Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2021.12.05

I. Mihály, Románia utolsó királya

20140829imihaly-roman-kiraly-ww2-2vilaghaboru.jpg

A fiatal uralkodó

Mihály az események különös alakulása révén előbb léphetett a trónra, mint apja, Károly, akire 1914 óta tekintettek hivatalos trónörökösként. Károly botrányos magánéletével magára haragította apját, I. Ferdinánd királyt: első házassága rangon aluli (morganatikus) volt, ezért később a válás mellett döntöttek. A második feleség már a görög királyi házból érkezett, de az I. Konstantin görög uralkodó leányával, Ilonával kötött frigy is zátonyra futott.

Károly félrelépett, és viszonyt kezdett egy kikeresztelkedett zsidó gyógyszerész lányával, Magda Lupescuval. Kapcsolatuk óriási botrányt kavart. Károly külföldre távozott, elhagyva feleségét s a fiát, Mihályt. Az akkor még regnáló Ferdinánd király kizáratta Károlyt a trónöröklésből. Ferdinánd 1927-ben elhalálozott, így a trón unokájára, Mihályra szállt, de a kiskorú uralkodó helyett egy régenstanács uralkodott. Károly tiltakozott jogfosztott helyzete ellen, 1930-ban pedig visszatért Romániába, és elfoglalta a trónt.

Az újdonsült uralkodó, II. Károly – aki a fasiszta diktátor Benito Mussolini csodálói közé tartozott – egy, a parlament által nem korlátozott abszolutista monarchia kiépítését tűzte ki célul. Törekvését siker koronázta: az 1930-as évek végére a parlament szerepe egyre jelentéktelenebbé vált Romániában, ám a sorozatos területi elcsatolások mégis Károly bukásához vezettek. 1940-ben Románia területeket vesztett a Szovjetunióval (Besszarábia, Észak-Bukovina), illetve Magyarországgal (Észak-Erdély, Székelyföld, Partium egy része) szemben. A magyarok után a bolgárok következtek: Szófia az 1940 szeptemberében kötött craiovai egyezmény keretében megkapta Dél-Dobrudzsát. A területi elcsatolások miatti felzúdulás elsöpörte Károly hatalmát.

A válságot II. Károly Ion Antonescuval próbálta orvosolni, aki a harmincas években a román hadsereg vezérkari főnökeként, majd hadügyminiszterként szerzett magának nevet a politikai életben. A miniszterelnöknek kinevezett Antonescu azonban úgy hálálta meg a bizalmat, hogy a németek és a megerősödött, szélsőségesen nacionalista Vasgárda vezetőinek a támogatását megszerezve 1940. szeptember 6-án lemondatta II. Károlyt.

Antonescu, aki ezek után Románia teljhatalmú uraként, a hitleri Németországot kiszolgálva irányította a II. világháborúban Romániát, arra azért vigyázott, hogy a törvényesség és a folytonosság látszatát fenntartsa. Károlynál azt is elérte, hogy fia, Mihály javára mondjon le a trónról, aki így már másodszor ülhetett az uralkodói székbe.

Románia papíron még mindig monarchia volt, ám a régi-új uralkodó 1944-ig csak bábként funkcionált Antonescu mellett, akinek népszerűsége a németek mellett elszenvedett világháborús kudarcokkal párhuzamosan egyre csökkent. A németek a sztálingrádi csata után 1943-tól elveszítették a kezdeményezést a keleti fronton és folyamatos hátrálásra kényszerültek. A román hadsereg súlyos veszteségei és a közeledő Vörös Hadsereg cselekvésre késztette I. Mihály román uralkodót, aki az országban megbújó demokratikus erők, a Nemzeti Parasztpárt és a Nemzeti Liberális Párt képviselőivel, no meg a Szovjetunió támogatását élvező kommunistákkal és a hadsereg befolyásos tisztjeivel is felvette a kapcsolatot, hogy előkészítse a háborúból való kiugrást.

