Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2020.11.14

Hogyan lett hivatalos nyelv a magyar?

magyar_nyelv.jpg

1844. november 13-án szentesítette V. Ferdinánd magyar király az 1843/1844. évi pozsonyi országgyűlés törvényeit. Ezek közül a legismertebb a magyar nyelv hivatalossá tételéről (pontosabban egyedüli hivatalos nyelvvé tételéről) szóló 2. törvénycikk.

A középkori és újkori magyar királyságban az ügyintézés és a bíráskodás nyelve a latin volt, az ország hivatalai ezen a nyelven leveleztek az alárendelt hivatalokkal, valamint a törvényhatóságokkal (városokkal, vármegyékkel). A mindennapi életben (mind szóban, mind írásban) az országlakók a helyileg használt nyelven érintkeztek egymással, így a különböző nemzetiségek nyelvén íródott források is nagy számban maradtak ránk.

Jelentős változást II. József 1784. május 4-én kiadott nyelvrendelete hozott, amely november 1-jétől előírta a Magyar Királyi Helytartótanács számára, hogy az ügyintézést és levelezését németül folytassa. A királyság törvényhatóságai számára 1785. november 1-jét tűzte ki határnapul, ezt azonban egy évvel későbbre halasztották. Ez azt jelentette, hogy a hivatalos ügyintézés során mindent németül kellett intézni, a táblázatokat és összeállításokat, jelentéseket, jegyzőkönyv-másolatokat mind németül kellett megfogalmazni. 1787-től német lett a törvényszékek és a periratok nyelve. A kormányszerveknél, a vármegyéknél és a városokban csak németül tudókat alkalmazhattak. A közép- és felsőfokú iskolában a latin helyett a német nyelv oktatását írta elő. II. József elhunyta előtt három kivétellel visszavonta rendeleteit,így a kötelező német nyelvű ügyintézésről szólót is.

Utóda és fivére, II. Lipót 1790. április 2-án még azt a rendeletet adta ki, hogy a helytartótanácsnál továbbra is a német nyelv maradjon érvényben, de valójában az ügyintézésben hetek alatt visszatértek a latin nyelvhez, ahogy ezt az iktatókönyvek bejegyzései is bizonyítják. Az 1791. évi XVI. törvénycikk rendelkezett arról, hogy a kormányszékekben ismét a latin legyen a hivatali nyelv.

1790-től kezdődően a magyar nyelv ügye, az oktatás, a kultúra és az ügyintézés terén való használata állandóan napirenden volt, és amíg 1784-ben jogosan érveltek a német hivatali nyelv bevezetését ellenzők a magyar nyelv alkalmazása helyett a latin megtartása mellett, a kifejezések és a szókincs hiányának indoka miatt, a reformkorban már a nyelvművelésnek és a nyelvújításnak köszönhetőan alkalmas volt arra, hogy az ország hivatalos nyelve a magyar legyen.

A törvénynek megfelelően ezután a hivatalokban magyarul folyt az ügyintézés, de már az 1820-as évek közepétől megfigyelhető, hogy egyes vármegyék magyarul leveleztek a helytartótanáccsal. 1845-től kezdődően néhány évig megvalósult a magyar hivatali nyelv alkalmazása, ennek az 1849 utáni időszak vetett véget, és a központi hivatalokban az októberi diploma kiadásáig ismét a német lett az ügyintézés nyelve.

A magyar nyelv napja eredetileg áprlis 23-án volt, mert 2008-ban ezen a napon nyílt meg a Magyar Nyelv Múzema Széphalomban. 2011. szeptember 26-án az országgyűlés a magyar nyelv napjává november 13-át nyilvánította.

 

Forrás:
https://mnl.gov.hu/mnl/ol/hirek/a_magyar_nyelv_hivatalossa_tetelerol_rendelkezo_torveny_1844
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.