Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2020.12.28

Év végi költekezés - a decemberi vásárt is a rómaiak találták fel

onpaste.20201216-134334.jpg

Róma egyetlen nagy bolttá változott 

A decemberi (karácsonyi) vásár az ókori Rómában is hagyománynak számított. A Római Birodalom fővárosa már akkor igazi világváros volt: a Földközi-tenger térségének minden tájáról, sőt távolabbi vidékekről is ellenállhatatlanul vonzotta magához az árukat és embereket. Mint a városban élők többsége, a rómaiak is a kereskedőkre voltak utalva az életvitelükhöz szükséges ételek, ruhák és egyéb áruk tekintetében.

Az ókorból fennmaradt tárgyi és írásos emlékek egyaránt virágzó kiskereskedelemről számolnak be, az idelátogató számára a római utcakép legfeltűnőbb eleme a vásárlók és árusok hatalmas száma lehetett. A kereskedők elözönlötték a város forgalmasabb utcáit. A kis üzletek és műhelyek telezsúfolták a főútvonalakat, és átnyúltak a kisebb utcákra és oszlopsorokra is. A költő Martialis meg is jegyezte, hogy – amíg Domitianus császár nem korlátozta e tevékenységet – Róma egyetlen hatalmas boltra emlékeztetett. A számító kereskedők házhoz is jöttek értékes portékájukkal. Ovidius kellemetlennek találta ezt a szokásukat, mert szinte kizárólag akkor tudtak jönni, amikor a nőknek vásárolni támadt kedvük, és esdekelni kezdtek, hogy borítsák el őket ajándékokkal tetőtől talpig.

onpaste.20201216-134713.jpg

A római hölgyek ilyenkor elvárták a drága ajándékokat

A már Európa-szerte elterjedt karácsonyi vásárok valószínűleg német földön lettek először népszerűek, ám a decemberi vásár már az ókori Rómában is hagyománynak számított. A hónap végén ülték meg a Szaturnus tiszteletére rendezett szaturnáliát; az év ezen szakaszát Catullus is „napjaink legjavának” nevezte. A téli napforduló idején, az őszi vetés befejezésekor kezdődött ez az ünnep – a hagyomány szerint a Szaturnusz uralkodása alatti boldog aranykor emlékezetét erősítette.

saturnalia.png

A szaturnália alkalmával nagy lakomákat rendeztek

Eredete Görögországon át Mezopotámiába nyúlik vissza. A sötétség felerősítette az emberek félelmét a haláltól, és ezen úgy próbáltak meg felülkerekedni, hogy nagy lakomákkal, ivászatokkal, tánccal, zenével ünnepeltek. Egyes munkák tiltva voltak, és megajándékozták a szolgákat. A házakat feldíszítették örökzöld borostyánnal. Ugyanis a lombhullató fák eddigre már elvesztették leveleiket, ezért örökzöld ágakat hordtak be a házaikba, ezzel a varázslattal akarták biztosítani évelő növényeik védelmét tavaszig.

Tóga helyett ilyenkor kényelmesebb viseletet öltöttek magukra az emberek, ettek-ittak, amennyi beléjük fért, a barátok ajándékokat váltottak egymással, és még a rabszolgákat is lazább gyeplőre eresztették. Az ajándék legtöbbször egy sigilla, azaz kis cserépfigura volt. Erről nevezték el a vásárt sigillariának. Juvenalis egyik szatírájában megemlíti, hogy a szomszédasszonyaikkal lépést tartani akaró nők elvárták, hogy a vásárból származó kristályvázákkal és gyémántgyűrűkkel gazdagodjanak.

Ahogy napjainkban is, a decemberi vásárok hozzájárultak a város ünnepi hangulatához. A gyerekeknek ilyenkor egy kis zsebpénzt is adtak, hogy kedvükre elkölthessék. Az illatosított viaszgyertyák pedig éppoly közkedvelt, kissé fantáziátlan ajándéknak számítottak, mint manapság.

c0wiasiwiaa439q.jpg

Sigillariák, azaz illatos gyertyák

„A szegényebb emberek általában viaszgyertyát ajándékoztak a tehetősebbeknek, és Cicero leereszkedően el is fogadta.

– A legjobb fajta – tettem hozzá. – A Gyertyaöntők utcájában vettem, egy kis boltban. Sötétkékre festett, jácinttal illatosított. Habár a hozzáállásodat ismerve alig hinném, hogy este odakint leszel az utcákon a tömeggel, és a többiekkel együtt magasba tartod az égő gyertyát, fénybe bontva az egész Forumot.

– Igazság szerint a fivérem, Quintus fog csatlakozni hozzám egy kis családi lakomára ma este. Biztos, hogy nem lépünk ki a házból. Ellenben gyakran fent maradok éjszakánként olvasni. Jó hasznát veszem majd a gyertyádnak, amikor legközelebb egy jogi témájú tekercset böngészek. Az édes illat a barátságunkat juttatja majd eszembe.

Ilyen mézesmázos szavakat hallva kinek lehetett volna kétsége felőle, hogy Cicero a legjobb úton halad a Róma legkiválóbb szónoka cím felé?”

 

Forrás: Grüll Tibor - 50 dolog, amit nem képzeltél volna a rómaiakról

A képek forrása: https://patch.com/virginia/oldtownalexandria/roman-saturnalia-traditions

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.