Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2020.11.14

Miért volt Mátyás felesége, Beatrix a legutáltabb magyar királyné?

mk3.jpg

Mátyás király második felesége I. Ferdinánd nápolyi király gyermekeként látta meg a napvilágot 1457. névember 14-én. Igen előkelő nevelésben részesült, gondos oktatása pedig később nem csak előkelő házasságában, hanem a magyar humanizmus születésében is fontos szerepet játszott. Miután Mátyás első felesége, Podjebrád Katalin 1464-ben életét vesztette, az uralkodó hosszú ideig nem választott másik feleséget, és bár Aragóniai Beatrixot időközben két itáliai hercegnek is odaígérték, a 17 éves hercegnő végül a magyar király menyasszonya lett.

1476 őszén Beatrix és népes udvartartása Magyarországra utazott, decemberben pedig megtartották a királyi pár fényes esküvőjét. A nápolyi királylány érkezésével gyökeres változások mentek végbe Visegrádon. Ő volt az első profi női sakkozó: olyannyira kedvelte ezt a sportot, hogy az esküvőn marcipánból készült sakk-készlet került az asztalra. A marcipánt is az itáliai szakácsok honosították meg Magyarországon. Az már csak hab volt a (marcipán) tortán, hogy az első evőeszközkészletek is Beatrix csomagjaiból kerültek elő, és ezután tilos volt kézzel szedni az asztalra került tálakból. Ugyancsak ő volt az, aki megszerettette az emberekkel a cigányzenét, csepeli udvarában szinte mindig cigányzenészek húzták a talpalávalót. Ráadásul a tűzijáték is az ő nevéhez köthető, hiszen az esküvőjükön gyönyörködhettek a magyarok először ebben a csodában.

Beatrix tehát érkezésének sok pozitív következménye volt. Többek között neki köszönhető, hogy Mátyás uralkodásának utolsó évtizedében az itáliai reneszánsz számos neves alakja megfordult Magyarországon, például Antonio Bonfini és Petrus Ransanus, Diomede Caraffa vagy Roberto Caracciolo, akiket munkájukban maga Beatrix is ösztönzött. Visegrád Közép-Európa szellemi életének központja lett, de ezzel egy időben Mátyás elszigetelődött magyar környezetétől, amit az akkori arisztokrácia nagyon rossz néven vett. A királyné később számos egyéb ok miatt is közutálatnak örvendett, de mind közül a legfontosabb az volt, hogy 14 év házasság alatt nem tudott trónörököst szülni Mátyásnak.

Az évek során a meddő Beatrix rendkívül kényelmetlen helyzetbe került, ugyanis – legitim trónörökös híján – Mátyás Edelpeck Borbálától született gyermekét, Corvin Jánost jelölte ki utódjának. A királyné mindent megtett János sikeres öröklésének megakadályozására, meghiúsította a herceg tervezett házasságát, ugyanakkor pedig Mátyást is sikerült rávennie arra, hogy az ő kegyenceit emelje magas pozíciókba. Népszerűtlenségét mutatja, hogy Mátyás király 1490 májusában bekövetkező halálát sokan az ő mesterkedésének tulajdonították.

Miután megözvegyült, az ambiciózus királyné mindent megtett annak érdekében, hogy – egy második házasság révén – megtarthassa trónját, amit az utókor ugyan hűtlenségnek és égbekiáltó bűnnek könyvelt el, a kor szellemiségétől azonban egyáltalán nem volt idegen. Beatrix végül elérte, hogy a magyar trónra meghívott II. Ulászló 1490 októberében feleségül vegye őt, a Jagelló-királynak azonban nem volt túlságosan ínyére a frigy, ezért rászedte az özvegyet. Az esküvő előtt titokban nyilatkozatot írt arról, hogy kényszer hatására áll az oltár elé, Bakócz Tamás egri püspök pedig – a vőlegény kérésére – szándékosan hibát vétett az esküvői szertartás során. Mire a ravaszságra fény derült, Ulászló már stabilizálta uralmát, a rászedett királynénak tehetetlenül kellett végignéznie, ahogy kegyeltjeit sorra eltávolítják pozícióikból, miközben a király rendkívül megalázó és hosszadalmas procedúrát indított a frigy megsemmisítésére. VI. Sándor pápa 1500-ban kimondta Ulászló és Beatrix házasságának érvénytelenségét, miután pedig a királyné addigra felélte vagyonának nagy részét, úgy döntött, hazatér szülőföldjére.

A megalázott asszony élete utolsó éveit Ischia szigetén, illetve Nápolyban töltötte, és saját bukása után azt is végig kellett néznie, ahogy az itáliai háborúk során az Aragóniai-dinasztia hatalma is leáldozik a félszigeten. 1508. szeptember 23-án távozott az élők sorából.

Aragóniai Beatrixot kortársai rendkívül negatív színben tüntették fel, ennek nyomán pedig az egyébként rendkívül intelligens asszony mindmáig hatalomvágyó cselszövőként él a köztudatban. Bár a királynénak valóban voltak uralkodói ambíciói, és törekvéseiben számos esetben Mátyással is szembement, rossz megítélése mégis elsősorban arra vezethető vissza, hogy nem szült gyermeket a magyar történelem egyik legnagyobb formátumú uralkodójának – erről viszont nem ő, hanem a természet tehetett.

 

Forrás: http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1508_szeptember_23_aragoniai_beatrix_magyar_kiralyne_halala/

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.