Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2021.02.18

Zrinyi Ilona és Thököly Imre kapcsolata

onpaste.20210218-182015.jpg

A francia királytól, XIV. Lajostól származik a jelző: Európa legbátrabb asszonya. És ezzel a jelzővel Zrinyi Ilonát illette. Bátorság és derű, ezek voltak legfőbb jellemvonásai. Életének minden megpróbáltatását nagy lelki derűvel viselte, márpedig megpróbáltatásból kijutott neki bőven. A horvátországi Ozalj várában született, 1643-ban, és itt élt 20 éves koráig. A Zrinyi család nagy történelmi hagyományokkal rendelkezett: ősük volt Szigetvár hős védője, Ilona apja Zrinyi Péter, akit a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvételéért később halálra ítéltek, a költő, Zrinyi Miklós öccse volt.

Az anya, Frangepán Katalin, ugyancsak nagy múltú család sarja, korának művelt, érdekes egyéniségű asszonya volt. A család hatalmas birtokán korszerűen gazdálkodott, nagy kereskedelmi forgalmat bonyolított le Velencével, beszélt horvát, magyar és olasz nyelven. Leányát nem babusgatva, hanem fiúsan nevelte: a szervezésen, gazdálkodáson kívül, mely tudásnak aztán jövendő élete során nagy hasznát vette, Ilona értett például a füvekkel való gyógyításhoz is. Beszélt a horvát mellett magyarul, latinul, németül, és feltehetően tudott dalmátul és olaszul is. Elsajátította természetesen a női tudományokat, a sütés-főzést, és a hímzésben is jeleskedett. Sokat lovagolt, és jól bánt az íjjal. Szeretett olvasni, örömmel tanulmányozta költő nagybátyjának műveit, de a hadtudományokkal és vallásos irodalommal is foglalkozott.

onpaste.20210218-181824.jpg

Az eladósorba került grófkisasszonynak méltó férjet keresett a család, így esett a választásuk I. Rákóczi Ferencre. A Délvidék és a Felvidék két leggazdagabb családja készült egyesülni a fiatalok révén, akik először az egymásnak küldött arcképek révén ismerkedtek meg egymással. Az esküvőre csaknem egy évet kellett várni, az egyik ok Zrinyi Miklós tragikus halálesete volt, majd nagy pompával mégis sor került rá Zboró, vagy más néven Makovica várában, a Felvidéken. Az anyós, Báthory Zsófia így írt a meghívóban: „az mi elsőszülöttünknek, szerelmes fiunk, Rákóczy Ferenc, Erdélynek választott fejedelme, Magyarország részeinek ura, a székelyek ispánja… anyai javallásomból jegyzette el magának az méltóságos és nagyságos gróf Zrinyi Péter horvátoszági bán uram szerelmes hajadon leányát…”

Munkácson ismerkedett meg anyós és meny egymással, itt kezdődött a két asszony vitákat és ellenszenvet nem nélkülöző kapcsolata. Báthory Zsófia féltette egyetlen fiát, és joggal, mert hamarosan lelepleződött az az összeesküvés, melybe a Zrinyi rokonság belevonta őt. Börtön és kivégzés, a Zrinyi birtokok elkobzása után egyedül Rákóczi Ferenc maradt életben a résztvevők közül, anyja közbenjárására, 300 000 aranyforint váltságdíjért. Első gyermekük halálát csaknem 5 évig nem követte gyermekáldás, majd megszületett Julianna, négy évre rá pedig, a Borsi kastélyban világra jött a „drága gyöngynek, édes kincsnek” nevezett Ferenc. A megpróbáltatások nagyja azonban csak ezután jött: pár hónap múlva valamilyen ismeretlen betegség következtében meghalt I. Rákóczi Ferenc. Elképzelhető, hogy nem ok nélkül gyanakodtak a kortársak mérgezésre. Az özvegy hihetetlen akaratereje és diplomáciája révén - jó kapcsolatban volt Lipót császárral - elérte, hogy ő legyen a gyermekek gyámja, s a Rákóczi-birtokok ura.

