Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2022.01.27

A marathóni csata

A Kr.e. V-VI. században az ókori világ két legjelentősebb népe a perzsa és a görög volt. A háború közötttük éppen ezért elkerülhetetlen volt. Ráadásul a görögök (iónok) lakta kis-ázsiai partokat könnyedén meg is szerezték maguknak a perzsák.

A görög-perzsa háborúk Kr.e. az V. század elején kezdődtek és majd fél évszázadon keresztül tartottak. A harcok végeredménye pedig mindenkit meglepett, ugyanis a népesebb, nagyobb és elvben erősebb Perzsa Birodalom szenvedett óriási vereséget. Ám ha jobban végiggondoljuk nem is olyan érthetetlen mindez. A görög falanx harcmodor, a hoplita gyalogság ütőképessége, valamint a tehetséges görög vezetők hatékonysága szinte példa nélkülinek számított ebben a korszakban.

Dareiosz perzsa király az első hadjáratot Kr.e. 492-ben indította. A perzsák egyidejűleg szárazföldi és tengeri támadást is terveztek. A szárazföldi sereget a trák törzsek által lakott területeken több támadás érte, a flottát pedig egy hatalmas vihar tizedelte meg.

Kr.e. 490-ben Dareiosz, az újabb támadás előtt, követeket küldött a görög poliszokba földet és vizet, azaz behódolást követelve. Egyértelmű elutasítást csak Athéntól és Spártától kaptak. A többi városállam behódolt.

A hatalmas perzsa flotta Naxos érintésével 600 hajóval indult el Euboia szigete és Attika partjai felé. A perzsák ezúttal nagyon körültekintőek voltak, mivel görög tanácsadót is vittek magukkal, aki nem más volt, mint az Athént Kr.e. 560-527 között irányító Peiszisztrátosz elűzött fia, a bosszúra vágyó és ezért árulóvá lett Hippiasz.

Kr.e. 490. szeptember 9-én megkezdődött a marathóni csata. Miltiadész volt a görög hadak  főparancsnoka és támadtak. A csatában a főerő nem középen, hanem a szárnyakon helyezkedett el. A közelharc során hátrálást színleltek, majd az előretörő perzsákat a szárnyak bekerítették. A korabeli világot megdöbbentő óriási görög győzelem hírét futva vitte egy katona a 42 km-re fekvő Athénba. A csata során 6400 perzsa, és mindössze 200 athéni katona vesztette életét.

A perzsa flotta ezután megkerülve Attikát délen,  Phaléronnál kísérelte meg a partraszállást, de a görög had erőltetett menetben addigra szintén odaért. Így a perzsák letettek szándékukról és inkább a hazatérést választották. Az események egyik érdekessége, hogy a spártai sereg késve ért a csatába, mert éppen ünnepeltek valamit.

Miltiadész egy ideig a Hellász ünnepelt hőse lett, még Themisztoklész is féltékeny volt sikereire. Ám dicsősége hamar feledésbe merült, ugyanis a perzsákat segítő Parosz sziget elleni hadjárata sikertelenül végződött, emiatt pedig árulással vádolták meg. A pénzbírságot (50 talentum) nem tudta kifizetni, s az adósok börtönébe került, ahol Kr.e. 489-ben meghalt.

Marathónnál Athén hatalmas diadalt aratott. Ám készülnie kellett a perzsák következő, legnagyobb támadására. A sorrendben harmadik nagy perzsa invázióra végül Kr.e.480-ban került sor, és olyan hősies küzdelmeket hozott, mint a thermopülai csata. A plataiai ütközet végül Kr.e. 479-ben mindent eldöntő görög győzelemmel zárult és véget vetett a további perzsa hadjáratoknak.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Utwosm olwlvu

Axyfhd, 2022.05.05 22:45

viagra order - <a href="https://bestusasild.com/">sildenafil for men</a> generic sildenafil