Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2021.01.14

Várandós asszonyként védte Munkács várát

20200218zrinyi-ilona.jpg

Zrínyi Ilona az ozalyi várban született 1649-ben, IV. Zrínyi Péter bán és Frangepán Anna Katalin első gyermekeként. Kitűnő neveltetést kapott: négy nyelven (horvátul, magyarul, olaszul, franciául) beszélt, választékos stílusban. A fennmaradt írásos dokumentumok szerint a magas és karcsú Ilonának „gyenge, kicsiny, szép arca” volt, miközben a „nőiesség rovására férfias bátorság lakozott benne”.
Egyik kedvenc olvasmánya a Szigeti veszedelem volt, és bár otthon horvátul beszéltek, magyar tudását többek között ezzel a könyvvel is fejlesztette.
A Zrínyi család otthonában a politika állandó beszédtémának bizonyult, és a bécsi udvar is figyelemmel kísérte a Drávától az Adriai-tenger partjáig húzódó, országrésznyi birtokot, ahol Zrínyi Miklós modern gazdaságot teremtett. Ilona családja élénk kereskedelmet folytatott Velencével és több itáliai várossal, hajóik fát, gabonát és marhákat szállítottak.
A fiatal lány gyakran vendégeskedett nagybátyjánál Csáktornyán, ahol szívesen töltötte idejét a könyvtárban, a latin, olasz, német, francia és magyar nyelveken írt könyveket bújva. Bár örömét lelte a kert művelésében, a lekvárfőzésben, épp úgy jeleskedett a halászatban, a kardforgatásban vagy a solymászatban. Ügyesen készített virágokból és füvekből gyógyvizeket orvosság gyanánt. A női foglalatosságok mellett nem állt távol tőle a harctéri élet sem. A csáktornyai birtokon számos alkalommal találkozott karóban száradó török fejekkel és a nyertes csatákban hadizsákmányként begyűjtött véres zászlókkal. De mindez nem riasztotta meg.
Szépsége, gazdagsága és rangja korának egyik legkelendőbb menyasszonyjelöltjévé tette, édesanyja azonban nemcsak a vagyonát kívánta gyarapítani, hanem politikai céljai megvalósítására is törekedett leánya házasságkötésével. Így esett a választása I. Rákóczi Ferencre, a Habsburg-ellenes összeesküvéshez és a törökök kiűzéséhez pont kapóra jött volna a híres Rákóczi-vagyon. A két fiatal 1665-ben találkozott először a trencséni hévizeknél, ahol a díszes öltözetű sápadt fiatalember azonnal beleszeretett Ilonába. A politikai szempontból is nagy horderejű menyegzőt 1666. március 1-jén tartották meg a zborai kastélyban.

20200218i-rakoczi-ferenc.jpg
Az ifjú pár az esküvő után a sárospataki birtokra költözött, ahol a feleség nemcsak bőkezű nászajándékot, hanem meghökkentően nagy udvartartást is kapott. A törökök eközben állandóan támadták az országot, és a háttérben egyre szövevényesebb szálak fonódtak össze annak érdekében, hogy a magyarok kiszabaduljanak az osztrák járomból. Ebbe néhány hónappal az esküvő után maga I Rákóczi Ferenc is bekapcsolódott.
A várva várt utód 1667 októberében született meg, néhány nappal később azonban meghalt. Az ezt követő vészterhes hónapok miatt szóba sem jöhetett egy újabb terhesség, hiszen I. Lipót fülébe jutott, hogy az ország legfőbb méltóságai fel akarnak ellene lázadni, méghozzá francia segítséggel.
Zrínyi Péter a császár bocsánatáért esedezett, és ha Rákóczinak erről tudomása lett volna, feltehetően nem indít hadjáratot az udvar ellen. A csapdába esett férfit édesanyja, a hithű Báthory Zsófia mentette meg a kivégzéstől, aki óriási összegű kártérítést fizetett I. Lipótnak a fia életéért cserébe.
1671 áprilisában az összeesküvés három fő vádlottját, Zrínyi Pétert, Frangepán Ferencet és Nádasdy Ferencet lefejezték. Ilona  minden igyekezetével igyekezett elhessegetni magától a fájó emlékeket, és  új életének szentelte minden figyelmét. Egy évvel később életet adott második gyermekének, Rákóczi Julianna Borbálának.
Öccse születésére újabb négy esztendőt várt a család, a kis Ferenc (II. Rákóczi Ferenc) 1676. március 27-én született meg Borsiban. A fiúgyermek megérkezésének édesapja azonban nem örülhetett sokáig, mert  július 8-án váratlanul meghalt. Mint császárhű alattvaló, végrendeletében I. Lipót különös gondoskodását kérte a gyermekei számára.
Zrínyi Ilonára ezután nehéz évek vártak volna, ám a bécsi udvar nem számolt a gyászoló özvegy határozottságával és meglepő bátorságával, aki férje halála után azonnal gyámként lépett fel, csecsemő fia helyett elfoglalta sáros megye főispáni tisztjét, és egyben a várak (többek között Regéc, Sárospatak, Munkács) parancsnoka és a birtokok igazgatója lett. Ez azt  jelentette, hogy Ilona kezelésében maradt a hatalmas Rákóczi-vagyon. Az asszony gyermekeivel a család egyik központi birtokára, Munkácsra költözött.