Amikor 1944. augusztus 20-án Kisinyov és Jászvásár közelében a Vörös Hadsereg áttörte a német-román védelmi vonalat, Mihály cselekvésre szánta el magát. Antonescut a bukaresti palotába hivatta és augusztus 23-án határozottan megkérte őt, hogy támogassa a román kiugrási kísérletet. Antonescu erre nem volt hajlandó, ám a fiatal, mindössze 22 éves Mihály nem esett kétségbe, a királyi testőrséggel nemes egyszerűséggel elfogatta a diktátort. A román haderő, melynek vezérkara hűségesen követte királyát, ezt követően a Vörös Hadsereg oldalán harcolva fejezte be a II. világháborút.

Mihály kiugrása egyes román történészek szerint fél évvel is lerövidítette a háborút, és több százezer ember életét mentette meg. A román oldalváltás sokat jelenthetett Sztálinnak is, ugyanis a szovjet vezér kitüntetéssel ismerte el a fiatal uralkodó tettét. A jutalom nem maradt el: Besszarábia (a mai Moldávia) ugyan a Szovjetunió része maradt, de a Magyarországhoz csatolt erdélyi területek újra román fennhatóság alá kerültek.

A szovjet érdekszférába került Romániában azonban nem sokáig működhetett a monarchia intézménye. Mihály többször összetűzésbe került az egyre erősödő kommunistákkal, melynek következményeként 1947 decemberében lemondatták trónjáról, majd az ország elhagyására kényszerítették.

A trónfosztott Mihály a kommunista diktátor, Nicolae Ceaușescu bukása után 1990-ben dán diplomataútlevéllel, 24 órás vízummal visszatért Romániába, de Ion Iliescu elnök rövid úton feltartóztatta, majd kitoloncoltatta az országból. Az 1992-es húsvéti ünnepségekre ismét visszatért, óriási tömegeket vonzva. A hatalmát féltő Iliescu ezt követően nem engedte többé az ország területére.

1997-ben az új elnök, Emil Constantinescu végül engedélyezte a hazatérését, és az exkirály visszakapta román állampolgárságát is. A vagyona részleges visszaszerzésére 2000-ben került sor. Hátralevő életében idejét a visszakapott királyi birtokokon, illetve svájci rezidenciáján töltötte.

2017120758.jpg

Mihály király és felesége, Anna Bourbon-pármai hercegnő

Az ország parlamentjében 2011-ben szólalhatott fel először, de semmilyen politikai szerepet nem vállalt már. Ennek ellenére a Hohenzollern-Sigmaringen család ugyanabban az évben felvette a Román Királyi Ház nevet, az elemzők szerint belpolitikai célzattal.

A családot számos botrány övezte az elmúlt években. Mihály egyik Amerikában élő lánya, Ilona hercegné halálra menő kakasviadalt szervezett, ami az Egyesült Államokban illegálisnak minősül, így 2014-ben őt és férjét három év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. 2015-ben a volt király egyik unokáját, Miklóst kitagadta a családból, és megfosztotta hercegi rangjától, mert nem tudta elfogadni a királyi életformát, és nem élt ehhez méltóan, bármit jelentsen is ez.

Bár többen biztatták, nemet mondott a felkérésre, hogy választáson induljon a román elnöki székért. Nem ellenezte, de nem is támogatta a monarchia restaurációját célzó mozgalmakat, a nyilvánosság előtt azt a véleményt fogalmazta meg, hogy a királyság restaurációját a román nép akaratára kell bízni. 2017-ben távozott az élők sorából.

A királyi család megítélése a román társadalomban eléggé ellentmondásosan alakult az elmúlt 70 évben. Mihályt a 90-es években többször is kitiltó Iliescu „mély megrendüléssel" értesült a haláláról, és honlapján sokat méltatta őt, a bulvársajtó pedig legnagyobb lányát, Margit hercegnőt olykor az ország királynőjeként emlegeti...

margit-roman-kiralyi-hercegno2.jpgMargit, román királyi hercegnő

 

Források:

https://mult-kor.hu/antonescu-arnyekabol-kilepve-hajtott-vegre-sikeres-kiugrast-a-ii-vilaghaboru-roman-hose-i-mihaly-20210906

https://www.origo.hu/nagyvilag/20171207-mihaly-roman-kiraly-halala.html

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Iysmej vkbfyw

Visgjl, 2022.05.06 01:30

viagra 100mg canada - <a href="https://bestusasild.com/">viagra brand</a> sildenafil 50mg uk