Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2020.11.29

Ki volt Magyarország legnagyobb könyvtárának alapítója?

orszagos_szechenyi_konyvtar_.jpg

1802. november 25-én gróf Széchényi Ferenc 11 884 nyomtatványból, 15 000 kötet könyvből és 1152 kéziratból álló gyűjteményét a magyar nemzetnek adományozta. Ezzel a tettével megalapította az Országos Széchényi Könyvtárat és a Magyar Nemzeti Múzeumot.

Gróf Széchényi Ferenc élete során érméket, könyveket, térképeket és egyéb értékes tárgyakat gyűjtött, melyeket aprólékos gondossággal katalogizált. Az első pillanattól kezdve nem magának vagy családjának gyűjtötte ezeket. Célja a tudományos közérdek szolgálata volt.

A nemzeti könyvtár, valójában a nemzeti múzeum alapítója Gróf Széchényi Ferenc, a Széchényi-család Sopron közeli széplaki kastélyában, Széchényi György esztergomi érsek unokájaként látta meg a napvilágot.

Széchényi Ferenc Bécsben, a katolikus főúri ifjak közszolgálatra nevelését felvilágosult szellemben végző jezsuita kollégiumban, a Teréziánumban tanult. Itt több régésszel és érmeszakértővel is megismerkedett. Az ő hatásukra kezdett tudatosan műgyűjtéssel foglalkozni, bár már korábban is érdekelték a „hungaricumok”, válogatott magyar nyelvű és magyarországi vonatkozású könyvek voltak a birtokában.

Igazán nyugat-európai útja során lett műgyűjtő, ekkor már tudatosan vásárolt, érmeket, térképeket, kéziratokat. Belgiumban, Londonban tanulmányozta a könyvtárakat, különféle gyűjteményi intézményeket, közben pedig megkezdte sajátjának szakszerű katalogizálását. Ez egy 1800 lapnyi, három kötetes anyag lett, amely nemzetközi elismerést vívott ki. Ennek révén lett tagja a göttingeni, jénai és bécsi társaságoknak, tudományos akadémiáknak.

Széchényi Ferenc úgy gondolta, hogy a császári, királyi, főúri magánkönyvtárak ideje lejárt, szükség lenne nyilvános közgyűjteményekre. Az írott kultúra örökségét akarta összegyűjteni, hogy ezeket tovább lehessen adni az utókornak. Volt más indíttatása is: korábban Hunyadi Mátyás és világhírű könyvtára, a Bibliotheca Corviniana volt a kultúra szimbóluma, Mátyás halála, könyvtárának széthullása pedig az ország széthullását jelképezte. Széchényi meggyőződése az volt: nemzeti király, nemzeti kultúra, nemzeti gyűjtemény.

1802. november 25-én úgy döntött, hogy felajánlja gyűjteményét: „édes hazámnak és a közösségnek hasznára és javára mindörökre és visszavonhatatlanul adományozom, átadom és átruházom”. Cenki kastélyából 32 ládába csomagolt, 111 mázsa anyagot szállítottak el, mely közel 12 ezer nyomtatványból, több mint ezer kéziratból, 142 kötet térképből, rézmetszetből, kétezer aranyéremből, jeles családok címereiből és néhány festményből állt.

Széchényi felségfolyamodványban kérte a bécsi Magyar Kancellárián keresztül I. Ferenc királyt, hogy gyűjteményét, a Gróf Széchényi Család Magyar Könyvtára néven felajánlhassa a nemzet javára. A gyűjteményt először a pesti pálos kolostor könyvtártermében, majd a pálos templom túloldalán álló, egykori egyetemi épületben helyezték el.

Széchényi 1803. decemberében személyesen adta át a könyvtárat József nádornak. József nádor főherceg, aki maga is műgyűjtő volt, a könyvtár létrejötte után határozta el, hogy Róma, Milánó, Szentpétervár, Berlin, Drezda és Bécs mintáját követve, élére áll a kezdeményezésnek, amely egy magyar nemzeti múzeum létrejöttét szorgalmazta. Kézenfekvő volt, hogy a Széchényi gyűjteményt – nemzeti könyvtárat tekintik alapnak ehhez, és ezt bővítik ki más gyűjteményekkel múzeummá.

A könyvtár alapításával összefüggő, 1807-ben született törvény így fogalmazott: „… ezekkel egy fölállítandó nemzeti múzeum alapjait dicséretes buzgósággal lerakta”. Széchenyi 1818-ban aztán soproni könyvtárát is elajándékozta, ami újabb 9000 kötettel és 6000 rézmetszettel gyarapította a Nemzeti Múzeumot és könyvtárat.

szechenyi-ferenc-konyvei-oszk-3.jpg

szechenyi-ferenc-konyvei-oszk.jpg

Forrás:
https://www.elmenynektek.hu/aki-a-nemzeti-muzeum-alapjait-lerakta-szechenyi-ferenc/
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.