thokoly_imre_portre.jpg

Hamarosan feltűnt az életében egy figyelemreméltó fiatalember, Thököly Imre. A Thököly család származása korántsem volt olyan előkelő, csak az 1500-as évek végén kaptak nemességet: a dédapa még bor- és marhakereskedésből alapozta meg vagyonukat. Az apa egy előnyös házasság révén hamarosan a Felvidék leggazdagabb földesura lett, akit azonban jószágvesztésre ítélnek a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvételért. Az elárvult fiút, mert édesanyját még két éves korában elvesztette, Erdélybe menekítik, ahol Apafi Mihály fejedelem, illetve annak kancellárja, Teleki Mihály vette pártfogásába. Bár magyarországi birtokait elvesztette, Erdélyben nagy uradalmakat örökölt. Tanult ember, kiváló szervező és hadvezér vált belőle. Időközben újra izzani kezdett a Felvidéken a Habsburg uralom elleni felkelés parazsa: a kuruc katonák vezetőjüknek a 21 éves Thököly Imrét választották. Zrinyi Ilona 33 éves, még mindig feltűnően szép asszony, amikor megismerkedik a nála 8 évvel fiatalabb kuruc vezérrel. A magas, kellemes külsejű férfi egy év múlva levélben vallja meg szerelmét: „Talán én is rövid nap az szent békesség meglétével személy szerint Nagyságodnak udvarolhatok.” Szerelmüket Báthory Zsófia, az anyós mindenáron igyekezett megakadályozni, a fiatal özvegy azonban nagyratörő terveinek megvalósulását is várta Thökölytől, akinek felemelkedőben volt a csillaga. Egyes források szerint Munkácson történt az esküvő, mások szerint a regéci várban.

Mi szól Regéc mellett? Az, hogy a gyönyörű környezetben fekvő, ámde nehezen megközelíthető vár lakályos volt, ugyanakkor menedékként is szolgált. Sárospatakról egy nap alatt el lehetett érni. A fennmaradt írások szerint gazdasági központként is működött, valamint az anyagi javak őrzésére is alkalmas hely volt: itt helyezték el Zrinyi Ilona, majd Thököly Imre vagyontárgyait is. Egy 1678-ból fennmaradt inventárium említi, hogy fontos iratokat is őriztek egy kőboltozatos helyiségben. Milyen lehetett ez a kézfogó? Sajnos adataink nincsenek róla.

Rákóczi a következőket írja a „Vallomások” című visszaemlékezésében, a hely említése nélkül. „Anyámnak a lutheránus felekezethez tartozó Thököly Imre gróffal kötött második házasságáról is alig tartottam meg emlékezetemben valamit az ünnepi lakomákon kívül, melyeket nemzeti szokás szerint ünnepies szertartással, de mégis nagy evéssel-ivással, és pazar fénnyel tartottak meg.” A fantáziánkat azonban éppen az anyós, Báthory Zsófia és II. Rákóczi György Gyulafehérváron tartott esküvőjének leírása mozdíthatja meg. A szertartás utáni ünnepi lakoma délután két óra körül kezdődött. Két teremben terítettek, az elsőben a fejedelmi család számára 18, a másikban a vendégeknek 20 asztalon. A lengyel követ elismeréssel írt a zöld színű selyem asztalterítőkről, az aranyozott serlegekről és a kristálypoharakról. A lakoma 10 fogásból állt: minden fogást az udvarmester jelentett be trombitaszó és dobpergés kíséretében.

Milyen ételeket szolgálhattak fel? A főúri konyhákon, Thököly Imrénél is, több szakács dolgozott: külön személy készítette a sülteket, a pástétomokat, tésztákat. Ebből az időből már fennmaradtak szakácskönyvek, ételleírások is. Egy vacsora menüje így hangzott:

- vereskáposzta tehénhússal

- tehénhús tormával, petrezselyemmel

- borjúhús tisztaborssal

- kappan vagdalva,

- kappan törött lével

- borjúláb rántva

- borjúfő

- nyúlcímer sütve

- nyúl fekete lével

- vadhúsokból készült fogások.

A sültekhez számtalan fűszeres mártást tálaltak, de ezeket gyümölcsökkel, mazsolával, fügével, dióval és mandulával is ízesítették. Az édességek között a marcipán mellett szerepeltek töltött ostyák, rózsavizes desszertek, fehérboros tésztában sült gyümölcsök.

A tortacsodák között említik, hogy egy 1702-ben megtartott esküvőre elkészítették a fogarasi vár mását (Székely Ádám és Bánffy Anna esküvője volt ez) és mai ízlésünknek kissé furcsa módon, élő apróhalak úsztak a vár vizesárkában…

Körte, alma, citrom, narancs, gránátalma díszelgett az asztalokon, marcipános édességeket szolgáltak fel, a fejedelmek asztalán pedig a csaknem mennyezetig érő cukrászcsoda magasodott.

Az ajándékokat másnap adták át: ötvösremekeket, díszfegyvereket, csodás ruhaanyagokat, ékszereket.

5348483_orig.jpg

A kép csak illusztráció.

