Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2020.11.09

690 éve volt a posadai csata


„Ezt mondjátok meg Basarabnak: Ő az én juhaim pásztora,
búvóhelyéről szakállánál fogva fogom előrángatni.”
(Károly Róbert a békét kérő havasalföldi követeknek)

 

 

1330. november 9-én kezdődött a Károly Róbert és Basarab havasalföldi vajda által vívott posadai csata, melynek során – 4 nap alatt – a fejedelem íjászai megtizedelték a tőrbe csalt magyar sereget. Az ütközet, ahonnan maga a király is csak egyik vitéze önfeláldozása nyomán menekülhetett meg, a havasalföldi vajdaság ideiglenes függetlenségét eredményezte.

Basarab vajda, aki a XIV. század első évtizedében uralma alatt egyesítette Havasalföldet, az 1320-as évekre konfliktusba került a magyar királyi udvarral, ugyanis az őt hűbéresének tekintő Károly Róbert királytól meghódította a Szörényi Bánságot. A fejedelem, aki a román történelmi emlékezet egyik legnépszerűbb hősének számít, a következő években aztán nagyívű külpolitikát folytatott, kapcsolatba lépett például a pápasággal, és szövetséget kötött a fénykorát élő Bolgár Cársággal is.

Ez a közeledés kimondottan sértette a Balkánon terjeszkedni kívánó Károly Róbert érdekeit, 1330-ban pedig, miután a két ország egyesült seregei vereséget szenvedtek Szerbiától, úgy látta, elérkezett az idő, hogy megleckéztesse az engedetlen vazallust. Az uralkodó Szécsényi Tamás erdélyi vajda és Széchy Dénes – későbbi szörényi bán – javaslatára a magyar területeteket rendre fosztogató Basarab ellen indult, és 1330 őszén visszafoglalta a Duna partján álló Szörény erődjét. A vajda megrémült a körülbelül 30000 fős királyi haderő érkezése miatt, és csakhamar békeküldöttséget indított Károly Róberthez, ezzel együtt pedig fiát, Nicolae Alexandrut is túszul ajánlotta.

karoly_robert_es_bazarad_tisztesseges_kovete.jpg

Károly Róbert fogadja Basarab követét és átveszi a hétezer ezüstmárka kártérítést

A magyar uralkodó azonban engesztelhetetlennek bizonyult, és miután azzal az üzenettel zavarta haza a követeket, hogy szakállánál fogva rángatja majd elő Basarabot rejtekéből, betört Havasalföldre. Ezt az ígéretet Károly Róbert nem tudta egykönnyen beváltani, ugyanis hiába égette fel a vajda fővárosát, Curtea de Argeșt, ellenfelét nem bírta kézre keríteni, mivel a fejedelem bevetette magát a környező erdők sűrűjébe. Hamarosan a király arról kapott hírt, hogy Basarab a Kárpátok bércei között rejtőzött el, ezért seregével északkelet felé indult, az erdős-hegyes terepen azonban mind nehezebben tudta biztosítani katonái ellátását; ezen okból Károly Róbert csakhamar békeküldöttséget menesztett ellenfeléhez, és csak annyit kért a vajdától, hogy a békéért cserében egy hegyi vezetőt bocsásson a magyar hadak rendelkezésére. Basarab rendkívül készségesnek mutatkozott, az általa küldött kalauz pedig november 9-én, egy Posada nevű helyen – amely talán a Vöröstorony-szoros közelében fekszik – egy szűk völgybe csalta a kimerült és éhező sereget.

Károly Róbert csak akkor jött rá Basarab cselére, amikor a vezetőnek már híre-hamva sem volt, a környező magas hegyoldalakon pedig megjelentek a vajda emberei, akik nyilakkal és kövekkel súlyos veszteségeket okoztak a csapdába esett magyar seregnek. Négynapos mészárlás kezdődött, mely során a király tehetetlenül kellett végignézze, ahogy legjobb vitézei – harc nélkül – áldozatul esnek a csellel támadó katonáknak, vagy a környező vidék egyszerű parasztjainak.

chronicon_pictum_-_battle_of_posada--1-.png

A románok kő és nyílzáport zúdítanak a csapdába csalt páncélos magyarokra
és a díszes sisakot viselő királyra

Nem tudjuk, hogy a Havasalföldre támadó seregből vajon hány katona menekült meg a gyilkos katlanból, de az biztos, hogy Károly Róbert csak egy Dezső nevű – egyesek szerint a Héderváryak közül, mások szerint a Széchy családból származó – vitéz önfeláldozása révén élte túl a posadai csatát, aki fegyvert cserélt vele, és felvette jelvényeit is. Az uralkodó végül egyszerű öltözékben menekült el a csata színhelyéről, veresége után pedig letett délkeleti irányú hódító törekvéseiről.

1024px-molnar_jozsef_carol_robert_fleeing_from_posada_battle.jpgDezső vitéz önfeláldozása Károly Róbertért (Molnár József festménye, 1855)

A posadai vereség egyúttal azt is jelentette, hogy Havasalföld lerázta magáról a magyar hűbéruraságot, igaz, Szörény Károly Róbert kezén maradt, bár a teljes függetlenségről hamarosan ismét le kellett mondania.

chronicon_pictum_p0143_a_posadai_csata1_cropped.jpg

A holtak között az átöltözött Dezső vitéz fején Anjou sisakdísz, 
páncélos holtteteme a lovával együtt fekszik a sziklagödörben
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.