TÖRILECKE

Traianus császár mellszobra

Traianus császár nevét leginkább a dák-római háborúkból ismerjük, de – többek között – ő építtette a világ első plázáját is.

Az ősi Forum Romanum szomszédságában a császárok fontosnak tartották, hogy nevüket újabb és újabb forumok (terek) építésével is megörökítsék a nép emlékezetében. Már a kortársak vélekedése szerint is a legszebb Traianus foruma volt, amelynek igazi különlegességét az adta, hogy a teret egy ötemeletes vásárcsarnok zárta le, a Mercatus Traiani.

Traianus vásárcsarnoka - egykor és ma

Ezt az ókori „plázát” Traianus főépítésze, a damaszkuszi Apollodórosz tervei alapján a Quirinalis-domb oldalába építették. Földszintjén boltozatos tabernák (üzlethelyiségek) nyíltak, ahol gyümölcsöt és bort árusítottak. A földszinti tabernák felett boltozattal fedett folyosó futott, amit egy sor íves ablak világított meg. Az erre a folyosóra nyíló tíz üzletben alapvető élelmiszereket: gabonát, bort, olajat, gyümölcsöt és halszószt kínáltak a vásárlóknak. A második és harmadik emeleten luxuscikkeket és keleti fűszereket árultak. A harmadik emelet dongaboltozatos tabernái a Via Biberaticára, a borkimérések utcájára néztek. Innen meredek lépcső vezetett az épületegyüttes valamikori központjába, a „nagy csarnok”-nak nevezett piactérre, ahol rengeteg üzlet kapott helyet, melyekben szintén élelmiszereket árusítottak.

Ennek déli oldalán két emelet magasságában egy-egy sor szoba található. Feltételezik, hogy ezek az adminisztráció irodáiként, talán az állami gabona- és pénzadományok kiosztására, és ennek ügykezelésére szolgáltak. Az ötödik emeleten – ami már egy szinten volt a domb tetején húzódó úttal – halpiac volt. Az édes és a sós tengeri vizet külön csatornák szállították a halasmedencékbe.

A korabeli fogalmak szerint hatalmas, kb. 150 üzlethelyiséget magába foglaló vásárcsarnok – a birodalom és a birodalmon túli kereskedelmi kapcsolatok jóvoltából – mindig telve volt áruval. Traianus alatt ereje teljében volt a római gazdaság. Amit Plinius írt a császárt dicsőítő beszédében, aligha túlzás: „A mi apánk, akinek kezdeményezése, tervezése és lelkiismeretes gondozása utakat épített, kikötőket nyitott meg, a szárazföldeket utakkal hálózta be, a tengert hozzáférhetővé tette a partvidék, a partvidéket a tenger számára, s az egymástól távol élő népek között olyan kereskedelmi kapcsolatot teremtett, hogy ami valahol megtermett, úgy tűnik, mintha mindenütt honos lenne.” (Plinius, Panegyricus, Traianus császár dicsőítése)

Traianus idején nemcsak a legnagyobbra nőtt a Római Birodalom kiterjedése, hanem a belső béke és biztonság, párosulva a kormányzás kiszámíthatóságával, gazdasági fellendülést hozott. Traianus vásárcsarnoka romjaiban is nagyszabású épületkomplexum. 2007-ben itt kapott helyet a Museo dei Fori imperiali, a Római császári fórumok múzeuma, melynek fő feladata a római császári fórumokon folytatott ásatások során fellelt tárgyak és egyben Traianus vásárcsarnokának bemutatása.

A múzeummá alakított vásárcsarnok

Forrás: Grüll Tibor - 50 dolog, amit nem képzeltél volna a rómaiakról 
A képek forrása: Görög-római élet és kultúra (Facebook oldal)