Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2021.02.05

Vitéz Mihály havasalföldi vajda kapitánya, Baba Novac

--------------_----------_-----------_----_------_1520._-------------.jpg

Baba Novac szerb származású hajdú, zsoldos volt, aki a törökök ellen harcolt, és hadba vezette ellenük Mihai Viteazul havasalföldi vajda betyárjait. 1530 körül született egy Duna-parti faluban, Szörényvár közelében. Anyja román, apja pedig szerb volt. A faluja kolostorában tanult meg folyékonyan beszélni ősszláv nyelven, de tudott még románul és görögül is. Eleinte szerb betyár volt, később pedig Olténiában csatlakozott Mihai Viteazul seregeihez, és segítette őt az Ada Kaleh elleni harcban a törökök ellen. Nevének előtagja, a Baba a török babà szóból ered, melynek jelentése apa.

Első küldetése során, 1595-ben hétszáz hajdú élén átkelt a Dunán, és a Balkán-hegységig haladt előre. A feladata az volt, hogy tartóztassa fel, vagy ha van rá lehetőség, győzze le a Hassan pasa által vezetett török sereget, megakadályozva ezáltal őket abban, hogy találkozhassanak Szófiában a szultánnal. Baba Novac megtámadta a török sereget, és embereivel legyőzte őket, zsákmányként megtartva azok lovait, szekereit, fegyvereit és minden kincsüket. Ez a győzelem elismerést hozott számára a havasalföldi fejedelmi udvarban, a fejedelem pedig segítőjeként tekintett rá. 1599-ben a sellemberki csata során meglepetésszerűen támadt a Báthory András által vezetett erdélyi seregre, ezáltal pedig hozzásegítette a havasalföldi vajdát a végső győzelemhez.

1600-ban Lippa környékére rendelte Mihály vajda, ahol több győztes csatát is vívott. Ezután a vajdával Moldvába ment, ahol azt a feladatot kapta, hogy kövesse Jeremiás moldvai fejedelmet. A hadjárata során Baba Novac elfoglalta Moldvát, és helyőrséget állított fel Jászvásáron. Ezt követően tovább hódított területeket a fejedelemnek, észak irányába haladva. Mihály vajda mellett harcolt a miriszlói csata során is, majd pedig Ploiești környékén a lengyel sereget sikerült tíz napra feltartóztatnia. Ezt követően Szótelkén, Năieni-ben, Bucovban harcolt, majd év végére, novemberben Curtea de Argeșen volt.

Amint éppen egy küldöttség élén volt, a Csáky István generális által vezetett Kolozsvári ezred elfogta, és máglyahalálra ítélte. 1601. február 5-én kivégezték, majd a holttestet karóba húzták, és a város erődje előtt állították ki. A kivégzést a helyhatóságok és a nemesség jelenlétében tartották, Giorgio Basta is jelen volt. Szamosközy István így örökítette meg az eseményt: „Bástának igen kedve ellen volt, hogy Bába Noákot sütötték Kolozsvárott; végre izent is, hogy szállitsák kinját, mert öntöztön-öntözték vizzel, hogy tovább vesződjék; úgy hagyták el osztán az öntözésit, és hamar azután megholt. Azután az város mellett kivűl ugyanazon nyársban felfüggesztették. Mondhatatlan dolog, mely hamar elötték az varjak az husát, ugy hogy másnap csak a csontja látszott az karóban.”

baba_novac.jpg

A goroszlói csatából visszatérő Mihály vajda kérdőre vonta a nemességet Baba Novac halálával kapcsolatban, azonban a nemesség egy része addig már elmenekült, az ott levők pedig hazugságokkal próbálták védeni magukat. Miután megtudta, hogy hol volt kiállítva a karóba húzott holtteste, oda egy zászlót helyeztetett. A zászló helyére 1936-ban egy emléktábla került. Napjainkban az emléktábla helyén, a Szabók bástyája elé a hálás utókor szobrot állított Baba Novac emlékére. A szobor felirata is figyelem reméltó. 

 

A képek forrása: http://wikimedia.commons.org

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.