Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2020.09.13

Kis sörtörténet

ancient-beer.jpg

Nézegess további képeket itt: https://torilecke.eoldal.hu/fenykepek/kis-sortortenet/

A sumérok nemcsak az első földművelők és írástudók voltak, hanem az első ismert sörkészítők is. A sörnek saját istennője volt, Ninkaszi, az egyetlen név szerint ismert sumér királynő, Kubaba pedig nem születés útján jutott trónra, hanem úgy, hogy remek söröket tudott főzni. Több különböző szempont miatt válhatott a sör közkedveltté: tápanyagtartalma és egészségvédő hatása mellett közrejátszott az is, hogy sok helyen az ivóvíz ihatatlan volt. 

Az egyiptomiak söristenét Menkhetnek hívták, valamint a sörhöz kapcsolódóan imádták még a napisten Ré lányát, Szehmetet, aki egy vérszomjas perszóna volt, ám a sör mindig megnyugtatta.

A babiloniak számára a sör inkább politikai ügy volt. Szabályozták a sörfőzés módját is; a legendás Hammurapi törvényei 20 különböző sörfajtát említenek: volt árpából vagy tönkölybúzából készített sör, búzasör, híg, vörös és fekete sör is. A hamis italmérésért halálbüntetés járt: „Ha egy kocsmárosnő a sör ára fejében gabonát nem fogadott el, ellenben nagy súlyban pénzt fogadott el, s ezenfelül a sör árát a gabona árára csökkentette: erre a kocsmárosnőre bizonyítsanak rá, s azután vessék őt vízbe.” 

A suméroknál mindenki ihatott sört, a babiloniaknál pl. a rabszolgák csak akkor kaphattak, ha uruk engedélyezte. A szabadok napi két agyagkorsó (3,7 liter) sört kaptak fizetségül. A kereskedők és tisztviselők, valamint a papnők és a női szolgák három korsóval vihettek haza naponta.

Sörkedvelő régészek a Kr.e. 1800 körül Ninkaszihoz írt himnusz alapján megpróbálták újra előállítani a sumérok sörét. Az italt kardamommal és korianderrel fűszerezték, két napig erjesztették, de a végeredmény nem nyerte el tetszésüket; kissé savanyú, meleg és baktériumokkal teli italféleséget kaptak (a sumérok ugyanis nem rendelkeztek szűrőberendezéssel).

Ami biztos: a sumér sörnek az alkoholtartalma meg sem közelítette a mai sörét, ha egyáltalán volt alkoholtartalma. Egyes kutatók szerint leginkább a szláv eredetű erjesztett gabonaitalhoz, a kvaszhoz áll közel a közel-keleti civilizáció körében oly népszerű nedű.

A sörkészítést és -ivást hajlamosak vagyunk a férfiakhoz kapcsolni, pedig eleinte a nők feladata volt, akárcsak a többi, ház körüli munka. A sörfeleség fogalma kb. Kr.u. az V. században alakult ki. Voltak asszonyok, akik olyan sok sört főztek a családjuknak, hogy még eladásra is maradt, amit úgy jeleztek, hogy az ajtó fölé zöld lombot, vagy seprűt raktak ki. Érdekes adalék a témában, hogy ezek a sörfeleségek gyakran az utcasarkon marketingelték a portékájukat, és jellegzetes viseletükhöz tartozott a hegyes süveg, valamint macskájuk is volt, ami ugyebár a sörfőzésre szolgáló gabona kártevőire vadászott. Lehet, hogy ebből formálódott ki a boszorkányok alakja. Néhány ilyen sörfeleség egyébként az otthonába is beengedte sört inni vágyó vásárlóit, amivel megteremtették a sörözők ősét.

A sörfőzésben lakozó üzleti lehetőség azonban túlságosan vonzó volt ahhoz, hogy megmaradjon a családok konyhájában, haszna pedig az asszonyok zsebében, így az 1200-as évektől kezdve, céhes keretek között a férfiak is elkezdtek sört főzni. Kb. ekkortól kezdtek el széles körben komlót használni, így a sör tovább eltarthatóvá vált, aminek következtében egyre távolabbra, és egyre nagyobb mennyiségben tudták importálni a portékát.

Innentől kezdve a női dominanciának a sörfőzésben leáldozott. Érdekes, hogy az első személy, aki tudományos igénnyel írt a sörről és a sörfőzésről, egy nő volt: Hildegard of Bingen, egy bencés apáca, aki egyben sörfőző és gyógynövénytudós is volt, a XII. században leírta a komló használatát a sörfőzésben.

Aztán eljöttek azok az idők, amikor végleg kicsavarták a nők kezéből a sörfőzés szép praxisát. Ahogy világméretű s hatalmas gazdagságot biztosító kereskedelmi cikk lett a sörből, a céhmesterek mellett a kormányok is azon voltak, hogy az ebből származó haszon lehetőleg az ő markukat üsse. 1447-ben, Bruge-ben már szövetséget alapítottak a sörfőzők, hogy megvédjék magukat a házi kocsmárosoktól, a nőktől, sőt még a kolostorok söreitől is.

 

Források: 

https://mult-kor.hu/20130702_ihatatlan_a_sumerok_sore

https://www.origo.hu/tudomany/20120119-sorfozes-mezopotamia-alkoholmentes-sort-fogyaszthattak-a-sumerok.html

http://jesz.ajk.elte.hu/tothj27.html#_ftn58 

https://sobors.hu/gasztro/tortenelmi-teny-a-sort-a-noknek-koszonhetjuk/

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.