Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2020.11.30

Aki a fasizmust ortodox miszticizmussal ötvözte: Corneliu Zelea Codreanu életútja


800px-guardiadehierro.jpg
„Akasztófákat emelünk, mert nagyon elszaporodtak a gonosztevők,
Tegnap még oroszlánként harcoltunk, ma az uzsorások nyúznak,
Élve keresztre feszítjük azokat, akik eladják a földünket,
Hadd körözzék őket a hollók, és verje őket az eső és a szél.”
(Vasgárdista vers 1927-ből)

 

1938. november 30-án meggyilkolták Corneliu Zelea Codreanut, a Vasgárda alapját adó szélsőjobboldali mozgalom elindítóját, melyet 1927-ben Mihály Arkangyal Légiójának nevezett el. Követőit gyakran „legionáriusok” néven emlegették, a mozgalmat pedig ókori római mintára „Légiónak”. A gyakran betiltott mozgalom többször nevet váltott.

Codreanu a tulajdonképpeni Vasgárdát, a Légió paramilitáris (félkatonai) alakulatát 1930 márciusában hozta létre. Tagjai zöld egyenruhát hordtak, ami a megújulást szimbolizálta, emiatt zöldingeseknek is hívták őket. Karlendítéssel köszöntötték egymást. Fő jelképük a hármaskereszt volt, amely börtönráccsá állt össze. Ez a mártíriumot jelképezte, és a gárdisták Mihály arkangyal keresztjének nevezték.

Ami Corneliu Zelea Codreanut illeti, a sovén román vezér édesapja bukovinai lengyel volt (Zelinski, innen ered a Zelea név), míg édesanyja német. Követői Kapitánynak nevezték őt. Haláláig abszolút hatalma volt a szervezet felett.

corneliu_zelea_codreanu.jpg

Corneliu Zelea Codreanu - fénykép

A Szent Mihály Arkangyal Légiót, és annak félkatonai szárnyát, a Vasgárdát általában a fasiszta tömegmozgalmak román változatának tekintik. A tagok életét meghatározó katonás rend és szigorú erkölcsi kódex, a sötétzöld egyenruha, valamint a hármaskereszt szimbóluma révén a Légió valóban több rokon stílusjegyet mutatott a kortárs szélsőjobboldali paramilitáris szervezetekkel; az 1927-ben, Corneliu Zelea Codreanu által létrehozott mozgalom viszont mégis önálló eszmei alapokra és eltérő tömegbázisra épült. Codreanu is nacionalista, antikommunista és antiszemita nézeteket hirdetett, továbbá elítélte a kapitalista berendezkedést, azonban a fennálló rend alternatívájaként egy spirituális közösséget képzelt el. A Szent Mihály Arkangyal Légió – miként ezt neve és másik fontos szimbóluma, a hármas kereszt is mutatja – szorosan kötődött az ortodox kereszténységhez.

A Légió nem a felsőbbrendű faj uralmát, vagy a tökéletes korporatív társadalmat akarta megteremteni, hanem programja szerint azért lépett fel, hogy a román nemzet visszatérjen az ősi vallási és népi hagyományokhoz, és ezáltal erkölcsileg is megtisztuljon. Egy kevéssé polgárosult, hatalmas agrárnépességgel rendelkező államban ezzel az utópisztikus vízióval jóval szélesebb tömegeket lehetett befolyásolni, mint a szociáldarwinizmus, az eugenika vagy a korporativizmus eszméivel. Codreanu mozgalma nem az első világháború veteránjait, hanem az egyetemet végzett ifjúságot vonzotta leginkább, és a Romániát behálózó legionárius „fészkek”, azaz katonai helyőrségek mintájára szervezett apró közösségek által idővel valóságos ellenkultúrát teremtett.

Látványos vallásossága miatt az ortodox papok rövid időn belül pártfogásukba vették a Légiót, de az is a mozgalomnak kedvezett, hogy – hibásan felfogott politikai érdekeiktől vezetve – a bukaresti kormányok rendre szemet hunytak a szélsőséges szervezkedések felett.

Az 1929 októberében kitört nagy gazdasági világválság hatalmas csapást mért Románia döntően mezőgazdasági jellegű gazdaságára. Ennek köszönhetően a Légió az 1930-as években fokozatosan megerősödött. A gárda tagjai, a „legionáriusok” háborút folytattak a kommunisták és a zsidók ellen, zaklatták és bántalmazták őket a nyílt utcán, illetve titokban politikai gyilkosságokat terveltek ki és hajtottak végre. Noha a román kormányok több alkalommal is betiltották a Légiót, a parasztpárt és a liberálisok által folytatott ádáz hatalmi harc során újra és újra kiskapu nyílt számára, hogy visszatérjen a „legális” politizálás útjára. 1935 júniusában a Légió hivatalos neve „Mindent a Hazáért Párt”, s hamarosan a Harmadik Birodalom támogatását is elnyerte.

antonescuycodreanu1935.jpg

Ion Antonescu és Corneliu Zelea Codreanu 1935-ben

A párt az 1937-es választásokon 16%-ot ért el, és 66 székkel a harmadik legnagyobb parlamenti frakciója lett. II. Károly király a részvételükkel alakíttatott koalíciós kormányt. 1938-ban, mikor elkezdődött a királyi diktatúra, Codreanut bebörtönözték, majd meggyilkolták, a Vasgárda új vezetője, Horia Sima viszont miniszter lett. A II. világháború kitörésekor, Lengyelország német lerohanása után Armand Călinescu miniszterelnök deklarálta Románia semlegességét, válaszul pedig a vasgárdisták meggyilkolták.

antonescuyhoriasimaoctubre1940.jpeg

Ion Antonescu és Horia Sima légionárius egyenruhában, Codreanu arcképe alatt (1940 október)

A második bécsi döntés után kialakult helyzetben, 1940 novemberében a Vasgárda terrorosztagai egyetlen éjszaka csaknem minden minisztert és államtitkárt, összesen 60 főt megöltek. Az 1941. januári ún. legionárius felkelés után kegyvesztettek lettek, aki tudott, a főbb vezetők közül külföldre, Olaszországba és Németországba menekült. Antonescu a megmaradt és alárendelt szervezetre támaszkodva diktatúrát vezetett be. A vasgárdisták részt vettek a zsidók módszeres kiirtásában, a pogromokban Óromániában, Dél-Erdélyben és a Dnyeszteren túli megszállt területeken. A kegyetlenkedéseknek 1941–1943 között 350-400 000 zsidó áldozata volt. A II. világháború után betiltották a szervezetet.

A Codreanu által kialakított és képviselt ideológiának egyébként még most, hetvenöt évvel később is vannak követői. A Noua Dreaptă, amely a Vasgárda örökösének tartja magát, úgy festi le Codreanut, mint a román ortodox egyház szentjét.

marturisitorul-corneliu-zelea-codreanu-mucenic.jpg

Codreanut egyesek ortodox szentként tisztelik és úgy is ábrázolják

Forrás: 
Miskolczy Ambrus: A Vasgárda (1927-1937). Antiszemitizmus, mitológia, vallás. Gondolat Kiadó, Bp., 2015.
A képek forrása:
http://wikimedia.commons.org/
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.