Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2020.11.15

Az 1989-es romániai forradalom főpróbája két évvel korábban, Brassóban volt

brasov_1.jpg

A tüntető tömeg

1987. NOVEMBER 15-ÉN FELKELÉS TÖRT KI A BRASSÓI VÖRÖS ZÁSZLÓ TEHERAUTÓGYÁRBAN. Nem ez a felkelés vezetett el Ceauşescu és a rezsim bukásához, de a világ számára itt vált egyértelművé, hogy Románia éhezik, és a diktátor támogatottsága sem egyöntetű az országban.

November 15. vasárnapra esett 1987-ben, ami munkanap volt az akkori Romániában. Szombaton pedig fizetésnap volt a gyárban, mégsem fizettek, legalábbis nem annyit fizettek, amennyi járt volna a munkásoknak. Az 1980-as évek éhező, didergő és rettegő Romániájában nem voltak ritkák az efféle „furcsaságok”. Csakhogy e sokat megélt országban is nehéz volt ezekhez hozzászokni, noha Nicolae Ceauşescu diktatúrája ezt várta el az emberektől, mint afféle kezes alattvalóktól.

Ceauşescu katasztrofális ötlete az volt, hogy Románia visszafizeti az összes külföldi adósságát, és mindezt a lakosság elképesztő kizsákmányolásával, a belső fogyasztás drasztikus csökkentésével meg a munkateher növelésével fogják majd elérni. Ezért kellett például vasárnap is dolgozni. A kizsákmányolás miatti elégedetlenség már a kezdetektől kisebb-nagyobb éhséglázadásokban tört felszínre Temesváron, Aradon, Kolozsváron, Tordán, Iașiban. Ezeket azonban a hatalom gyorsan felszámolta.

A brassói felkelés közvetlen oka az volt, hogy a teherautógyárban önkényesen megkurtították a fizetéseket, és ez csak aznap közölték velük. Az üzemi vezetés arra hivatkozott, hogy a dolgozók nem teljesítették a normát. Ők viszont ezt nem fogadták el, és az éjszakai műszak már szombaton elkezdett sztrájkolni. Vasárnap a reggeli műszak is csatlakozott hozzájuk. A vezetés nem volt hajlandó tárgyalni a tiltakozókkal. Így több százan nekiindultak a városközpontnak. A tömeg egyre nőtt. Mire a pártház elé értek, már 8000-en lehettek. A tiltakozók betörtek az épületbe és feldúlták azt. Az apparatcsikokat megverték. Az iratokat az utcára dobálták és felgyújtották. Szemben a többi éhséglázadással, itt Ceauşescu- és rendszerellenes jelszavakat skandáltak.

A felbőszült tömeget végül különleges katonai egységek oszlatták fel könnygázzal és vízágyúkkal. Mintegy 300 résztvevő ellen indítottak eljárást, megverték, megkínozták őket, és közülük 61 embert ítéltek kényszermunkára. A büntetések 0,5-3 év között voltak.

A felkelőket óriási nemzetközi szimpátia övezte. Magyarországon a tüntetés egyéves évfordulóján a rendszerellenzék szolidaritási tüntetést szervezett, amit a rendőrség gumibotokkal vert szét. Ez volt az utolsó tüntetés a Magyar Népköztársaságban, amelyiken a rendőrök erőszakosan léptek fel a békés tüntetőkkel szemben.

brasso_1987_emlekmu.jpgA felkelés emlékműve

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.