Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2021.01.04

A Braille-írás (vakírás) eredete

20170104brailleiras8.jpg

Maria Dolores Borreo, vak szavazó Spanyolországban egy különleges szavazólapon tud szavazni. Sok országban készül Braille-írással szavazólap a gyengénlátók számára.

A Braille-írás, más néven pontírás, a vakok és gyengénlátók számára készült és általuk használt, általánosan elfogadott írásrendszer. Számukra ezen keresztül hozzáférhetők bizonyos kulturális javak és a tájékoztatás. A Braille-írás a XIX. század közepén jelent meg, köszönhetően egy kiskorában megvakult franciának, Louis Braille-nek. Ő a párizsi Vakok Intézetében találkozott Charles Barbierrel, aki pontokat nyomtatott egy kartonlapra egyfajta kódrendszerként.

A találmány előzménye, hogy még Napóleon rendelte el valami hasonlónak a megvalósítását katonai célokra, hogy a csapatok sötétben is információhoz juthassanak. Braille továbbfejlesztette a módszert és 5 helyett 3 pontot két függőleges sorban használva dolgozta ki a ,,betűket”. Az írás hamar túllépett az intézet keretein és bemutatkozott az 1844-es párizsi ipari kiállításon. A Braille-írás 1878-vált hivatalossá és nemzetközileg elfogadottá. Világnapja pedig január 4-e lett, ekkor született ugyanis Louis Braille 1809-ben.

20170104brailleiras11.jpg

braille-abece.jpg

Természetesen ezzel még csak kevéssé nyílt ki a világ a vakok számára. A pontírást nagyon nehézkes és időigényes volt nyomtatásban rögzíteni. Továbbá egy oldalon jóval kevesebb szöveg fért el átírásban, mint a hagyományos könyvek esetében. Az idősebbeknek a hosszú fizikai munka során megkeményedő ujjbegyeik megnehezítették az olvasást. Hátrányban vannak a cukorbetegség szövődményében megvakultak, akik a folyamatos vérvétel miatt veszíthetik el az ujjaik érzékenységét.

Ugyanakkor a módszerrel 64 betűt lehetett jelölni, ami a különféle nyelvek ABC-inek túlnyomó többségét lefedte. Változtatásokra csak az ékezetes és különleges írásmódú betűk és hangok jelölésekor került sor. A nemzetközi elterjedést nagyban segítette a pontok standard mérete, ami által nem kellett számolni a szövegek méretváltozásával.

Az olvasó a Braille-szöveg olvasása során mindkét mutatóujját használja. A jobboldalival követi a szöveget balról jobbra, míg másikkal keresi a következő sort. Közben vigyáz arra, hogy a lapból kiemelkedő pontokat ne nyomja le ezzel téve tönkre a szöveget.

20170104brailleiras3.jpg

Vakoknak és gyengénlátóknak létrehozott könyvtár Rigában. Az olvasó az ujjaival finom nyomást gyakorolva követi az általa olvasott szöveget, vigyázva arra, hogy ne tegye tönkre az általa olvasott írást.

A XX. század derekától a vakok számára készített szövegek egyre inkább terjedtek és bővültek. Külön könyvtárak nyíltak. Azonban az írást értő vakok száma a teljes vak népességben viszonylag alacsony maradt. Ennek okai az adott állam elégtelen szociális intézményrendszereiben, illetve a relatív szegénységben keresendők, hiszen a legutóbbi évtizedekig a vakok és gyengénlátók teljesen kiszorultak a munkaerőpiacról.

A vakok számára is megérthető írásnak nem csak a klasszikus történetek olvasásában van nagy jelentősége. Sokak számára csak így élhető meg a hitélet, így vehetnek részt vallásukban és ismerhetik meg annak irányelveit, olvashatják szent könyveit. Sokan csak így képesek gyakorolni állampolgári jogaikat és szavazni. Így tudnak tájékozódni a gyógyszerkészítmények összetevőiről és mellékhatásairól, menetrendekről, térképekről. Ezen keresztül kapcsolódhatnak be a munkaerőpiacra és nyílhatnak meg előttük olyan munkák, ahol eddig csak a látók boldogultak.

20170104brailleiras4.jpg

Indiai gyengénlátó gyerek olvas egy könyvből Delhiben. Minden egyes Braille-karakter hat pontból áll, téglalap alakban elrendezve, két oszlopban.

20170104brailleiras6.jpg

Egy vakoknak készített Koránt olvas egy palesztin fiú Gáza városában. A Braille-karakterek sokkal nagyobbak, mint a nyomtatott betűk, a sztenderd méretű (21 cm × 30 cm) lapon csak 25 sor fér el, soronként 43 karakterrel.

20170104brailleiras9.jpg

Több játékból is készül Braille-írásos változat, a képen például domborított írásjegyekkel ellátott kártya

A Braille-írás azonban kevéssé bontotta le a falakat a látók és vakok között. Hasonló szerepbe került, mint a hagyományosan írott formanyomtatványok és hivatalos dokumentumok. Igazi áttörést csak a high-tech eszközök és az audiovizuális csatornák fejlődése hozott. Ezek a látók számára is nagy kényelmet biztosító hangoskönyvekben, felolvasóprogramokban és applikációkban, valamint térpásztázó kamerával ellátott szemüvegekben ragadhatók meg.

20170104brailleiras7.jpg

Francia vak tanuló egy osztályban, látó osztálytársakkal és egy Braille géppel. A számítógéppel való munka több jelet kíván, ezért a szokásos hat pont alatt egy sorral több áll rendelkezésre. Ezzel 256 kombinációt lehet létrehozni, az üres jelet is belevéve. Ebben a rendszerben mások a nagybetűk, más kombinációk jelzik a számokat és az ékezetes vagy mellékjellel ellátott betűket.

 

Forrás: https://tudomanyplaza.hu/a-braille-iras-feny-a-sotetsegben/
A képek forrása: https://www.origo.hu/foto/20170104-a-braille-iras-vilagnapja.html
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.