Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2020.12.01

1918. december 1-e, Románia nemzeti ünnepe

albaiulia.jpg

1918. december 1-én tartották meg a gyulafehérvári román nagygyűlést (Marea Adunare Națională de la Alba Iulia), amelyen összesen 1228 küldött vett részt. Ők szavazták meg a gyulafehérvári határozatot, amely kimondta Erdély, Bánság, Partium és Máramaros egyesülését az akkori Román Királysággal.

 

Érdekességek:

A gyűlés a Magyarországot és Erdélyt is sújtó spanyolnátha-járvány idején volt, ám a nemzeti egység gondolata többet nyomott a latban, ezért a nagygyűlésre igyekvő, az óhazával egyesülni óhajtó derék román polgárok fokhagymafüzért viseltek a nyakukban. Biztos jó volt valamire…

A MÁV (Magyar Királyi Államvasutak) a magyar kormány utasítására ingyenesen különvonatokat indított a küldöttek részére.

Mivel 1918. december 1-e vasárnap volt, reggel 7 órától az ortodox és katolikus templomban tartott istentisztelettel kezdődött az esemény.

Maga a gyűlés a vármezőn zajlott le, itt olvasták fel a határozatot, amelyet a küldöttek nagy lelkesedéssel fogadtak. A nemzetgyűlésről készített fényképeket használta fel később a román küldöttség a Párizs környéki béketárgyalásokon az egyesülés támogatottságának bizonyítására.

December 1-ét az 1990. július 31-i 10. sz. törvény nyilvánította nemzeti ünneppé. A dátum kiválasztásánál az is szempont volt, hogy ne essen egybe az addigi ünnepnapokkal, pl. május 10-ével, a kommunizmus hatalomra kerülése előtti nemzeti ünneppel, sem valamelyik kommunista ünneppel, melyek közül a legfontosabb augusztus 23-a volt.

 

Érdemes elolvasni a gyulafehérvári határozat teljes szövegét:

„Az összes román 1918. november 18/december 1-jei (a kettős dátum a Julianus- és a Gergely-naptár közötti időbeli eltéréssel magyarázható - szerk. megj.) gyulafehérvári nemzetgyűlése, melyen Erdély, Bánság, Partium és Máramaros vidékeinek képviselői vesznek részt, kimondja az összes román és az általuk lakott területek egyesülését Romániával. A nagygyűlés különösen kinyilvánítja a román nemzet elidegeníthetetlen jogát a Bánság teljes területére, melyet a Maros, a Tisza és a Duna határol.

I. A nemzetgyűlés a fent említett területeknek ideiglenes autonómiát biztosít az általános népszavazással választott alkotmányozó testület összegyűléséig.

II. Kinyilvánításra kerülnek az új román állam létrehozásának alapelvei. Ezzel kapcsolatban, az új Román Állam kialakításának alapelvei alapján a nemzetgyűlés kijelenti a következőket:

Teljes nemzeti szabadság az összes együtt élő népnek. Minden nép számára a saját nyelvén biztosít oktatást, közigazgatást és ítélkezést az illető néphez tartozó személyek által, és a lakosok számának arányában minden nép képviseleti jogot fog kapni a törvényhozó testületben és a kormányzati szervekben.

Egyenlő jogok és teljes autonóm vallásszabadság az Állam minden felekezete számára.

3. Tisztán demokratikus rendszer tökéletes megvalósítása a közélet minden területén. Közvetlen, általános, titkos, egyenlő szavazójog nemtől függetlenül minden 21. évét betöltött állampolgár számára a községi, megyei, valamint parlamenti képviseletnél.

4. Teljes sajtó-, gyülekezési és egyesülési szabadság, minden emberi gondolat szabad hirdetése.

5. Radikális agrárreform. Minden birtokot összeírnak, különösen a nagybirtokokat. Az összeírás alapján a hitbizomány megszűnik, és a nagybirtokok méretének szükség szerinti csökkentésével a parasztoknak lehetővé teszik legalább akkora birtok (szántó, legelő, erdő) megszerzését, amely munkát ad nekik és családjuknak. Ezen agrárpolitika alapelve egyrészt a társadalmi különbségek csökkentése, másrészt a termelékenység növelése.

6. Az ipari munkásoknak ugyanolyan jogokat és előnyöket biztosítanak, amilyeneket a Nyugat legfejlettebb ipari államok jogszabályai biztosítanak számukra.

IV. A békekongresszustól azt kérik, hogy biztosítsa minden nagy és kis nemzet igazságát és szabadságát és iktassa ki a háborút a nemzetközi kapcsolatokból. [A nemzetgyűlés kifejezi azon óhaját, hogy a békekongresszus kialakítsa a szabad nemzetek közösségét oly módon, hogy a kis és nagy nemzetek egyaránt igazságot és szabadságot kapjanak, és a jövőben ne kerüljön sor háborúkra a nemzetközi kapcsolatok szabályozása érdekében].

V. Üdvözletüket küldik a Romániával három nappal korábban egyesült „bukovinai testvéreknek”. A nemzetgyűlésen összegyűlt románok üdvözlik bukovinai testvéreiket, akik az Osztrák-Magyar Monarchia igája alól felszabadulva egyesültek anyaországukkal, Romániával.

VI. Üdvözlik az osztrák-magyar iga alól felszabadított nemzeteket. A nemzetgyűlés szeretettel és lelkesedéssel üdvözli az Osztrák-Magyar Monarchia által eddig leigázott nemzetek felszabadítását, éspedig a csehszlovák, ausztriai németek, jugoszláv, lengyel és ruszin nemzeteket, és elhatározza, hogy ezen üdvözletet minden felsorolt nemzetnek tudomására hozzák.

VII. Tiszteletüket fejezik ki a román nemzet szabadságáért és egységéért feláldozott román hősök emléke iránt. A nemzetgyűlés alázatosan meghajol azon román hősök emléke előtt, akik ebben a háborúban vérüket ontották és meghaltak ideálunk megvalósítása, a román nemzet szabadsága és egysége érdekében.

VIII. Köszönetet mondanak a Szövetséges Hatalmaknak (Antantnak), mert kimentették a civilizációt a „barbárság karmaiból”. A nemzetgyűlés köszönetét és csodálatát fejezi ki a szövetséges hatalmaknak, akik fényes csatákban kitartóan küzdöttek a már évtizedek óta háborúra készülő ellenséggel, kiszabadítva a civilizációt a barbárság karmaiból.

IX. Eldöntik az „erdélyi, bánsági és magyarországi román nemzetet” képviselő Román Nemzeti Nagytanács létrehozását. Az Erdély, Bánság, Partium román nemzeti ügyeinek továbbvitelére a nemzetgyűlés egy Román Nemzeti Nagytanács létrehozását határozza el, amely teljes joggal, bármikor és bárhol képviselheti a román nemzetet a világ többi nemzete előtt, és meghozhat minden olyan intézkedést, amely a nemzeti érdekek elősegítésére irányul”.

 

Forrás (román nyelven): http://www.cimec.ro/Istorie/Unire/alba.htm

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.