc tanácsára 1568. január 6-ára Tordán országgyűlést hivatott egybe. Itt az unitárius reformáció szellemében határozatot hoztak a vallási türelem és a lelkiismereti szabadság biztosítására: „A prédikátorok minden helyen hirdessék az evangéliumot mindenki az ő értelme szerint; és a közösség ha elfogadja, jó, ha nem pedig senkit ne kényszerítsenek arra amit lelke el nem fogad; de mindenki olyan prédikátort tarthasson, amelyik neki tetszik. Ezért senki az elöljárók közül, se mások a prédikátorokat ne bántsák, a vallásáért senkit ne szidalmazzanak, az előbbi szabályok szerint. Nem engedik meg senkinek, hogy a tanításért bárkit is büntessenek vagy fenyegessenek; mert a hit Isten ajándéka, ez hallásból van, a hallás pedig Isten Igéje által.” Ennek következtében szerveződött meg az Erdélyi Unitárius Egyház. Hívei követték Dávid Ferencet, és a megalakult új egyház első püspökévé választották meg.

144234_korosfoi-kriesch_aladar_tordai_orszaggyules_reszlet_a_kep_forrasa_a_wikipedia.jpg

Dávid Ferenc a tordai országgyűlésen

Erdély Európa szellemi szabadságának a földje lett. Ide menekültek Európából, a máglyahalál fenyegetettségéből mindazok a tudósok, teológusok, orvosok, papok és világiak, akik újszerűen, radikálisan gondolkodtak és tanítottak. Nemcsak tudásukat hozták magukkal, de az új eszméket és a tiltott könyveket is.

Az 1571. január 6-14-e között tartott marosvásárhelyi országgyűlés rendezte Erdély vallásügyi kérdéseit. Újból kimondotta, hogy „Az Isten Igéje mindenütt szabadon prédikáltassék, a confessioért (a hitéért) senki meg ne bántassék, se prédikátor, se hallgató.” Religio Receptanak, azaz bevett vallásnak elismerte a római katolikus, a lutheránus, a református és az unitárius vallást és egyházat. Itt és ekkor lett Erdély a három nemzet és a négy felekezet országa.

1571 március 14-én meghalt János Zsigmond, az unitárius reformáció pártfogója és nagy jótevője. Szeptember 17-én Báthori István, a következő fejedelem rendeletet adott ki, melyben megtiltotta az újabb teológiai munkák engedély nélküli kiadását; a gyulafehérvári nyomdát az unitáriusoktól elvette, ugyanakkor hitújítás ellenes törvényt adott ki. Ennek értelmében minden újabb vallásreformálás országgyűlési tilalom alá esett. Ezen intézkedések Dávid Ferenc és az unitáriusok háttérbe szorítását jelentette.

1579 az unitarianizmus megpróbáltatásokkal teljes éve: Dávid Ferenc, a lelkészek túlnyomó többségével együtt azt tanította, hogy Jézust, mint embert nem kell imádni. Blandrata György, aki Jézus imádását vallotta és az új valláspolitikát folytató államhatalommal való kiegyezést kereste, szembefordult Dávid Ferenccel és bevádolta a fejedelemnél, mint hitújítót.  Báthori Kristóf fejedelem Dávid Ferencet a prédikálástól eltiltotta és házi őrizetbe helyeztette. A június 1-2. napjain tartott gyulafehérvári országgyűlésen a fejedelem, a hitújítás törvénye ellen hozott törvény alapján, Dávid Ferencet „mások példájára” életfogytiglani várfogságra ítélte és Déva várába záratta.

A hagyomány szerint 1579. november 15-én Dávid Ferenc a dévai vár börtönében meghalt. Halálának körülményei és temetési helye ismeretlen, Déva vára azonban fontos zarándokhely az unitáriusok számára.

Dávid Ferenc személyében az unitáriusok a tiszta jézusi kereszténység helyreállítóját, a lelkiismereti szabadság és vallási türelem megalapozóját, az unitárius reformáció mártírját és egyházalapítóját tisztelik.

 

Forrás: 
https://www.e-nepujsag.ro/articles/david-ferenc-500-eve
http://unitarius.uw.hu/dok/davidferenc.htm

A képek forrása:
https://erdelyinaplo.ro/szabadido/david-ferenc-szabadsaga
https://foter.ro/.../20180829_egy_az_isten_de_miert_pont.../
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.