Térjünk azonban vissza Zrinyi Ilona és Thököly Imre esküvőjéhez. II. Rákóczi Ferenc soha nem tudta elfogadni édesanyja választását, mostohaapját hozományvadásznak tartotta, aki csak színlelte a szerelmet. A nagyságos fejedelem így emlékszik vissza emlékirataiban: „Nagy lelkeken is erőt vesz a szerelem hatalma.” Még súlyosabb mondatokat is leír: „…akár véletlenül, akár a Te rendelésed szerint történt a dolog, Uram… anyánk, a te szolgáló leányod, férjének személyében kígyót fogadott ágyába.” Sőt, még azt a sosem bizonyított legendát is felemlegette, mely szerint mostohaapja a halálát akarta. „Hogy engem, házam utolsó sarját láb alól eltéve és megtartva magának az örökös jogon házamat illető várakat és erősségeket, Magyarországot és a magyar koronát (melyre vágyott) megnyerje és megtartsa.”

Mindössze hat éves volt Rákóczi anyja újabb házasságkötésekor, és 3 évig élt mostohaapja közelében. Az elején még vidáman szüreteltek, karácsonyoztak, farsangoztak, de a hamarosan meginduló hadjáratok mindent megváltoztattak. A gyermeket Thököly magával vitte, hogy megismerje a katonaéletet, akinek azonban ez hatalmas megpróbáltatást, soha el nem felejtett szenvedést jelentett. A gyermektelen és árván felnőtt Thökölynek nem sok elképzelése lehetett a családi életről: a kemény katona még végső tervként, mikor már hatalma meggyengült, a törökhöz is magával akart vinni túszként. Zrinyi Ilona azonban ezt már nem hagyta, és a fiú ezután többé nem találkozott mostohaapjával. Innen táplálkozhatott hát az ellenszenv, mert amúgy sorsuk és céljaik annyira hasonlítottak egymásra. Thököly másként élte meg kapcsolatukat, mert végrendeletében sokkal jobb szívvel ír mostohafiáról: „Méltóságos Felső-Vadászi Rákóczi Ferenc fejedelemnek, eddig is hozzám való relatiójához képest, amennyiben édesanyját feleségül vévén el, kezem alatt nevelkedett egy darab ideig, ebben a bújdosó állapotomban sok jóakarjával élvén, velem való jótétjéért… minden jussomat ő kegyelmére legálom…”

Zrinyi Ilona szerelmes asszonyként élte meg az együtt töltött három évet, bár szomorúság is beárnyékolta boldogságát: közös gyermekük halála. Az pedig, hogy férje később kiváltotta őt a bécsi rabságból, ő pedig csatlakozott hozzá a száműzetésben, mindkettejük érzelmeinek valódiságát jelzi. Korabeli török forrás így emlékezik meg utolsó együtt töltött éveikről: 1701. szeptember 24-én éjszaka érkeztek meg, alig 100 főt számláló kíséretükkel hajón Isztambulból. A festői tengerparton létrehozott települést „Virágok mezejének” nevezték el. „Ezernyi virág tarkállott a réten, és finom kakukkfűillat érződött a levegőben. Vadnyulak ugrándoztak a zöld fűben, pisztrángok úsztak a patakokban. Mindnyájunk szívébe visszatért az életkedv. Urunk csináltatott magának egy kerekes széket, melyet két ló húzott. (A térdét fájlalta, gyakran nem tudott járni. Zrinyi Ilona saját készítésű főzetekkel próbálta gyógyítani.) Gyakran eljárt vadászni, és elejtett fácánnal, erdei szalonkával tért haza. Asszonyunk az óriás hárs alatt olvasgatott, és várta a kedvező híreket fiától.”

Másfél év elteltével Európa legerősebb asszonyát elszólította a halál. Thököly betegen feküdt akkor is, így felesége temetéséről a francia diplomácia gondoskodott. Mivel katolikus volt, a jezsuiták isztambuli Szent Benedek kolostorában temették el. 32 év múlva ide temették a fiát, II. Rákóczi Ferencet is. Mint tudjuk, egymás mellett nyugszanak immár hazahozataluk után is, a kassai dómban. Thököly Imrét a nikodémiai örmény temetőben helyezték el. Innen hozták haza hamvait 1906-ban, és először a budapesti Deák-téri templomban ravatalozták föl, majd szülőhelyén, Késmárkon temették el az evangélikus templomban. A törökországi Izmit-ben emlékház és tábla őrzi a száműzetésben rövid időre még újra egymásra találó Zrinyi Ilona és Thököly Imre emlékét.

kocaeli-macar-kralicesi-ilona-zrinyi-olumunun-3-7017899_o.jpgkocaeli-macar-kralicesi-ilona-zrinyi-olumunun-4-7017899_o.jpgA Kocaeli-i Thököly Imre Baráti Társaság márványlapos szikla emlékművet állíttatott a magyar fejedelem és felesége feltételezett nikodémiai (Izmit) lakhelyén, az ún. „Virágok Mezején”. A korabeli településnek ma már nincs nyoma.

 

Forrás: http://abauj.info/wp-content/uploads/2016/08/regec-dr-lovasz-emee-zrinyi-ilona.pdf

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.