Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2020.10.25

Pompeji, a Vezúv által betemetett itáliai város

ruins_of_pompeii_with_the_vesuvius.jpg

Pompeji romváros

 

79-ben a Római Birodalom egyik legnagyobb városa egyetlen nap alatt végleg eltűnt a térképről. Pompeji kikötővárosát és lakosságát forró hamu és kő temette maga alá.

Az első figyelmeztetés kora hajnalban érkezett: Pompejiben az emberek arra ébredtek, hogy házaik rázkódni kezdtek. Ezután egy újabb, kisebb földrengés sújtotta a Nápolyi-öbölben fekvő nagy kikötővárost. A több mint 20 ezer lakos többsége mégis nyugodtan aludt tovább.

Mikor a nap néhány órával később felkelt, úgy tűnt, nincs semmi baj. A kereskedők a piacon gyümölcsöt, kenyeret, zöldségeket és friss halat kínáltak, a vevők az árukat kóstolgatták. Pompeji központjában, a pékségben a pék a kenyereket a sütőbe csúsztatta, a termékenység istennője, Ízisz templomában pedig a papok épp a szertartásra készülődtek. Dél körül a város nagy villáiban a rabszolgák hozzáláttak az ebéd előkészületeihez. Ezzel foglalatoskodtak a jómódú kereskedőnek, Gaius Julius Polybiusnak a főutcán levő luxusvillájában is. Gaius Julius mellett volt a neje, öt gyermeke, az unokaöccse és annak állapotos felesége, valamint a család rabszolgái is.

Épp hozzáláttak volna az ebédhez, amikor egy csapásra minden összeomlott. Fülsiketítő zajjal kísérve megremegett a föld, még a legnagyobb épületek is meginogtak. Rögtön ezután Pompeji hüledező lakói szeme láttára a körülbelül 10 km-re, északra fekvő Vezúv hatalmas hamu- és tajtékkőoszlopot lövellt ki magából. Lassan elsötétedett az ég. Hamu, habkő és törmelék záporozott Pompeji házaira és rémült lakosaira.

Pompeji pusztulása (a videóban még augusztus 24-e szerepel a pusztulás dátumaként)

 

A pompejiek számára oly katasztrofális napon ifjabb Plinius, római író épp nagybátyja misenumi házában tartózkodott, Pompejitől körülbelül 30 km-re északnyugatra. A házból az ifjú jól láthatta azt a hatalmas hamuoszlopot, amelyet a Vezúv lövellt ki magából a Nápolyi-öböl túlsó partján. Az eseményt később így idézte fel egy levélben a történetíró Tacitusnak: „Úgy lehet a leginkább leírni, mint egy fenyőfát: egy hatalmas törzs, mely ágakra bomlik, egyes helyeken fehér, máshol vörös erezettel, a levegőbe pöfögött nagy mennyiségű portól és hamutól elmosódott kontúrokkal.”

Plinius levele alapján a történettudomány hosszú ideig 79. augusztus 24-ikét tartotta számon Pompeji pusztulásának napjaként. A dátumot illetően azért léteztek kételyek, mert a vulkáni hamu alatt gránátalmát és más, ősszel érő bogyósgyümölcsöket találtak, továbbá fűtési céllal használt parázstartót, ami arra utalt, hogy ősszel történhetett a vulkánkatasztrófa. Két évvel ezelőtt a romváros egyik részében, az ún. V. régióban találtak egy szénfeliratot, amelynek keltezése „a november előtti 16. nap”, ami a jelenlegi naptár szerint október 17-e. A Vezúv kitörésekor a felirat kb. egyhetes lehetett, és ebből arra lehet következtetni, hogy Pompeji pusztulásának dátuma az eddig hitt augusztus 24. helyett valójában október 24.

A feliratot egy olyan lakóház falán találták, amely éppen felújítás alatt volt a katasztrófa előtt, tehát a szöveget egy építőmunkás vihette fel egy széndarabbal. Bár a falfirka nem tartalmaz évszámot, a régészek szerint a sérülékeny és múlékony felirat nem maradhatott fenn sokáig, csak úgy, hogy közvetlenül a vulkánkitörés előtt keletkezett, ezért lehetséges, sőt valószínű, hogy Pompeji pusztulásának dátuma 79. október 24. Még egy érv szól emellett: Plinius eredeti levele nem maradt fenn, csak többszöri átmásolásból ismert, könnyen elképzelhető, hogy valamelyik iratmásoló elhibázta a hónapot.

Pompeji - régen és most

 

Forrás: http://: https://mult-kor.hu/ujonnan-elokerult-antik-graffiti-irhatja-at-a-pompeji-katasztrofa-trtenetet-20181017

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.