Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2020.11.29

A felfedező, aki elnevezte a Csendes-óceánt

fernando-magellan-1748--ismeretlen-festo.jpg

Fernão de Magalhães (spanyolul: Hernando de Magallanes), ismeretlen festő képe, 1748

500 éve, 1520. november 28-án első európaiként látta meg a Csendes-óceánt Ferdinand Magellán portugál hajós, miután megtalálta és áthajózott a róla elnevezett szoroson. Valójában Vasco Núñez de Balboa 1513-ban, Panama keskeny földszorosáról már megpillantotta az akkor még Déli-tengernek hívott ismeretlen óceánt. Azt is tudták már, hogy Kolumbusz nem Indiában járt.

Akárcsak a nagy elődök, Magellán is a fűszerek útját kereste. Célja egészen pontosan a feltételezett déli átjáró megkeresése, és az indonéz szigetvilágban fekvő Fűszer-szigetek (a mai Maluku-szigetek) elérése volt. A helyet arab kereskedők már régóta látogatták, híre eljutott a portugál Magellánhoz is. Alaposan tanulmányozta a korabeli térképeket és csillagászatot, majd támogatásért fordult Mánuel portugál királyhoz, aki nem szponzorálta az utazást.

1280px-magellan_elcano_circumnavigation-en.svg.png

Magellán expedíciójának útvonala

Ahogy Kolumbusz, Magellán is fogta magát és a spanyol királyi család szolgálatába szegődött, akik az ő is tervét is támogatták, azzal a feltétellel, hogy ha elérik a Fűszer-szigeteket, akkor az onnantól a spanyol korona részévé válik. Magellánt megeskették, honosították, és 1519 szeptember 20-án öt karavellával kihajóztak a Guadalquivir folyó torkolatából. 

Az ismeretlen távolságok miatt viszontagságos útra készültek. Ötvennyolc ágyút, rengeteg vas- és kőgolyó lövedéket, nagy mennyiségű ólmot, lövedékek öntéséhez, több ezer zsák lisztet, hüvelyest, három ezer kilogramm füstölt húst, sok száz hordó édesvizet és bort vittek magukkal, s még pár élő tehenet is friss tejhez.

A legnagyobb problémát azonban a folyamatos lázadások, a tisztek közötti klikkharcok okozták. Magellán már a közeli Kanári-szigetekenél kénytelen volt bezárni egyik engedetlen kapitányát. Akkoriban Portugália és Spanyolország komoly riválisok voltak. Hiába volt ő a főparancsnok, a spanyol tisztek egy része mindvégig bizalmatlan volt portugál származású Magellánnal.

tuzfold_patagonia_047.jpg

tuzfold_patagonia_053-1068x580.jpg

A Magellán-szoros és Torres Del Paine Nemzeti Park sziklatornyai

1520 őszén elérték a Tűzföldet, amelyet Magellán nevezett így a parton látott távoli tüzek láttán, és találkozott a spanyolokhoz képest óriás termetű bennszülöttekkel, akiket patagónoknak keresztelt el. Hetekig bolyongtak a szigetek közötti szorosokban, hogy megtalálják az átjárót. Az egyik lázadó hajó (San Antonio) megelégelte ezt, és visszafordult, mondván, az élelmiszer épp elég a visszaútra Spanyolországba. A szökevények hazajutottak, s elérték, hogy Magellánt árulással vádolják meg. A hatóságok őt és családját megfosztották évjáradékuktól, aminek következtében felesége és gyerekei hamarosan meg is haltak.

20070319patagonia3.jpg

A Magellán-szoros műholdképe

Egy erősen összeszűkült (később róla elnevezett) csatornában öt napig haladtak Magellánék, mire 1520. november 28-án kijutottak a nyílt vízre. Az idő heteken keresztül megfelelő volt, a viharos hetek után ezért hálásan nevezte át „Csendessé” (Mare Pacificum) a nagy nehezen megtalált Déli-tengert. A felfedező akkor még nem tudhatta, hogy a Csendes-óceán nem kifejezetten nyugodt, és a jó időt feltehetően az 1518–1520 közötti El Niño jelenség okozta. Az El Niño az éghajlat belső természetes ciklusának talán legmarkánsabb, jelentős időjárási szélsőségeket okozó megnyilvánulása.  

Az öt hajó közül csak három érte el a Fűszer-szigeteket. Nem gondolták volna, hogy további 110 nap kell ehhez. Magellán már nem ért célt. Előtte ugyanis megálltak a Fülöp-szigetek egyikén, Siargao szigetén, ahol a főparancsnoknak sikerült annyira a helyi szultán bizalmába férkőznie, hogy engedte, hogy megtérítse őt Magellán. Cserében a felfedező felajánlotta segítségét egy helyi csetepatéhoz, s ez lett a veszte. Habár teljes páncélzatban harcolt, egy bennszülött bambusz dárda és egy bennszülött balta halálosan megsebesítette őt. 

Egyetlen hajó érkezett csak vissza Spanyolországba, az öt közül a legkisebb (Victoria), tizennyolc megviselt matrózzal a fedélzetén, ámde rogyásig megtöltve fűszerekkel. Így a vállalkozás anyagilag kifizetődő volt. Magellán kétséget kizáróan bebizonyította, hogy a Föld körbehajózható, a tengerek összeérnek, azaz létezik Világtenger. Az is kiderült, hogy a Föld felületének nagy részét óceán borítja. Annyira precízen vezették a hajónaplót, hogy amikor visszaértek Spanyolországba, naptáruk pontosan egy nap eltérést mutatott az otthoniakkal szemben.

detail_from_a_map_of_ortelius_-_magellan-s_ship_victoria.png

A 85 tonnás Victoria egyetlen hajóként tért vissza mindössze 19 emberrel a 
Földet megkerülő expedícióról (1590-es illusztráció)

 

Forrás: https://index.hu/tudomany/til/2020/11/27/fuszerekert_indult_meg_kellett_magellan/

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.