Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2020.12.29

Szendrey Júlia élete

petofi_sandorne.jpg

Szendrey Júlia 1848-ban (Barabás Miklós litográfiája)

1829. december 29-én, Keszthelyen született Szendrey Júlia, Petőfi Sándor felesége. Apja, Szendrey Ignác gazdatiszt volt, előbb a Festetics-birtokon, a Rácz-birtokon, majd a Károlyi család erdődi uradalmában szolgált. 1838-1840 között Mezőberényben, a Wenckheim-kastélyban működő leánynevelő intézet tanulója volt, 1840-1844 között Pesten, a Lejtei-féle nevelőintézetben folytatta tanulmányait, ahová a jobb módú magyar nemesi családok járatták lányaikat. Ezután ismét a mezőberényi kastélyban működő leánynevelő intézet tanulója lett.

Júlia már kora ifjúságában sejteni engedte, hogy kivételes teremtés válik belőle. Már férjhez menetele előtt kitűnően zongorázott, beszélt idegen nyelveket és jól táncolt, ő mégis kerülte az embereket, és legboldogabbnak akkor érezte magát, ha zongorázhatott, vagy a fák árnyékában Heinrich Heine verseit és George Sand regényeit olvashatta. Unalmasnak találta a vidéki gazdaéletet.

138327e248d3821df5d39cb8742cc01c_1.jpg

Petőfi Sándor és Szendrey Júlia szobra Erdődön

1846. szeptember 8-án találkozott először az akkor már ismert és elismert alkotónak számító Petőfi Sándorral, Nagykárolyban. A költő 1846 augusztusában utazott egy körútra Szatmár és Máramaros megyébe, valamint Erdélybe. Nagykárolyi látogatása alatt az 1805-ben épült Arany Szarvas Fogadóban szállt meg. Úgy tartják, hogy e fogadó ablakából pillantotta meg először a parkban sétáló Szendrey Júliát, aki azonnal felkeltette a költő érdeklődését.

Szendrey Júlia éppen nagykárolyi barátnőjénél, Térey Marinál vendégeskedett. Az első személyes találkozásuk néhány nappal később, szeptember 8-án történt meg a Szarvas vendéglőben tartott megyebálon: egy rövid társalgás és tánc elég volt, hogy a lány az ekkor már elismert költő szívét teljesen elrabolja. A bál után Petőfi hamarosan fel is kereste a Térey család házát, hogy újra láthassa szerelmét. Az Arany Szarvas Fogadó épülete ma is áll, bár az 1850-es években átépítették, ehhez a terveket Ybl Miklós készítette. 

1280px-a_volt_arany_szarvas_fogado.jpg

Az Arany Szarvas Fogadó épülete 1848-ban

Petőfi Sándor hamarosan szerelmet vallott Szendrey Júliának, aki eleinte bizonytalan volt az érzelmeiben, ám felelősséget érzett a költő vallomása miatt – erről tanúskodnak naplófeljegyzései. Bár a kapcsolatot Szendrey Júlia apja eleinte ellenezte, mivel a lányának egy módosabb férfit szánt, végül elfogadta lánya választását, így a fiatalok egy évvel később Erdődön össze is házasodtak.

16.-puspoki-palota-kapolnaja.jpg

Az oltár, amely előtt hűséget esküdtek egymásnak, 
ma a szatmári püspöki palota kápolnájában található.

További érdekesség, hogy Petőfi nemcsak Szendrey Júliával ismerkedett meg akkor Nagykárolyban, a fogadóban ismerkedett meg világutazó Teleki Sándor gróffal is, aki a barátja lett. Ő volt az, aki felajánlotta a fiatal házaspárnak azt is, hogy töltsék nászútjukat koltói kastélyában.

Szendrey Júlia nemcsak Petőfi múzsája volt, de maga is költőként, íróként és műfordítóként tevékenykedett. Különcnek számított a kortársai között, hiszen időnként nadrágot hordott, szivarozott, és a haját is rövidre vágatta. Sokat segített férjének, támogatta őt a forradalomban, és ő varrta meg az első kokárdát is Petőfi számára.

Egyetlen fiuk, Petőfi Zoltán 1848. december 15-én született meg. Júlia sokáig kereste férjét annak eltűnése után: Kolozsvárra, Erdődre és Székelyudvarhelyre is elutazott, majd Törökországba készült, ám útlevélkérelmét elutasították. Később azzal került a nyilvánosság kereszttüzébe, hogy 1850. július 21-én Horvát Árpád történésszel kötött házasságot. Ezt az eseményt a lapok elég későn és pár hideg szóban, illetve gúnnyal említették, Arany János ennek hatására írta meg „A honvéd özvegye című versét.

Az ötvenes évek elején Szendrey Júlia visszatért az íráshoz, és bár számos verset közölt, s naplót is vezetett, elsősorban mint műfordító alkotott jelentőset; nevéhez fűződik Hans Christian Andersen számos híres meséjének (pl. A rendíthetetlen ólomkatona, A császár új ruhája) magyarra fordítása. 

1544212679-rcw6fkivz_md.jpg

Szendrey Júlia életnagyságú szobra Koppenhágában

Júlia második házassága az 1860-as évek közepére teljesen megromlott. 1867-ben különköltözött férjétől, majd 1868. szeptember 6-án hosszú szenvedés után rákban meghalt.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.