Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2021.03.05

Nagy Lajos, a lovagkirály

nagylajos.jpg

Nagy Lajos ábrázolása a Képes Krónikában uralkodása idején készült

1326. március 5-én született Nagy Lajos, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Galícia, Lodoméria, Kumánia, Bulgária és Lengyelország királya, Salerno fejedelme és a szent Angyalhegyi javadalom ura. Apja a francia eredetű, nápolyi Anjou házból származó Károly Róbert volt, anyja Piast (Lokietek) Erzsébet lengyel királylány, Nagy Kázmér húga.

Károly Róbert az Árpádok fiúágon 1301-ben történt kihalása utáni trónharcokból került ki győztesen, 1308-ban választották királlyá és 1310-ben koronázták meg. Hatalmát még sokáig fenyegették a lázongó főurak, fia, Lajos azonban 1342. július 15-i trónra lépésekor már nyugodt, erős gazdasággal, jó külkapcsolatokkal bíró országot örökölt.

Lajost, aki hároméves korától volt trónörökös, 1338-ig Erdély hercege, 1342. július 21-én, 16 éves korában koronázták meg Székesfehérvárott. Gondos nevelést kapott, beszélt magyarul, latinul, olaszul, németül. Eszménye a lovagság volt, Szent László a példaképe, élete háborúkkal és lovagi tornákkal telt, szinte minden szomszédjával hadakozott, hadjáratait évente maga vezette.

armorial_de_l-europe_et_de_la_toison_d-or.jpg

Nagy Lajos lovagi tornaöltözete (Armorial de l'Europe et de Toison d'or, 1430-1461)

Uralkodása elején anyja befolyása érvényesült. 1346-ban a velenceiek által ostromlott Zára felmentésére indult, de vereséget szenvedett. Öccse, András nápolyi király meggyilkolását megbosszulandó, 1347-ben hadjáratot indított Nápoly ellen. Capuánál győzelmet aratott, elfoglalta Aversát és kivégeztette Durazzói Károlyt, de ezzel elvesztette az olaszok támogatását. Bevonult Nápolyba, felvette a Szicília és Jeruzsálem királya címeket, ám hazatérte után vezére, Lackfi István nem tudta megtartani a várost. Ezért 1350-ben ismét Nápoly ellen vonult, elfoglalta a királyságot, meg is sebesült Aversánál, de politikailag kudarcot vallott, 1351-ben kénytelen volt a pápa minden követelését teljesíteni.

1356-ban Velence ellen indult, s közben meghódította a dalmát városok egy részét, majd az 1358-as zárai békével visszaszerezte Dalmáciát. Támogatta a pápa itáliai háborúit, ezzel „az egyház főkapitánya” címet érdemelte ki – csapatai biztosították 1377-ben a Szentszék visszatérését Avignonból Rómába. 1365-1375 közti balkáni háborúinak célja hatalmának kiterjesztése és a katolikus hit propagálása volt az eretnek bogumilokkal szemben. Szerbia ellen hét hadjáratot vezetett, amíg Lázár fejedelem elismerte hűbérurának. Bosznia nyugati részét 1357-ben magyar uralom alá helyezte, a bosnyák bán is a vazallusa lett. Leverte a szerb király, a román vajda és a bolgár cár együttes felkelését, Vidint magyar bánsággá tette, majd hűbéres fejedelemséggé alakította. Bulgária és Moldva is hűbérese lett, Havasalföld fejedelmét területek átengedésével akarta a magyar koronához kötni, de háromszor is fegyverrel kellett fellépnie ellene.

1370-ben megörökölte Kázmér lengyel király trónját, perszonáluniót hozott létre. Új királyságát előbb lengyel anyjára, majd 1377-től Opuliai Lászlóra bízta. Kassai kiváltságlevele elismerte a lengyel rendek szabadságjogait, ők ennek fejében elfogadták a leányági örökösödést.

1372-ben lánya, Mária és Luxemburgi Zsigmond eljegyzése révén kibékült IV. Károly császárral, ám Velencével 1378-ban újabb háborút kezdett. A genovai hajóhad segítségével sikerült győznie és Velencét visszaszorítania. 1380-ban lányának örökösödése érdekében (Durazzói) Kis Károlyt segítette Nápoly trónjára. Négy háborút vívott a litvánokkal, Halicsot is fennhatósága alá vonta. 1375-ben először tört be a török Magyarországra, Lajos azonban nem ismerte fel a veszély nagyságát, s a segítségét kérő bizánci császárt sem támogatta.

nagy_lajos_gyozelme_a_torokok_felett-min.jpg

Lajos győzelme a törökök felett Bulgáriában 
(a Magyar Anjou-legendáriumból való kép)

1351-ben, a nápolyi kudarcok után kénytelen volt országgyűlést tartani. Megerősítette az 1222. évi Aranybullát, rendezte a nemesség jogait, kivéve a nemesi birtokok öröklésére vonatkozó cikkelyt. Lajos rendelkezése értelmében az örökös nélkül maradt hagyatékot negyedíziglen örökölheti az oldalági rokonság, ezután az a koronára száll. Ez az ősiségi törvény 1848-ig érvényben maradt. Ekkor vezette be a jobbágyok által a földesuraknak fizetendő kilencedet is. Egységesítette a nemesi kiváltságokat, mégis, alatta kezdett kiemelkedni az új arisztokrácia, amely uralkodása végén egyre nagyobb befolyást szerzett. Folytatta apja egyházpolitikáját, megtiltotta a pápai tizedszedést, s maga töltötte be az egyházi állásokat.

Lajos király támogatta a kulturális fejlődést, 1367-ben megalapította az első magyar egyetemet Pécs városában. Aachenben kápolnát alapított a magyar szentek tiszteletére. Hitbéli buzgalmában át akarta téríteni az ortodox szerbeket, majd 1360 körül kiűzte a zsidókat, a negatív gazdasági következmények miatt azonban 1365-ben engedélyezte visszatérésüket. Ő építtette ki a diósgyőri várat. Reformja során szabályozta az egyházi és a világi bíróságok hatáskörét, támogatta a városok önkormányzatát és gazdasági előjogokat adott nekik.

Lajos a Magyar Királyságot európai nagyhatalommá tette, visegrádi udvara Közép-Európa hatalmi központja volt. A három magyar tengerről szóló legenda azonban ábránd csupán, hisz Moldva nem tartozott a magyar királysághoz, Lengyelország pedig akkor nem ért a Balti-tengerig. Utolsó éveiben lepra jellegű betegsége ágyba kényszerítette. Halála előtt valamennyi országában elismertette leánya, Mária utódlási jogait, de a lengyelek másik lányát, Hedviget választották meg, akit Jagelló litván fejedelemmel házasítottak össze, s Jadviga néven ma is nemzeti szentjükként tisztelik. A magyar trónt Mária, majd annak férje, Luxemburgi Zsigmond örökölte. Lajos korának embere, inkább katona, mint politikus volt. Dinasztikus hatalmának kiterjesztése lebegett a szeme előtt, de saját vitézi teljesítményét még fontosabbnak tartotta, ezért életét is sokszor kockára tette. Alakját Arany János festette meg a Toldi-trilógiában.

10288211_cac5fc83c4b0090aeca409cc8ed54a8f_wm.jpg

I. Lajos felesége és lánya, Erzsébet és Mária királynők I. Lajos sírjánál

 

Forrás: https://cultura.hu/
A képek forrása: https://hu.wikipedia.org/

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.