TÖRILECKE

Őfelsége kalóza volt az első Magellán után, aki megkerülte a Földet

Francis Drake 1540-1544 között született a devonshire-i Tavistockban, egy földbérlő tizenkét gyermeke közül a legidősebbként. Plymouthban nőtt fel, először egy francia hajók fosztogatásával foglalkozó rokonuk hajóján szállt tengerre. Az 1560-as években már saját hajója volt, és rabszolga-kereskedelemből próbált meggazdagodni. Afrikában ejtett foglyokat, és Amerikában próbált túladni rajtuk. A spanyol törvények azonban tiltották ezt a tevékenységet, s 1568-ban a mexikói San Juan de Ulua kikötőjében az alkirály megpróbálta letartóztatni. Drake elmenekült, de embereinek zömét megölték, ettől kezdve engesztelhetetlenül gyűlölte a spanyolokat.

I. Erzsébet királynő figyelmét felkeltette a fiatal tengerész, s 1572-ben privateer megbízást adott neki, vagyis lényegében királyi engedéllyel foszthatta ki II. Fülöp spanyol király birtokait és hajóit. Még abban az évben végrehajtotta első akcióját: 2 hajóval és 73 emberrel elfoglalta a panamai Nombre de Dios városát; az ütközet közben megsebesült, de felgyógyulása után tovább fosztogatta a spanyol településeket. Útközben átszelte a panamai földszorost, és első nem spanyol európaiként pillantotta meg a Csendes-óceánt. 1573-ban arannyal és ezüsttel megrakodva tért vissza Angliába, ám Erzsébet éppen ekkor kötött fegyverszünetet Spanyolországgal, úgyhogy tetteit hivatalosan nem méltányolhatták.

Sir Francis Drake (1590 körül)

Az immár gazdag és híres Drake 1577-ben azt a titkos megbízást kapta a királynőtől, hogy keresse meg Dél-Amerika déli partjain a Csendes-óceánra vezető átjárót, majd fosztogassa végig a kontinens nyugati partján a spanyol településeket. Drake 5 hajóval és 200 fős legénységgel indult útnak. Az út tele volt viszontagságokkal: egyik hajóparancsnoka összeesküvést szőtt ellene, a főkolompost az argentin partoknál statáriális bíróság elé állította és kivégeztette. A Magellán-szorost 1578 augusztusában érték el, egy viharban azonban a hajók szétsodródtak. Az Aranyszarvas nevű hajónak sikerült 16 nap alatt átvergődnie a Csendes-óceánra, egy másik hajó visszatért Angliába, a többinek nyoma veszett. Drake a hajót kijavítva északnak indult Dél-Amerika partjainál, s minden útjába eső várost és gályát kirabolt – ezek mind védtelenek voltak, mert nem számítottak ellenséges támadásra. Valószínűleg eljutott Kaliforniáig, amelyet I. Erzsébet nevében birtokba vett, egyes vélemények szerint már Vancouvernél járt, amikor a hideg visszafordulásra kényszerítette. (Sok történész szerint Drake szándékosan hamis adatokat jegyzett a hajónaplóba, hogy félrevezesse a spanyolokat, ha a könyv netán kezükbe kerül.)

1579. júliusban nyugatnak fordult, és csak 68 nap után talált szárazföldre, vélhetően a Palau-szigetekre, Új-Guineától északra. A Maluku- (Fűszer-) szigeteken a zsákmányolt arany egy részén fűszereket vásárolt, s a portugál hajózási vonalaktól távol vitorlázva, a Jóreménység-fokát megkerülve 1580. szeptember 26-án vetett ismét horgonyt Plymouth kikötőjében. Drake Magellán után a másodikként kerülte meg a Földet, de ő volt az első, aki körbevezette hajóját (Magellánt a Fülöp-szigeteken megölték). A hajó tömve volt arannyal és drága fűszerekkel, az utat támogató befektetők 47-szeres haszonra tettek szert. A spanyol követ tiltakozott a kalózkodások ellen, s Drake kiadatását kérte, válaszul Erzsébet 1581-ben a Golden Hind fedélzetén lovaggá ütötte, az én kalózomnak nevezte, bár megjegyezte, hogy törvény szerint a fejét kellene vetetnie.

Drake Plymouth polgármestere lett és parlamenti képviselő, de csak néhány évet töltött békében. Az angol-spanyol viszony 1585-ben végletesen megromlott, s a királynő ismét a spanyol gyarmatok zaklatásával bízta meg kedves kalózát. Drake 25 hajóból álló flottája Kolumbiában, a Zöldfoki-szigeteknél, Floridában és Nyugat-Indiában fosztott ki városokat és gályákat, megrendítve a spanyolok morálját. II. Fülöp részben ezen feldühödve rendelte el a Nagy Armada felállítását, hogy elfoglalja Angliát.

Drake megelőző csapásként 1587 áprilisában behatolt Cádiz megerősített kikötőjébe, ahol 30 spanyol hajót pusztított el, kortársai szavaival élve „megperzselte a spanyol király szakállát”. A Nagy Armada 1588. évi támadása idején altengernagyként, az angol erők helyettes parancsnokaként meghatározó szerepe volt a győzelemben, népszerűsége tetőpontjára hágott, Anglia hőseként ünnepelték.

A spanyol Legyőzhetetlen Armada legyőzése

1589-ben sikertelenül próbált meg a spanyol uralom ellen küzdő portugálok segítségére sietni, a kudarc után ismét Plymouth polgármestereként ténykedett. Utolsó expedíciójára 1595-ben küldte a királynő, de a spanyolok ezúttal már felkészülten várták. Puerto Rico elleni támadása kudarcot vallott, a trópusi láztól megtizedelt flottája egyre nyugatabbra sodródott. A fertőzést Drake is megkapta, s 1596. január 28-án, a panamai Portobelo közelében meghalt. Tengerészhez illően a tengeren temették el, ólomkoporsóban. Drake nevét viseli a Dél-Amerika és a Déli Shetland-szigetek közti átjáró, amelybe behatolt, de sosem haladt át rajta. Híres hajója, az Aranyszarvas másolatai Londonban és Brixhamben láthatók. A brit tengerészek közül csak Nelson admirális örvend hozzá hasonló népszerűségnek.

Forrás: https://mult-kor.hu/