51247700_1607950217.png

20200218thokoly-imre.jpg

Itt igen hamar megromlott a viszonya anyósával, akivel korábban is nagyon nehezen találták meg a közös hangot. Ekkor találkozott a nála 8 évvel fiatalabb Thököly Imrével, akit többen csak a „kuruc királynak" hívtak, és 1682-ben házasságot kötött vele. Zrínyi Ilona úgy érezte, hogy második férje miatt a Habsburg-ellenes kurucok oldalára kell állnia. Családja elpusztításáért is gyűlölte a császárt. Thököly csapatai azonban egy évvel később, Bécs sikertelen ostroma után állandó visszavonulásra kényszerültek. Többen átálltak a császáriak oldalára, és Ilona férjét lassan nemcsak a szerencséje, de a Porta barátsága is elhagyta. 1685 végén Thököly török fogságba esett, a regéci várba bevonult a császári katonaság, Zrínyi Ilona pedig elveszítette a vagyonát.

A fejedelemasszonynak egyetlen vára és menedéke maradt: Munkács. November 21-én Eugenio Caprara tábornagy felszólította a vár átadására, de süket fülekre talált. Ilona felkészült az erőd védelmére, és mindvégig abban bízott, hogy Thököly felmentő csapatai az ígéret szerint megérkeznek. Végül több mint két évig védte rendületlenül a várat. A császári tábornagy eleinte úgy gondolta, hogy egy asszony parancsnoksága alatt álló várral könnyen el tud bánni, de óriásit tévedett. Az ostromot egy itáliai zsoldosvezérre, Antonio Caraffa tábornokra bízta, aki minden erőfeszítése ellenére sem boldogult. Ebben döntő szerepet játszott Ilona bölcs előrelátása, rendkívüli diplomáciai képességei, stratégiai gondolkodása és éles esze.

munkacsi-var.jpg
A fejedelemasszony két évig, egészen 1688. január 15-éig tartotta a várat a császáriakkal szemben. Az ostrom kezdetekor várandós is volt, ám a megszületett gyermek igen fiatalon elhunyt. A vár védői Zrínyi Ilonának köszönhetően amnesztiát kaptak, aki még azt is elérte, hogy a Rákóczi-vagyon gyermekei nevén maradjon. A bátor asszony az alku részeként családjával együtt Bécsbe utazott, ahol azonban már a kapuknál szertefoszlott a teljes szabadság ígérete. I. Lipót fenntartotta magának a jogot, hogy ő az árvák gyámja, ezért azonnal elvette tőle gyermekeit.
Két év múlva azonban ismét fordult a kocka, mert Thököly csapatai fogságba ejtették Donat Johann Heissler von Heitersheim császári hadvezért, akit 1692 januárjában ügyesen „kicseréltek" Zrínyi Ilonával. Férjével elhagyták az országot, és  Pozserovácon telepedtek le, ahol szerény körülmények között éltek. Az egykori várúrnő többé nem gondolhatott a vagyonra, csillogásra és jólétre. Az anyagi gondoknál azonban jobban fájt neki, hogy soha többé nem láthatta a gyermekeit. Osztozva Thököly törökországi száműzetésében, a kis-ázsiai Nikomédiában halt meg 1703. február 18-án. Tudását, felkészültségét, modorát és szépségét egész Európa csodálta.

Forrás: https://www.origo.hu/tudomany/20200218-egyszerre-volt-szereto-feleseg-anya-es-politikus-zrinyi-ilona.html

A képek forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/Zr%C3%ADnyi_Ilona

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.