Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2021.03.30

A szerelem istennőjének hónapja

1280px-sandro_botticelli_-_la_nascita_di_venere_-_google_art_project_-_edited.jpg

Ha a márciust Marsnak, a háború istenének szentelték, méltányos volt, hogy a rákövetkező hónapot Mars kedvesének, Venus istenasszonynak dedikálják, annál is inkább, mert a naptárt reformáló Iulius Caesar családjának ősanyját tisztelte a szerelem istennőjében. Venus mellékneve „aprilis” volt. Ez a szó az „aperire”, „megnyitni” (tulajdonképpen ad-parire) igéből ered, és eredetileg a szülési aktusra vonatkozott ez a „megnyitás”. Mint naptári fogalmat úgy magyarázták, hogy az e hónap első napján hivatalba lépett konzulok, akikről aztán magát az esztendőt is elnevezték, „Aperilis” vagy „Aprilis” elsején nyitották meg hivatali évüket.

Hogy a szülést előmozdító s a tavasz újjászületését jelképező Venus napjából, az április elsejéből hogyan lett a Bolondok napja, arra nézve igen több megfejtés is létezik, ám egyik sem túl meggyőző. Tudjuk, hogy különböző neveket visel ez a nap. Angliában „All fools Day” („minden bolondok napja”), Franciaországban „poisson d'Avril” (áprilisi hal), Olaszországban hasonlóan „il pesce d'aprile”, Németországban „Narrentag” a neve.

Szláv területen az újabb időkig ismeretlen volt ez a népszokás, és nálunk is nemrég honosodott meg. Az érdekes az, hogy Németországban is csak 1631 óta ismerik. Ha nem lennének bizonyos naptári nehézségek, leginkább az óitáliai Saturnaliákból származó középkori „Bolondünnep”-re lehetne visszavezetni, amelyet a középkorban „festa stultorum” vagy „follorum” néven emlegettek. A baj csak az, hogy ezt a napot, amelynek első nyomát a XII. században fedezzük fel, nem április elsején, hanem december 28-án (Aprószentek ünnepén) vagy pedig újév napján ülték meg. Egyébként lehet találni összefüggéseket a két népszokás között. Hiszen a bolondünnepen a diákok gyerekapátokat, gyerekpüspököket és gyerekpápát választottak, akik a templomokban rendszeres liturgikus szolgálatot végeztek és körmeneteket tartottak. Az ünnep mind szabadosabb formát öltött, mind durvább szövegű dallamokat énekeltek hozzá, sőt már erősen elfajzott táncokban is megnyilvánult. Miután egy időben már nemcsak a gyerekek, hanem az alsóbb szerpapok is részt vettek ezeken a bolondériákon, külön nevet is kapott az ünnep: „festum hypodiaconorum”. A pápák, a püspökök, a francia és a spanyol zsinatok a XIII. századtól tiltották ezt a vallást gyalázó szokást, amely azonban továbbra is fennmaradt, főként francia földön, úgyhogy a Sorbonne-nak még 1544-ben újabb tiltó rendszabályokat kellett kibocsátania, sőt még a dijoni parlament is foglalkozott vele 1552-ben.

stacy-flannery-feastoffools.jpg

Ismétlem, nem lehet tudni, van-e kapcsolat az újévi és az április elsejei bolondnap között. Mindenesetre feltűnő, hogy az utolsó franciaországi tilalmakkal kb. egy időben, 1538-ban jelentkezik német földön egy furcsa népszokás, amely talán átmenetet jelenthetett a kétféle bolondnap között. A mondott évben ugyanis az augsburgi országgyűlés április elsejére nagy valutarendezést tűzött ki: ekkor kellett volna a nagyon elértéktelenedett pénzeket új, értékesebb pénzekre lecserélni. Erre a napra óriási spekulációkat akartak a bennfentesek végrehajtani. Ám az április elsejei valutareform elmaradt, a spekulánsok pedig alaposan ráfizettek manipulációikra, és közröhej tárgyává lettek. Ettől kezdve emlegették német területen április elsejét „az elbolondítás napjáként”.

Az áprilisi tréfa persze nem mindig sikerül jól. Éppen Magyarországról van egy 1891-i adatunk, amikor is az idétlen vicc tragikus következményekkel járt. Valamelyik magyar vidéki városban két nő, az anya és leánya, öngyilkossá lett, mert egyik ismerősük április elsején levelet írt nekik Budapestről, hogy az ott katonai szolgálatot teljesítő fia, illetve bátyja, haditörvényszék elé került. A törvényszék halálra ítélte a fiút, éspedig azért, mert – lekopott a cipősarka!

Ennél már istenesebb a magyar gazdának az a régi előírása, hogy méheit április elsején vagy pedig április első hetében, lehetőleg szerdai vagy csütörtöki napon eressze ki első röptükre, mert így lesznek méhecskéi abban az esztendőben szorgalmasok, kövérek és elevenek.

 

Forrás: Supka György: Kalandozás a kalendáriumban és más érdekességek. Helikon Kiadó, Budapest, 1984.

Képek: 1. Sandro Botticelli - Vénusz születése, 2. Stacy Flannery - Bolondok napja

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.